Koronainfó: Nincs Magyarországon olyan gócpont, ami indokolná a kijárás korlátozását

Egészségügy
2020 március 22., 15:21

„Egyre inkább a tömeges megbetegedések felé tartunk, napról napra egyre emelkedik a fertőzöttek száma” - közölte Müller Cecília országos tisztifőorvos a koronavírusról szóló napi, online sajtótájékoztatón. Az ország bármely pontján felbukkanhat már a vírus, de területileg egyenletesen eloszlik. (Hogy hogyan, arról továbbra sem adnak tájékoztatást.)

Cáfolták a mohácsi polgármester bejelentését is, hogy a városban gócpont alakult ki. Csorbai Ferenc ezt arra alapozta, hogy a település első, igazolt koronavírusos betegének több, mint 100 kontaktja volt az elmúlt két hétben. Müller Cecília szerint ilyen gócpont nincs Mohácson, vagyis nincsenek tömeges megbetegedések. 

Éppen arra hivatkozva nem tervezik a kijárás korlátozását sem, mert nincsenek olyan területek, amelyek súlyosan fertőzöttek lennének. Lakatos Tibor ezredes szerint jelentősen csökkent a köztereken lévő száma, jóval kevesebben használják a tömegközlekedési eszközöket is, ez elégségesnek tűnik egyelőre. 

A sajtótájékoztatón is megerősítették, hogy hatra emlekedett a koronavírusban elhunyt betegek száma, és 131-re nőtt a fertőzöttek száma is, miközben 16-ra nőtt a gyógyultak száma is. Szlávik János, a Szent László Kórház főorvosa azt mondta, egy 65 éves és egy 75 éves idős nő a két áldozat. Szerinte maga az életkor a tragikus kimenetel egyik rizikós tényezője. A László Kórházban heten vannak intenzíven, az ott ápolt betegek átlagéletkora 66 éve, az elhunytaké 69. 

Szlávik tájékoztatása szerint a kórházban ápoltak több, mint felének enyhe tünetei vannak, ez általában a köhögés, enyhe fulladás, magas láz, gyengeség, izom és izületi fájdalmak. Néhány napos köhögés után a kórházban lévők 20 százalékának romlik az állapota, ők szorulnak intenzív ápolására. Nagy részüknek más alapbetegsége is volt (magas vérnyomás, cukorbetegség vagy más súlyos anyagcsere betegség). Van olyan beteg, aki már 2 hete lélegeztető gépen van. A teljesen gyógyultak között nemcsak fiatalok vannak, akad köztük 60 éves is.

Nagy előrelépést jelentett, hogy nem kell minden koronás beteget kórházban ápolni, akinek enyhék a tünteti, azok otthon is gyógyulhatnak. Akinek az állapota súlyosbodik, azt természetesen kórházba viszik. 

Szlávik is elmondta, hogy az idősek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve. Gyerekek többségénél a vírus tünteti annyira enyhék, hogy azt sok esetben észre sem veszik (10 éves kor alatt a világban nem volt még haláleset), de hordozhatják a vírust, és ezzel veszélyt jelentenek az idősekre. 

Szlávik és Müller Cecília is arra hívta fel a figyelmet, hogy az idősek maradjanak otthon, kerüljék a társas kontaktust. Csecsemőknél azt javasolták, hogy lehetőleg az erkélyen vagy az ablakhoz közel levegőztessék inkább őket. 

Az előre elküldött kérdéseink ezek voltak:

1. Hány magyar egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig koronás beteg ellátása közben? Nem kaptunk rá választ. 

2. Nőtt az elmúlt időszakban Magyarországon a tüdőgyulladásos megbetegedések száma az elmúlt évek hasonló időszakához képest? Nem nőtt, de kiemelt figyelmet fordítanak azokra, akik ismeretlen eredetű, vírusosnak vélt tüdőgyulladással kórházba kerül, mintát is vesznek tőlük. 

3. Végeznek reprezentatív mintán tesztet a lakosságon belül, hogy megállaptató legyen a valódi fertőzöttség mértéke? Nem válaszoltak.

4. A Magyarországon használt tesztek mennyi idő alatt adnak eredményt? A jelenlegi 4443 mintavétel/131 fertőzött arány mikori adatot mutat? Nem válaszoltak.

5. Csak a fertőzésszámot veszik figyelembe mikor korlátozó intézkedésekről döntenek? Ha nem, milyen további adatokat vesznek figyelembe? Összeségben nem a fertőzöttek száma befolyásolja, hanem a bekövetkezett fertőzések területi eloszlása. Jelenleg nincs olyan gócpont, ahol szükségessé válna a szabad mozgás korlátozása. Jóval kevesebben vannak az utcán, közterületeken és tömegközlekedési eszközökön, mint egy normál hétvégén. Eddig a területi eloszlás és egyéb körülmények nem indokolják, hogy ilyen intézkedéseket hozzanak.

6. Használják a honvédség légi szállító kapacitását gyógyászati segédeszközök Magyarországra szállítására? Ha nem, miért nem? Természetesen ki fogják használni. 

Más kérdésére válaszolva Müller beszámolt arról is, hogy a koronás marokkói miniszterrel találkozó magyaroknak (így Pintér Sándornak is) a második tesztje is negatív lett. 

Jött kérdés arról is, hogyan tudnának felajánlásokkal segíteni az emberek. Amire Lakatos Tibor ezredes azt mondta, hogy anyagi korlátai nincsenek a védekezésnek, felülről nyitott a kassza, a problémát az okozza, hogy óriási kereslet van védőeszközök iránt a világban. Pár perccel később aztán mégis bemondták, hogy a nemzeti adományvonal él, minden hívással 500 forinttal lehet támogatni a védekezést. 

Szerintük megyénként egyelőre elég egy mentő ahhoz, hogy a gyanús eseteket felkeressék, és mintát vegyenek tőlük. 

Szegeden a megbetegedett rektor miatt több, mint 120 tesztet végeztek el, az eset is bizonyítja, hogy nincs kivétel, a vírus nem válogat. 

Mi is foglalkoztunk több cikkben azzal, hogy nagyon szűkös készletek vannak védőeszközökből ott is, ahol koronás, vagy fertőzésgyanús betegeket ápolnak. Az operatív törzs szerint a sürgősségi osztályok és járványkórházak el vannak látva megfelelő mennyiségű védőfelszereléssel.