Tanárként még lelkifurdalása volt a fideszes képviselőnek, hogy nem tudtak segíteni a szegény gyerekeknek

POLITIKA
2020 január 29., 09:34
  • Horváth László lett a Fidesz arca Gyöngyöspata-ügyben. A sorosozás mellett azt is a képviselőre bízták, hogy pénz helyett próbáljon természetbeni kártérítést kialkudni az iskolában elkülönített romáknak. 
  • Most „úgynevezett szegregált osztályról” és éhesen agresszív gyerekekről beszél, pedig pár éve még úgy emlékezett, tanárként lelkifurdalása volt, amiért a saját iskolájában csak mélyítették a gyerekek otthonról hozott hátrányait. 
  • Bár Horváth harminc éve képviselő, kevés országos ügy kötődik a nevéhez. Egy kivétel: pár éve kikelt az ellen, hogy fogyatékos emberek költözzenek Szilvásváradra.

„Szoktam magamra vonatkozóan önironikusan mondani, hogy nem tehettem többet a nemzetért, mint hogy nem tanítok, de ebben benne van az, hogy mélységesen elismerem a pedagógusok munkáját és azt a felelősséget, amit viselnek a vállukon. De azt látom az elmúlt időszak vitái után, hogy ezen a területen sem erőből, sem tüdőből, sem dühből nem lehet lefolytatni vitákat, és nem megyünk egy tapodtat sem előre, ha ezt így folytatjuk.” (Részlet Horváth László fideszes képviselő parlamenti felszólalásából, 2016. november 29.)Horváth László - kisebb-nagyobb megszakításokkal - harminc éve foglalkozik politikával, mégsem mondhatjuk, hogy állandó szereplője lenne a híreknek. 

SZDSZ-esként jutott be az első, szabadon választott országgyűlésbe, de még 1992-ben átült a Fideszbe. Volt bélapátfalvi önkormányzati képviselő, közben pártigazgató, többször kormánymegbízott, 2010 után még a nemzeti lovas stratégia előkészítésére és végrehajtására kinevezett miniszterelnöki megbízott is. A parlamentben csak az 1994-98-as és a 2006-10-es ciklusokat hagyta ki, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt marketing menedzser volt az Egyesült Arab Emirátusokban. 

Esztergomban született, majd az érettségi után került Egerbe, ahol történelem-népművelői tanárszakot végzett. Így lett a Heves megyei Fidesz fontos embere, itt szerzett többször egyéni mandátumot, amikor éppen nem listáról ült be az országgyűlési frakcióba. 

„1987-ben friss diplomásként úgy mentem a szilvásváradi általános iskolába, és kaptam egy ötödik osztályt több mint 30 fővel, hogy 12 gyerek nem tudott se írni, se olvasni. Ötödik osztályban!”- mondta a cikk elején is idézett, 2016-os parlamenti felszólalásában, ez az emlék pedig különösen érdekes annak fényében, hogy idén Horváth lett a gyöngyöspatai szegregációs ügy fő szószólója a Fideszben. Az ügynek, ami éppen arról szól, hogy a helyi általános iskolában nem nyújtottak tisztességes oktatást a roma gyerekeknek 2004 és 2017 közt, sokakat írni-olvasni sem tanítottak meg, miközben fizikailag elkülönítették őket. A Debreceni Ítélőtábla tavaly őszi, másodfokú döntése szerint ez történt az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt, majd a Fidesz hatalomra kerülése után is, ezért összesen 99 millió forintos kártérítést ítéltek meg.

A kormány nemhogy a per során, de még a másodfokú ítélet megszületésekor sem tartotta fontosnak, hogy megnyilvánuljon az ügyben, Horváth csak januárban, a fizetési határidő közeledtével szólalt meg. Őt követte Orbán Viktor, aki igazságtalannak nevezte a bíróság döntését, és bár egyszer-egyszer még megszólalt az ügyben a miniszterelnök, alapvetően Horváth viszi a hátán a témát. 

photo_camera Horváth László a Muzsikál az erdõ - Mátrai mûvészeti napok rendezvényén Nagyparlagon, 2017. július 5-én. Fotó: Komka Péter/MTI/MTVA

„Nem az ő hibájuk volt, de azzal az élethátránnyal ‑ és nem is voltak cigányok, egy volt közöttük a cigány, és azzal az élethátránnyal, csak mielőtt még valaki erre gondol ‑, amivel jöttek ezek a gyerekek, nemhogy azzal mentek ki, hanem az iskola sajnos bővítette az élethátrányaikat. És ma is lelkiismeret-furdalással gondolok arra, hogy nem tudtunk rajtuk segíteni”- folytatta Horváth 2016-os visszaemlékezését, amit aztán a mindennapos testnevelés fontosságára hegyezett ki. Gyöngyöspatán ilyen szempontból nem rossz a helyzet, még tanuszoda is van, igaz, a tanúvallomások szerint a roma gyerekek sokáig nem vehettek részt az úszásoktatásban.

A képviselő harminc évvel ezelőtti tapasztalataihoz hasonlóan a magyar oktatási rendszer - benne a gyöngyöspataihoz hasonló, leszakadó térségekben működő iskolákkal - ma is alig tud mit kezdeni a gyerekek otthonról hozott hátrányaival. 

photo_camera A gyöngyöspatai tanuszoda Fotó: Dimény András/Képszerkesztőség

De ahhoz képest, hogy Horváth milyen kritikusan viszonyul a múlthoz, az oktatási rendszer mai problémáira már nem ilyen érzékeny. Azon túl, hogy „a Soros-hálózat pénzszerző akciójaként” kezeli a gyerekek elkülönítését, azt is közölte, hogy a cigány családok nem csak áldozatai, de felelősei is „a kialakult helyzetnek”. Amikor pedig felvetette a természetbeni kártérítés lehetőségét, „esetlegesen bekövetkezett” hátrányokról beszélt. 

Hétfőn a HírTV-ben „úgynevezett szegregált osztályt” emlegetett, amelynek tagjait a romákat képviselő alapítvány „készítette fel”. Szóba került az is, hogy némelyik érintett gyerek sokat hiányzott az iskolából, amiért papíron akár a családi pótlékot is megvonhatták volna a szüleitől. Horváth szerint erre sokszor mégsem kerül sor, mert a tanárok tudják, hogy akkor nem jutna étel a gyereknek, márpedig

„az éhes gyerek még agresszívabb lesz”.

link Forrás

A műsorban azt is felvetették, hogy miért nem jár kártérítés a roma gyerekek magatartását elszenvedni kénytelen nem romáknak. Ezen kívül névvel említenek egy roma gyereket, akiről Horváth elmeséli, hogy a „mamája” tanárbántalmazásért ült börtönben, erre most „pénzjutalmat” kap. 

A fogyatékosügybe is belebonyolódott

Bár Horváth veterán politikusnak számít, a gyöngyöspatai ügyön  - és persze a szilvásváradi lovasközponton - kívül kevés országos hírű téma kötődik a nevéhez. Fontos kivétel volt, amikor 2013-ban felszólalt az ellen, hogy fogyatékossággal élő emberek költözzenek Szilvásváradra a bélapátfalvi szociális otthonból. 

Egy uniós „kitagolási” projektben az ott élőket a környező településeken, a nagy intézethez képest kisebb lakóotthonokban, emberibb körülmények közt helyezték el. A szilvásváradiak azonban tiltakoztak az új szomszédok ellen, amire Horváth képviselő egy „Kitagolás: Szilvásváradon ne vásároljanak ingatlanokat!” című cikkel reagált. (Az írás azóta eltűnt a képviselő honlapjáról, de itt megtekinthető.)

Miután ez megjelent a sajtóban, Horváth meggondolta magát, és hirtelen úgy csinált, mintha végig támogatta volna a költözést