Magyarország kormánya a koronavírus ügyében teljes mértékben központosította a kommunikációt. Amióta a kórházak élén kivezényelt kórházparancsnokok állnak, minden kérdésünket a központhoz, az Operatív Törzshöz irányítják. Attól naponta egyszer, és kizárólag emailben áll módunkban kérdezni, hogy aztán beküldött kérdésünket vagy beolvassák, vagy ne, és ha beolvassák, vagy érdemben válaszoljanak rá, vagy, és ez a jellemzőbb, lényegében megválaszolatlanul hagyják.

Így hát most inkább már a sajtótájékoztató előtt nyilvánosságra hozzuk, mit próbálnánk ma megtudni az Operatív Törzstől. Tíz kérdésre nyilván sosem fogunk egyszerre választ kapni, de ma úgy álltam hozzá, hogy lövésből lesz a gól, hátha több kérdésből több, vagy legalább egy átjut a szűrőn. Nem is szaporítanám tovább a szót, nézzük a kérdéseket, köztük olyat is, amit olvasónk intéz rajtunk keresztül a törzsnek:

1. Hány igazoltan fertőzött egészségügyi dolgozó van az országban?

2. Hány egészségügyi dolgozó van karanténban fertőzés gyanújával?

3. Tudnak-e olyan esetről, ahol bárki, aki nem egészségügyi dolgozó, kórházban kapta el a fertőzést?

4. Hány emberen végeztek eddig teszteket? Tehát nem az érdekel, hogy hány tesztet végeztek el, hanem hogy összesen hány embert teszteltek.

5. Több kórházból is azt hallottuk, hogy nincs táptalaj a koronavírustesztek elvégzéséhez. Ez is olyasmi, amit Kínából kéne rendelni, vagy ez Magyarországon is előállítható, innen is beszerezhető volna?

6. Jakab Ferenc, a koronavírus kutatócsoport vezetője szerint úgy tűnik, hogy a fertőzésen átesettek 1-3 évig immunitást szereznek. Szerológiai tesztekkel kimutatható, hogy valaki átesett-e már a fertőzésen. Ezek a tesztek viszonylag olcsók, és gyorsan elvégezhetők. Tervezik-e széles körben használni a szerológiai teszteket, hogy a már immúnisak kiszűrésével gyorsíthassák akár a gazdasági élet újraindítását is?

7. Kiss Róbert alezredes a március 31-i sajtótájékoztatóján azt állította, hogy „minden egyéni védőfelszerelés, mind az egészségügyi dolgozóknak, mind a betegeknek teljes körűen rendelkezésre áll”. Kórházi forrásaink, illetve háziorvosok szerint ugyanakkor teljes egyéni védőfelszerelést csak a gyanús eseteket elkülönítő osztályokon dolgozók kapnak, miközben oda gyakran más osztályokról, vagy a háziorvostól kerülnek a betegek. A tájékoztatásuk mire vonatkozik: a karanténban dolgozó egészségügyi dolgozók és betegek számára áll teljes körűen rendelkezésre minden védőfelszerelés, vagy általában minden egészségügyi dolgozónak és betegnek?

8. A halottak korelőzményére vonatkozó adatokat nem lenne érdemes aggregálva közölni, tehát azon a soron, ahol az elhunyt életkorát közlik, csak jelezni, hogy alapbetegségben is szenvedett, és külön sorokon közölni, hogy különböző alapbetegségekben összesen hányan szenvedtek?

9. A hirdoxiklorokin, aminek a kivitelét a kormány a magyar betegek ellátása érdekében korlátozta, Magyarországon nem törzskönyvezett gyógyszer. A kórházak milyen eljárásrendben juthatnak hozzá, milyen protokoll szerint alkalmazhatják?

10. Tájékoztatásuk szerint azok a halálos áldozatok, akik nem a veszélyeztetett korcsoportból kerültek ki, mind alapbetegségekben is szenvedett. Ez alapján indokolt lehet a súlyos alapbetegségektől, például az aktívan dolgozó, de daganatos, vagy autoimmun betegségben szenvedők kiemelt védelme is. Terveznek-e más, az idősekhez hasonlóan kiemelten veszélyeztetett csoport, például az aktívan dolgozó daganatos, vagy autoimmun betegségben szenvedők védelmére is intézkedéseket hozni?