Sok olvasónk ismerte meg az elmúlt hetekben Károlyt, az otthoni karaténban gyógyuló koronvírusfertőzött negyvenes magyar családapát, aki a házi karaténjából  vírusnaplót ír nekünk, aminek ez volt az első:

„Olyan rosszul vagyok, hogy nem merem elmondani a szüleimnek”

ez pedig a második része:

„Elindult a pletyka a faluban, hogy van egy pozitív az utcánkban, hehe”

Ezek azért voltak baromi érdekesek, mert a bejegyzéseket olvasva első kézből élhette át az ember, hogyan diagnosztizálják a betegséget, mit érez tőle az ember, hogyan fogadják a Lászlóban és milyen érzés halálos fáradtan, perzselő tüdővel heverészni. De bevallom, a második rész után azt gondoltam, hogy izgalom szempontjából ebben kábé ennyi volt. Mármint a szó jó értelmében. Károly már egy hónapja, sőt ha az első kisebb tünetek jelentkezését nézzük, másfél hónapja betegeskedett, ha hullámzásokkal tarkítva is, de egyre javult az állapota, és úgy tűnt, hogy igazából már csak annyi izgalom marad, hogy pontosan hogyan állapítják meg, ha valaki gyógyult. 

Ehhez képest az egész sorozat legdrámaibb darabja lett ez a harmadik rész, ami az április 6. és április 23-a, csütörtök, vagyis tegnap között történteket meséli el. Merthogy ilyenek derültek ki:

• A Magyar Posta az ajánlott küldemények értesítő cetlijét sem hajlandó bedobni a hatósági karaténban élők postaládájába, így azok nem tudják meg, ha fontos levelük érkezett.
• Kiderült, hogy a protokoll értelmében akkor is feloldják a hatósági karantént, ha az embernek még nincs is negatív vírustesztje, csak pozitív. Ezért hősünket úgy engedték volna ki, hogy utóbb kiderült, még annyira fertőző beteg volt, hogy kórházba is került utóbb.
• A protokoll olyan hozzállást sugall, mint a kommunista Néphadsereg: amikor az embert az otthonában legyorstesztelik, hiába van eredmény 2 perc múlva, a mentős azt nem mutathatja meg az alanynak. Ha rendes, szól, hogy ha lesel, kiszúrhatod.
• Az így elkészített gyorsteszt eredménye egyszerűen elveszett a rendszerben.
• Hősünk április 16-án, egy hónappal és egy héttel azután, hogy már olyan erős tünetei voltak, hogy gyógyszert kezdett szedni, annyira visszaesett, hogy az egész betegeskedése során először be kellett feküdnie a László Kórházba. (Járni az elején is járt ott, amikor megállapították, hogy fertőzött.)
• A László Kórház benti parkolójában hősünk első, márciusi látogatásakor 400 forintba került egy napra a parkolás. Amikor éprilis közepén befeküdt, már óránként került ennyibe.
• Károlyról a kórházban többszöri teszteléssel is azt állapították meg, hogy negatív, miközben több tünetet is mutatott egyszerre.
• Ilyen mininovellákra sarkallja az embert, ha meghalt a közelében valaki: "Éjjel zsivajra ébredek, meghalt a szomszéd bácsi. A nyitott ablakok meg a papírvékony falak miatt minden áthallatszik. Sajnálom, pedig nem is láttam, emlékszem, a nővér vasárnap felhívta a „mamát” a mobilján, tudjon beszélni K. bácsival, de már nem tudott."

És most jöjjön a napló:

Április 06. Hétfő. Nagyon érdekes, stagnál az állapotom, nem romlik, nem javul, kb 90-95%-os vagyok. Ha megerőltetem magam, még köhögök, és az orrom is kicsit dugul. Érzem a tüdőmet is, mint a március 9-ei héten. A posta bekeményített, nem hozzák ki az ajánlott küldeményeket, és be se dobják a cédulát, csak megőrzik, benn a postán. Nem értem miért van erre szükség, így nem tudom, hogy érkezett-e valami, főleg hogy kitől jött, mert a cédulát sem dobják be.

Találkoztam a szomszéd fiúval, kerítésen át 5 méterről. Elmondta, hogy múlt héten valami leverte a lábáról, hiper gyengeség, stb, 2009 óta nem volt orvosnál, de elment. Influenzát állapítottak meg nála, khmmm, még most sem néz ki elég jól.

Kedd. Minden tünetem változatlan, orr és tüdő. Kezd maga alá temetni a meló, nem semmi, 9 órát kellett toljam. Rendeltünk egy cégtől házhoz húst. Bejelentkezett a sofőr, mire szóltam neki, hogy hatósági karanténban vagyunk. Nem örült, mondta felhívja a központot. Mivel nem csörgött vissza, felhívtam és mondtam adja át a szomszédnak, és a szomszéd meg nekünk adja át. Közben a központ is hívta a nejemet, tök rendesek voltak, még azt is felajánlották, hogy leteszik a kapuba és másnap kártyával kifizetjük, mert a rendszerük másnapra élesedik. Megoldottuk a szomszéddal.

Szerda Április 8. A tünetek változatlanok. Hívott az ÁNTSZ, hogy érzem magam, és hogy vannak a többiek, mert a protokoll szerint mindenkit feloldhatnak. Kértem kis gondolkodási időt, és visszahívtam, hogy oldjanak fel. Kíváncsi vagyok mi lesz, délután beszélek a háziorvosommal. Attól még hogy feloldanak, biztos, hogy önkéntes karanténban leszek és azt hiszem, beszedem az összes gyógyszert is, mert a mostani parám, hogy visszaesek. Komoly para. Megjött a pozitív teszteredményem is, elküldte a néni, negatív valószínűleg nem lesz, mert nem tesztelnek.

Nagyon érdekes beszélgetésem volt a háziorvossal, tök rendes volt, azt monda, hogy nem ért egyet a protokollal, amit meg is tudok érteni. Felvette az adataimat, és elküldte a mentőknek egy tesztért, de azt mondta, hogy nem sok esély van, hogy leteszteljenek. Megnézem a maszek helyeket. Gyakorlatilag már kimehetünk, de nem reszkírozok, túl nagy a kockázat. Állítólag a kínai példa a következő, amit nem biztos hogy jól értettem: úgy kell kiszámítani a fertőzőképességet, hogy az emberek általában a 7. napon kezdenek panaszkodni, akkor mínusz 7 nap mínusz a hat napos lappangási idő és ehhez kell 30 napot számolni. Nálam mondjuk nem stimmel. Van olyan elképzelés is, hogy 2019 végén már egyszer ez a vírus átment Magyarországon, csak sokkal enyhébben, ebben speciel nem hiszek. Szerintem a vírus megérkezett hozzánk valamikor január elején, és azóta itt van velünk, mindenki influenzának hitte.

Csütörtök. Ma hívtak a mentők 11 körül, hogy jönnek mintát venni. Nagyon beparáztam, mi van ha pozitív lesz? Újabb karantén? Arra gondoltam tegnap, hogy tök jó lesz ha húsvét után letesztelnek, mert addigra kifogy a gyógyszerem és nagyobb lesz az esélyem negatív tesztre. Nem jött össze, túl korán indította az orvos. Megpróbáltam visszahívni őket, de nem jutottam semmire, pedig 3 kollégával is beszéltem egészen az ügyeletes orvosig. Nem lehet a „küldéseken” változtatni. Fél háromkor meg is érkezett a mentő, ami szerencsére nem rohammentő volt és talán nem ijedt meg az utca, hanem egy furgon és egy fiatal srác jött be teljesen beöltözve védőfelszerelésben. Közölte, hogy nem légúti teszt lesz hanem vérből, mint a cukrosoknak. Megszúrta az újbegyem, alig jött pár csepp vér, biztos az izgulástól. Mondtam szúrjon újat, de nem lehet mert csak annyi tű van, ahány cím. Mikor lesz eredmény kérdeztem, azt mondta 2 perc de nem mondhatja el, ha jó szemem van látni fogom. A teszt olyan mint egy terhességi teszt, egy csík negatív, több csík pozitív, nincs csík, nem érvényes. Egy csík. Utánanéztem a neten, van ilyen magánkórház, ahol végeznek ilyet és a végén ki is elemzik az antitesteket. A mentő nem végzett ilyet, a teszt után ment minden a szemetes zsákjába, amit utána kiöntött szegény a szőnyegünkre, de nem volt vészes. 

Napközben megtudtam, hogy a lelet nem az ügyfélkapura érkezik, vagyis nem pont oda és nem küldenek róla értesítést. Van egy eeszt.gov.hu honlap, ahová ügyfélkapuval és taj számmal lehet belépni, és láthatóak a páciens egészségügyi adatai, mintegy betegéletút. A hátránya az ügyfélkapuhoz képest, hogy 1 évig visszamenőleg sem lehet lekérdezni. Az ügyfélkapusat 10 évig lehet. Nagyon tanulságos, mi minden történt az emberrel 10 év alatt, jó esetben a felére sem emlékszik. Tök jó, mert levették a karantént szerdán, és szegény rendőröknek senki sem szólt, úgyhogy kijöttek, pedig elment nekik is a határozat, láttam az email címet. Szóltunk nekik, hogy már nem kell jönni. (már gyorsították az eljárást, elkérték a nejem telefonszámát és felhívják előtte az utcából talán, hogy ne kelljen kiszállni a verdából.

Este elolvastam egy újabb cikket ezekről a gyorstesztekről. Hát nem lettem boldogabb. A lényeg, hogy akkor ér valamit, ha jó minőségű, a bevizsgált 27-ből ez mindösszesen 4 db, laboratóriumi körülményekhez gyártották és el kell végezni az összes vizsgálatot. Na nálunk ez nem így megy. 2 perc után eredmény néz, majd ki a kukába, pedig az érdemi rész utána kezdődne. Az ujjbegyes vérre azt írják, hogy felejtős, hát nem semmi. Mikor lesz ennek vége? Miért nem lehetett orr-torok nyálkahártya tesztet végezni, vajon miért? Összefoglalva a szakértő a vett vérből kielemzett antitestes tesztet javasolja plusz az orr torok nyálkahártyásat. Ehelyett kapunk egy ki tudja milyen teszterrel vett ujjbegyes mintát, amit részleteiben nem is vizsgálnak. Ügyes.

Nagypéntek, Április 10. Most hogy leteszteltek, reggelre olyan rosszul lettem, hogy egy inyenc nagyot cuppantott volna ha meglát. Körülbelül annyi erőm volt, hogy elsírjam magam. Bevettem egy fél xanaxot, mert csodásan be is paráztam, hátha-hátha alapon. Kora délutánra lett jobb, és el is kezdtem tevékenykedni, sufni rendrakás, hálószoba takarítás, elfáradok közben. Megnézem a felhőt, mi az eredmény, de kicsi az esély hogy ilyenkor valaki dolgozik. Persze nincs fenn. 

Szombat Április 11. Reggel eljöttek anyuék, megálltak a kocsibehajtón, és lerakták maszkban kesztyűben az ajándékokat, töltött káposzta és sütik, plusz a gyerekeknek húsvéti cuc. Beszélgettünk egy 10 percet, aztán el is mentek Józsiékhoz. Azon agyalok, hogyan fertőznek a tünetmentesek? Nem köhögnek, nem tüsszögnek, hogyan közvetítik a vírust, és mennyit? Nagyon érdekes.

Vasárnap. Április 12, Húsvét. Este 10 órakor sincs fenn az eredmény, nem értem, azaz értem. Nem számít, nem fontos csak nekem. Nem lennék meglepve, ha holnap sem lenne fenn. Vajon ilyenkor is tesztelnek? Jó lenne egy becsületes tesztet csináltatni, nyálkahártya, plusz vér. Aztán jó lenne vért adni, ha van miért. Ma volt piac, nejem szerint sokakon nem volt maszk, erről ennyit.

Hétfő. Dolgozom, festés egy oldalon, de fáradok, érzem a tüdőmet nagy légvételnél akad. Megcsinálom az akváriumot, majd összevágom a sövényről levágott cuccokat. Délután lemosom a falat a magasnyomásúval, de nem jön le. Estére nagyon elfáradok, gyenge vagyok, nyom a jobb fülem és ég az arcom. Kezdek visszaesni, bepánikolok és beveszek egy negyed xanaxot, estére jobb. Nem is ebédeltem, éjjelre befalok mindent.

Kedd. Hajnalban ébredek, de nem lett jobb. Délelőtt ég az arcom. Érdekes, hogy a kezemben az izomfájdalom is visszajött. Semmi hír a tesztről, a háziorvos nem kapott április 2-a óta nincs teszt adata, az eeszt- én nincs fenn, felhívom az ÁNTSZ-t ott sem tudnak rólam de a 9-ei tesztekben nem vagyok benne. A hasam tegnap este óta újra kavarog.

Elolvastam a gyógyszer mellékhatásait, nagyon tanulságos, bemásolom:

Nagyon gyakori, 10 emberből több mint egy:

• Fejfájás kicsi, megvolt
• Hányinger szerencsére nem volt

Gyakori, 10 emberből max 1

• Hörgőgyulladás nem tudok róla
• Ajakherpesz szerencsére nem volt
• Köhögés már nincs
• Szédülés ritkán, felállás után
• Láz nincs, de ingadozás, hőemelkedés, égő arc érzés
• Fájdalom szerencsére nem volt
• Végtagfájdalom enyhe
• Orrfolyás szerencsére nem volt
• Alvászavar igen
• Torokfájás szerencsére nem volt
• Hasfájás szerencsére nem volt
• Fáradtság igen, váltakozó
• Gyomortáji teltségérzet igen
• Felső légúti fertőzés (orr, torok, melléküregek gyulladása) nyálkahártyák diszkomfort érzete
• Gyomorbántalom szerencsére nem volt
• Hányás szerencsére nem volt

Lehet, hogy azért vannak „tüneteim” mert szedem ezt a gyógyszert, hmmm.

2020.04.15. Szerda. Ma jobban vagyok, kevésbé fáradt, de estére ég az arcom és kicsit libabőrös vagyok. Semmi hír a tesztemről sem az ÁNTSZ sem a háziorvos nem kapott adatot. Persze az eeszt-n sincs fenn. Az ÁNTSZ legalább látja, hogy levették a mintát, de az eredmény nincs meg. Ha eddig nem volt, talán nem is lesz, mert a teszt ment a kukába az orrom előtt a protokoll szerint.

Az orvost kérdeztem, hogy mit tanácsol, semmi ötlete, azt mondja április elseje óta levett tesztekről nincs információja. Pont ma van 30 napja a komolyabb tüneteim kezdetének. Azt mondja, hogy a szaklapok is 30 napra írják a felépülést. Nagyon érdekes, hogy például a hírekben látott srác, aki egy kolléganőm unokatestvére 3 hétig volt kórházban, előtte több mint egy hétig volt beteg és kiengedték negatív teszttel. Mondjuk az ujjbegyes teszttel talán mindenki negatív. 

Az a legjobb az egészben, hogy sehol semmilyen információ nincs az otthon gyógyulók felépüléséről. A kórháziakról sem sok. Megkérdeztem, hogy hol lehet egy kontroll mellkasröntgent csináltatni, hát sehol. Ma volt egy időpontom maszek tesztre, de egy héttel elhalasztottam. Nem is voltam túl jól, mi lesz ha pozitív, és vajon a gyógyszer amit szedtem van-e a tesztre hatással? Erre a cég válaszolt: állítólag nem. Meglátjuk a jövő héten. Kérdeztem a dokit, mit ajánl, a szelént említette, lassan már olyan vagyok mint egy gyógyszerraktár. 

Csütörtök. Éjszaka megint nagyon rosszul alszom napok óta. Tegnap elaludtam 22:30-kor, felébredtem fél óra múlva, majd elaludtam 23:30-kor. Éjjel 01:00 ébredek és utána óránként egészen negyed hétig. Néhányszor próbálok olvasni, de kiesik a kezemből, éberen hánykolódok. Fél hétkor megunom és újra olvasni kezdek, már nem alszom vissza. Reggel hívom a mentőket, tudnak-e a tesztemről. Ők semmit, csak az NNK. Felmegyek az NNK honlapjára, de a közvetlen szám nem él! csak a koronavírusos zöld. Megpróbálom és öt perc alatt felveszik. Segíteni viszont nem tudnak, mert többszöri kapcsolás után azt mondják tudják a rendszerszintű hibát, dolgoznak az elhárításán. (több, mint 2 hete, ezalatt egy fél kórházat felhúztak Kínában)

Beszéltem egy ismerőssel, januárban Tajvanban járt és nagyon beteg lett, letesztelték, és pozitív lett. Meggyógyult és Magyarországon készíttetett ujjbegyes gyorstesztet. Neki az eredménye az lett, hogy sosem volt beteg, a párjának aki valóban nem volt beteg az eredménye, hogy már átesett rajta. Azóta hívogatja a járványügy, hogy ez lehetetlen és milyen gyógyszereket kapott. Ennyit a gyorstesztekről.

Este meguntam, felhívtam az ambulanciát, bemegyek, mert visszaestem. Kicsi a világ, pont az a doki volt, aki márciusban is vizsgált és megismert. Fél tízkor én voltam egyedül. Meghallgatott, zörgött a tüdőm, elküldött röntgenre. Kértem labort és tesztet is. Konzultált az osztályos orvossal, és azt mondta, ha felvesznek az osztályra, akkor megcsinálják. Húha, kemény döntés. Kértem gondolkodási időt, és belevágtam. Mondtam összepakolok és éjfélre visszajövök. Belementek. Hazafelé felhívtam a nejem, kezdjen összepakolni. Otthon 10 perc alatt elkészültem, a gyerekek aludtak, el sem tudtam tőlük búcsúzni, mindenki buksiját megsimítottam. Az úton visszafelé hazatelefonáltam, és hallottam hogy sír a telefonban. 

Éjfélkor beértem, vettek vért, PCR tesztet, EKG, lepapíroztak, és hajnal egykor már az osztályon voltam, sosem felejtem el 11/1/a/107. Betettek egy 5 ágyas szobába egyedül, megvizsgált az osztályos orvos is, a nővér kb kettőkor kioktatott mit lehet, mit nem. Pl kimenni tilos, a zsilip ajtót csukva kell tartanom. Röntgen közben megjött, negatív lett. Ha megy fel a lázam akkor szóljak mert vesznek vért. A korháznak ez a szárnya a váró, itt vannak a még nem pozitívak, akik a teszteredményre várnak.

Érdekes a parkolás kérdés: Márciusban beálltam és 400 HUF volt per nap. Most kifele 800-at kértek, kérdem miért, ja változott, már egyébként sorompó is van. Most óránként 400. Húha, mondom vissza kell jöjjek pár napra, akkor mi van? 24 x 400 x nap, viccnek jó. De holnaptól 6:30 tól ingyenes lesz. Álljak kinn hétig, majd álljak be. Végül kinn álltam meg és jól tettem, mert aztán kiderült, hogy a kórteremből sem mehetek ki, nemhogy a kórházból.

Péntek. Reggel szóltak, hogy a protokoll szerint én pozitív vagyok, mert 22-óta nincs negatív tesztem, ezért felvisznek ahova való vagyok az igazoltan vírusosok közé. Mondtam hogy egy nem hivatalos tesztem ugyan van, de azt már én sem hiszem el, talán arra volt csak jó, hogy bejöjjön és visszaessek. Nem hangzik jól a költözés, de visznek és kész. Nagyon érdekes ez a kórház, látszik, hogy értett hozzá, aki tervezte. A lényeg: a középfolyosót csak a személyzet használja. A kórtermekbe egy zsilipen keresztül jutnak. Ott felveszik a komplett védőcuccot, bejönnek, elvégzik a dolgukat, kimennek a zsilipbe, mindent levesznek, megy a kukába, és kimennek. Ha valamit elfelejtettek, akkor ismét ugyanez. Elhasználva egy garnitúra védőruha. Remélem meg is csinálják. A betegek a külső, az épület teljes kerületén végigfutó függőfolyosón közlekednek, a szobákba is ezen keresztül mentem és megyek. Se a zsilipbe, se a függőfolyosóra kimennem nem lehet. Van benn wc, zuhany, mosdó is. Néha titokban kikukucskálok az ablakon, de soha senkit nem látok.

Bejön az osztályos doki, ő is megvizsgál, neki is zörög a tüdőm. Bele akar nézni a torkomba, de nincs spatulája. Ránéz a villámra, mondja az is jó lesz. Nincs elég fény, a telefonommal világít magának. Leleményes, nem semmi.

Az ütemezés: hajnalban 4-6 között nővér vérvétel, teszt, fél kilenc reggeli beadása, 10 körül vizit, 12:30 ebéd, 17 körül vacsora, este 9 körül vizit. Mindenevő vagyok, de a kajához azért nagyot kellett nyelnem. Reggeli, vacsora mint az úttörő táborban, ehető, viszont az ebédnél találkoztam olyan cuccal, amit nem is ismertem meg, pedig főzni szeretek. Az íze is vacillált, visszajöjjön-e. A szoba 1 ágyas, az egyetlen, akivel beszélgetni tudok a takarító hölgy. Nagyon jó fej. Azt mondja minden rongyot is kidob kifelé menet, amivel minden hozzáférhetőt le is töröl. Pletykál is a betegekről, és nagyon jól esik. Az információ boldoggá tesz. A nővérek, orvosok némák, köti őket a fogadalom. Valószínűleg itt kell maradnom hétvégén is. Behoztam a Trainspottingot könyvben, kevés lesz. 3 napja nem alszom, és nem is vagyok álmos, kaptam frontint, beveszem és reggel 4:30- ig alszom.

Azért addig mert másnap szombaton jönnek tesztelni és vérért. Utána lehetetlen visszaaludni, mert semmi függöny nincsen, talán a fertőzésveszély miatt. Viszont legalább 4 m2 nyi üvegfelület van, kicsit világos a szoba.

Óránként nézem a tegnapi teszt eredményét az eeszt-n és este kiderül, negatív. Mit tegyek, le vagyok sokkolva. Miért vannak tüneteim, ha negatív a teszt? A laborom is tulajdonképpen negatív, gyulladás nuku. Az esti vizitnél az orvos nem is ismeri a leletemet, nem baj, nem én vagyok a legveszélyeztetettebb. Nagyon érdekes, hogy ezen az osztályon nincs digitális hőmérő, ami van, az 36 fokot mér, viszont hőemelkedésem van. Az ambulancia hőkamerát használ. Egy ilyen régi típusú, de nem higanyos cucc van. Van időm kitapasztalni. 15 perc alatt mér és most már azt is tudom hogyan kell lerázni, egy művészet, aki nem ért hozzá, az ízületi gyulladást is kaphat. Délutánonként felmegy hét kettő hét háromra, estére kicsit visszamegy. Nem vészes csak idegesítő. Csomagot úgy lehet kapni, hogy egy zacsira fel kell írni a szobaszámot nevet és le kell adni a portán. A portás felhozza az osztályra, és onnan a nővér beadja.

Vasárnap nem fél ötkor jöttek, hanem hatkor. Egy nagyon „okos” nővérkével, tulajdonképpen ő volt az egyetlen negatívum. Vért szeretett volna venni, kiválasztott egy vénát, szóltam neki, hogy az nem lesz jó. Ne okoskodjak. Mondom néhányszor már adtam vért, és az a tapasztalat hogy nem jó. Ne okoskodjak. Megszúr 5-10-15 másodperc, miért nem jön ebből semmi? Nyomogatja, piszkálja a tűvel, turkálja, újra szúr, semmi. Kérem, próbáljon másikat, nagy nehezen belemegy, átcuccol, szúr, lassan jön. Hát milyen vére van magának, kérdi szemrehányóan mintegy rám hárítva a felelősséget. Nem csodálkozom, a PCR miatt este óta nem lehet sem enni sem inni. 9-10 óra alatt szomjan, mit várt? 

Életem legjobb fej orvosával találkoztam, nem menekült a betegek elől, mindenkivel minden vizit alkalmával legalább 20 percet beszélgetett, engem kért, hogy délutánra írjam össze a kérdéseimet, este amikor megjött először elnézést kért a késésért. A második tesztem nem értékelhető lett, azaz vagy nem volt elég minta, vagy nem volt megfelelő minőségű a teszt. Nemcsak bekukkantott, mint az ügyeletesek, hanem mért vérnyomást, meghallgatott, szaturációt nézett. Utána minden kérdésre legjobb tudása szerint válaszolt minden póz stb. nélkül. Mondtam is neki, le a kalappal, tündéri volt. Azért a dolgozók is kerülik a betegekkel a kontaktust, lehet érzékelni és meg is lehet érteni. A harmadik tesztem is negatív lett, azt mondta elbocsájtanak. Hogy lehet, hogy vannak tüneteim, és negatív? Senki sem tudja, ez már nem a korona, talán utóhatás, a szervezet nem állt még vissza. Hőemelkedés, gyengeség, nyálkahártya, tüdő érzékenység. Még a refluxot is kipróbáltatta, adott rá pirulát, de semmi. Lehet allergia, hátha.

2020.04.20 Hétfő. Éjjel zsivajra ébredek, meghalt a szomszéd bácsi. A nyitott ablakok meg a papírvékony falak miatt minden áthallatszik. Sajnálom, pedig nem is láttam, emlékszem a nővér vasárnap felhívta a „mamát” a mobilján, tudjon beszélni K. bácsival, de már nem tudott. 

A mai nappal elbocsájtottak a László kórházból. Reggel nem vettek se mintát se vért. Nyugisan telt, csak a takarító hölggyel tudtam beszélni. Aztán az orvossal, akit még nem láttam, megvizsgált és dicséretes gyorsasággal kiadta a zárójelentést. Persze a közbenső laborok nem voltak benne. Búcsúzóul mégis vettek még vért további elemzésre. Jelenleg két negatív teszttel rendelkező igazoltan negatív covid 19 vírusfertőzésen átesett beteg vagyok utóhatásokkal. 

Úgy jöttem haza, hogy este megiszok egy sört, de elment a kedvem. Hazaértemkor egyből a kertbe mentem. Minden cuccomat a tisztákat és a koszosokat, mindent a legutolsó tolltól a körömvágó csipeszig kint hagytam. Teljesen levetkőztem és egyből mentem zuhanyozni, hajmosással. Most ahogy ezeket a sorokat írom, érzem hogy hőemekedésem van, cca 18 órától, gyenge vagyok bizsereg a lábam és nyom a fülem. A doktornő mondta, hogy volt olyan paciense, aki még két hét után is hőemelkedéses volt, illetve a gyengeség is eltarthat még jó pár hétig… Az eeszt-re nem tettek fel semmit. A belső eredményeket nem is teszik, majd a zárót. Eddig azt sem. Végül az antitesteimről sem tudok meg semmit, pedig kérdeztem. A rendes dokinéni elmagyarázta, hogy nem olyan egyszerű, mert azok is specifikusak. Nagyon úgy néz ki, hogy a gyorstesztek nem lehetnek valami megbízhatók. Ki tudja a megtalált antitestek mi miatt vannak jelen? Bármi lehet.

Kedd. Olvasom a híreket, tök jó, hogy egy fertőzött környezetében 30 teszt készül. Nálam ez 0 volt, sem a családomat, sem a kollégáimat nem tesztelte le senki. Ez azt jelenti, hogy van ahol 60? Egész nap gyenge vagyok mint a harmat, elegem van, nem fogok dolgozni, betegszabadságra megyek még a jövő héten is. Sajnos a szerdai napot még le kell húznom.

Április 22 szerda. Jól aludtam, legalább 6 órát, kipihenten ébredtem, elkezdek reménykedni. Olvastam egy srácról aki 5. hete van benne és még most is pozitív mintát ad. Ha jól belegondolok, március 6-án kezdtem. Szedtem aspirint, ambroxolt, azi sandozt, tamiflut, xanaxot a kórházban adtak frontint, savlekötőt és még azomyrt is. Semmi sem hatott. Most kipróbálom a neocitránt, ha lúd, legyen kövér. Tegnap óta tolom, megnézem 3 napig. Bármit beszednék, ami segíthetne. A tünetek 48. és fekvésem 39. napja. Vettek 4 pcr tesztet, amiből egy pozitív, egy értékelhetetlen és kettő negatív lett. Vettek vér tesztet is, az eredménye eltűnt.

Csütörtök. Semmi különösebb változás, próbáltam nem dolgozni , de nehéz. Persze a kórház nem tette fel az eeszt-re a zárót meg a leleteket. A torkom most kevésbé kattog, de ha leírom, elbizonytalanodok, hogy holnapra visszatér.