A KDNP és a Mi Hazánk egymásra talált a parlamentben, felmondanák az Európai Emberi Jogi Egyezményt

Visszafogott képviselői érdeklődés mellett zajlott csütörtökön az általános vita a parlamentben a kormány javaslatáról, amivel már a nemzeti konzultáció elindítása előtt felfüggesztené a megítélt börtönkártérítések kifizetését.

Varga Judit igazságügyi miniszter és a kormánypárti képviselők nagyrészt azzal érveltek a módosító mellett, hogy véget kell vetni annak, hogy a rossz magyarországi börtönviszonyok miatt megugrott az olyan kártérítési perek száma, amiket az állam általában elveszít. Egyébként a kormányzati propaganda ezt nevezte el börtönbiznisznek. A mostani felfüggesztés csak ideiglenes június 15-ig, majd ha a tervek szerint alakul a nemzeti konzultáció, újabb törvényt hoznak róla. 

 Az ellenzéki felszólalók viszont arra emlékeztették a kormányt, hogy a mostani rendszert lehetővé tevő törvényt pont a Fidesz szavazta meg 2016-ban, ráadásul a beígért börtönöket sem sikerült megépíteni, valamint a Fideszhez köthető ügyvédi irodák is nyertek ilyen pereken.

Egymásra találtak

A menetrendszerű vitában a KDNP egyik képviselőjének mégis sikerült közepesen nagy meglepetést okoznia azzal, hogy szinte ugyanazt a felszólalást olvasta fel, minta a Mi Hazánk. Vejkey Imre arról beszélt, hogy el kell gondolkodni a strasbourgi bíróság hatályának felfüggesztésén, az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásán. Szerinte ugyanis Magyarországon az alapjogvédelem eleve biztosított, és a strasbourgi döntések súlyosan sértik a szuverén Magyarország kompetenciáját. És

„itt az idő, hogy elgondolkodjunk az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásáról, vagy legalább bizonyos pontjainak felfüggesztéséről”.

Nem sokkal később Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője kapott szót, aki szintén abban látná a megoldást, ha kivonnák Magyarországot Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) fennhatósága alól, mert másként  nem lehet megállítani az „iparággá vált börtönkártérítési bizniszt”.

A későbbi felszólalásában Vejkey tisztázta, hogy nem félreértésről volt szó, tényleg így gondolja, szerinte nem bűn elgondolkodni ezen a kérdésen, annak fel kell tárni az esetleges előnyei és hátrányait. Egyébként fontosnak tartja, hogy ma bármilyen kérdésről szabadon lehet gondolkodni és vitatkozni. 

Magyarország 1992-ben csatlakozott az Európai Emberi Jogi Egyezményhez, amit a Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bírósága tartat be. Azok fordulhatnak ide jogorvoslattal, akik úgy érzik, hogy a saját államukban megsértették a jogaikat, és az otthoni bíróságokon már minden jogorvoslati lehetőséggel éltek.