A járványról itt csak azt tudhatjuk meg, amit a kormány el akar mondani

2020 április 28., kedd 17:59

Valahol megnyugtató élmény volt az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának meghallgatása, legalábbis az a csaknem négy óra, amiben az Operatív Törzs képviselőit - Müller Cecília tisztifőorvost, Lakatos Tibor rendőrezredest, illetve Rétvári Bence és Menczer Tamás államtitkárokat - hallgatták meg. A kormány nem rám, talán még nem is csak a sajtó sajtónak nevezhető kis szegmensére pikkel! Míg nekünk mindössze napi 40-50 percben nem válaszolnak kérdéseinkre, a képviselőknek órákon át nem válaszoltak.

Persze hangoztak el konkrétumok, például az a múlt csütörtöki konferencián elhangzott, legkésőbb vasárnap óta széles körben ismert adat, hogy a fertőzöttek hány százaléka jelenhet meg az ellátórendszerben (7-12), és hogy a nekik is csak a 38 százalékuk szorul intenzív ellátásra, lélegeztetésre pedig csupán 2,4 százalékuk. Ha követhetetlen a matek: a számítások szerint tízezer fertőzöttből 20-34 szorulhat lélegeztetésre és 266-456 intenzív ápolásra. Ez az információ amúgy a 36 ezer kórházi ágy felszabadításának indokaként hangzott el, tehát visszaszámolva a legrosszabb forgatókönyv szerint egy időben 0,8-1,35 millió fertőzött is lehet.

De az ilyen konkrétumból kevés volt. Rétvári Bence az ágyak felszabadítása miatt a kórházból hazaküldöttek problémájáról is csak annyit mondott, hogy "szakmai ajánlások alapján orvosok döntik el", hogy kit küldenek haza, aki pedig úgy érzi, hogy ok nélkül bocsátották el, forduljon a kórházigazgatóhoz. Kórházigazgatót amúgy már bocsátottak el, mert nem volt hajlandó hazaküldeni beteget.

Mielőtt a bizottság tagjai kérdezhettek volna, Selmeczi Gabriella, a bizottság fideszes alelnöke egyből azt javasolta, hogy csak egy körben lehessen kérdéseket feltenni, amit a kormánytöbbség el is fogadott. Ez remek lehetőséget adott a kitérő válaszokra, mivel az elfogadott ügyrend alapján pontosító kérdést már nem lehetett feltenni. Müller Cecília élt is ezzel. A Kínából érkező védőeszközök minőségével kapcsolatos kérdésre azt mondta, hogy csak CE minősítésűt szereznek be. A beszerzéseket intéző Külgazdasági és Külügyminisztérium képviseletében Menczer államtitkár ugyanezt ismételte meg, illetve azt mondta, ő nem tud arról, hogy a maszkoknál tömegesen észleltek volna hibát, egyedi meghibásodásról se tud. Arról nem beszélt, hogy hogyan ellenőrzik az eddig behozott 86 millió védőmaszkot, és több millió egyéb eszközt, köztük egymillió tesztet.

A tesztek minőségére vonatkozó kérdésre válasz helyett Müller a tesztelés gyakorlatáról beszélt, külön is kiemelve, hogy "a mintavétel technikája sarkalatos pont". Ez utóbbit talán már Rig Lajosnak válaszolta. A járvány alatt eredeti szakmájában, szakasszisztensként a mentőknél önkénteskedő jobbikos képviselő az iránt érdeklődött, hogy nem tervezik-e esetleg a most képzett önkénteseket is bevonni a tesztelésbe. Ezt most a mentősök végzik, ami elég szűk keresztmetszetet jelent, akadálya is lehet a tesztelés kiterjesztésének.

A kérdésre, hogy tervezik-e a tesztelés kiterjesztését, lényegében azt felelte, hogy "szeretnénk".

Ha meg véletlenül választ kapunk, egyből kétfélét is.

Müller Rig egy másik kérdésére, hogy a frontvonalban megbetegedő egészségügyi dolgozóknak jár-e a fizetésük száz százalékát fedező táppénzt, azt felelte, hogy az nem baleseti, hanem foglalkozási megbetegedés, amit "meghatározott jogrend szerint jelenteni kell", és amit a munkavédelem és a népegészségügy vizsgál ki, még arra is kiterjedően, hogy a megbetegedett dolgozó megfelelően viselte-e a védőfelszerelést. Rá tíz percre Rétvári Bence államtitkár ugyanerre a kérdésre rávágta, hogy "természetesen aki orvosként, ápolóként megfertőződik koronavírussal, száz százalékos táppénz jár neki".

Rétvári amúgy a meghallgatás során többször is kvázi számon kérte a kérdezőkön, hogy egyáltalán kérdeznek, mert szerinte minden információ fenn van a neten. Például az orvosi szakmai kollégiumok által kidolgozott eljárásrendek, amikből szerinte bárki tájékozódhat. Ezek, ha még nem olvastak ilyet, ilyen kellemesen gördülékeny, lendületes szövegek, hogy:

"A fej-nyaki régió nyálkahártya érintettségével járó beavatkozások magas rizikójú sebészeti beavatkozásnak minősülnek (minden transnasalis, transoralis, transtrachealis beavatkozás, mastoidectomia), ezért fokozott személyi védelem szükséges."

Ha netán lennének kérdéseik, Rétvári szerint a 1818-hoz kell fordulni. Én - határozottan magánemberként, problémás ügyeit intézni próbáló állampolgárként - megtettem ezt a napokban. Három hete egy ennél sokkal egyszerűbb kérdéssel fordultam hozzájuk. A telefonálást fél nap után feladtam, emailt írtam. Aztán még egyet. És egy harmadikat is. Végül két héttel később kaptam választ, három nappal azután, hogy magamtól is megoldottam a problémám.

De mondhatok egy egyszerűbb példát is. Hetek óta próbáljuk kideríteni, hogy hány embert teszteltek Magyarországon. Nem azt, hogy hány tesztet végeztek, mert az az adat valóban fent van a neten. Hanem hogy hány embert. Mert az nincs, pedig talán több relevanciája van az információnak, hogy hány tesztelt ember között találtak 2649 fertőzöttet, mint annak, hogy ehhez összesen 67172 tesztet kellett elvégezni.

Most a bizottság szocialista elnöke, Korózs Lajos is feltette a kérdést. De neki se árulták el. Így erről ma is csak azt tudjuk, ami a már említett csütörtöki konferencián elhangzott: az  április 20-ig elvégzett 52409 tesztet valójában 32503 főn végezték el.