„Magyarország esete aggodalmakra ad okot” – Az Európai Parlamentben vitáztak a magyar felhatalmazási törvényről

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!
  • Csütörtökön zajlott vita a magyar felhatalmazási törvényről az Európai Parlamentben. 
  • Orbán Viktor nem ment el Brüsszelbe, ezért több EP-képviselő is gyávának nevezte, Varga Judit pedig a bevett gyakorlat szerint nem mehetett, ezért szerinte a beszédét „betiltotta” a parlament.
  • A vitán Jourová megismételte, hogy aggasztónak tartja a magyar jogszabályt és naponta figyelik a magyar eseményeket
  • A néppárti képviselők egyáltalán nem siettek a Fidesz védelmére, a magyar kormány inkább csak a konzervatív frakcióból és a szélsőjobboldalról kapott támogatást. 

Csütörtök délelőtt folytatott vitát az Európai Parlament arról, hogy a magyar felhatalmazási törvény összhangban van-e a jogállamiság követelményével. Már magát a vitát is komoly diplomáciai csörték előzték meg, ugyanis a magyar kormány mindenképp szerette volna elérni, hogy ezen Varga Judit igazságügyi miniszter is felszólalhasson, de az EP-s gyakorlat alapján erre csak Orbán Viktornak lenne lehetősége, akit meg is hívtak Brüsszelbe. 

Varga ebbe nagyon nem akart beletörődni, legutóbb már arról beszélt, hogy diplomáciai következményei lesznek, ha nem szólalhat fel. Varga csütörtökön arról írt Facebookon, hogy „betiltották” a beszédét, de közzétette azt az oldalán

A magyar felhatalmazási törvényt az elfogadása óta hatalmas nemzetközi figyelem övezi, és ugyan a Fidesz igyekezte azt kommunikálni, hogy az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová szerint minden rendben van a törvénnyel, később maga a biztos jelezte, hogy aggasztónak találja a magyar jogszabályt, és éberen figyelik az alkalmazását

Az Európai Bizottság részéről az elsők között épp Jourová szólt hozzá a csütörtöki vitához. Mint megismételte, az egyes országokban adott válaszok be kell tartsák az uniós alapszerződésben vállaltakat, csak a szükségesség és az arányosság elve szerint lehet szabályokat hozni, és azok csak a vészhelyzet által indokolt ideig maradhatnak fenn. Vizsgálni kell azt is, hogy az egyes szabályok hogyan valósulnak meg a gyakorlatban. 

„Magyarország esete aggodalmakra ad okot”

– húzta alá Jourová, mivel úgy tűnik, hogy sokkal szélesebb körben alkalmazták ezeket a változtatásokat, mint más tagállamokban, és nincsenek hozzá időrendbeli korlátozások rendelve. Az Európai Unió közelről figyeli, hogy mi a helyzet Magyarországon.

A média helyzetével kapcsolatban a Bizottság alelnöke elmondta, hogy fontos a dezinformáció elleni fellépés, de ez nem jelentheti a sajtó működésének korlátozását. Magyarországon évek óta romlik a média helyzete, mondta el, és aláhúzta, hogy ez hogyan változott tovább a járvány következtében meghozott jogszabályok miatt. Jouróvá várja azt is, hogy a magyar parlament minél előbb visszakaphassa az ellenőrzési jogát. 

A képviselők közül elsőnek a fideszes Deli Andor szólt hozzá, aki azt kifogásolta, hogy miért nem lehet hozzászólni a vitához videókonferenciás eszközökkel, így a képviselők jelentős többsége ki van rekesztve a vitából. A mai vitát amúgy koncepciós eljáráshoz hasonlította. 

A spanyol szocialista Iratxe García Pérez arról beszélt, hogy minél hamarabb szükség lenne Magyarországgal szemben a hetes cikkely alkalmazására, illetve a Néppárt tagjainak is szólt, hogy utasítsák már ki a Fideszt soraikból. 

nem Magyarországot akarjuk támadni, hanem azokat, akik a demokráciát akarják szüntetni egy európai országban

Volt képviselő, aki azt kifogásolta, hogy Orbán a járvány elleni küzdelemre hivatkozva nem jött most el Brüsszelbe, miközben a parlamentnek otthon van ideje arra, hogy a nők elleni erőszakról szóló isztambuli egyezmény elutasításáról döntsön. 

Az első képviselő, aki a Fidesz mellett állt ki, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Frontból érkező Nicolas Bay volt, aki egy „Magyarországgal szembeni hisztériáról” beszélt. Később csatlakozott hozzá az EKR-ből az olasz Nicola Procaccini is, majd a konzervatív frakcióban ülő lengyel Elzbieta Rafalska is, aki szerint Magyarország és Lengyelország a két áldozata a jelenlegi helyzetnek. 

A francia Gwendoline Delbos-Corfield volt az, aki kitért arra is, hogy szerdán azért vittek be valakit a rendőrök Magyarországon, mert kiírta a véleményét Facebookon. Ő is arról beszélt, hogy egyértelmű megoldások állnak az EU rendelkezésére a hetes cikkelyben, nem érti, hogy miért nem használják már ezt. 

A jobbikos Gyöngyösi Márton is felszólalt, többek között arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban kormányrendelettel magáncégeket helyeztek állami irányítás alá, közben Orbán barátai milliárdos megbízásokhoz jutottak, miközben az önkormányzatokat meg elvonásokkal sújtották. „Orbán gyáva, mert nem jött ide megvédeni az általa hozott jogszabályt” –majd arról beszélt, hogy opportunista is, és mindaddig vissza fog élni a helyzettel, amíg a német és más nyugati befektetőknek ez kényelmes helyzetet teremt. 

Az első nem magyar néppárti, aki hozzászólt a vitához, a luxemburgi Christophe Hansen volt, aki szintén arra kérdezett rá, hogy meddig tolerálja még a Tanács és a Bizottság azt, ami Magyarországon történik, és gyorsabb fellépést sürgetett. 

A Fidesz megvédésére ezután az RMDSZ-es Vincze Loránt érkezett, aki szerint az európai baloldal 10 éve támadja folyamatosan Orbán Viktort, brüsszeli boszorkányüldözés zajlik álhírek alapján, és szerinte amúgy is a román kormány viselt dolgaival kéne foglalkozni. 

A holland Sophie in 't Veld azzal kezdte, hogy sajnálja, hogy Orbán nem szedte össze a bátorságát, hogy kiálljon a parlament elé: 

„egyszerűbb a magyar kritikusokat elhallgattatni, mint az Európai Parlamentet. A demokráciát kinyírták Magyarországon” – tette hozzá.

Szintén kritizálta a magyar kormány lépéseit a görög néppárti Maria Spyraki, aki a szólásszabadság korlátozását, illetve a Facebookon a véleményét kifejtő, majd előállított férfi esetét is felhozta. 

A német néppárti Lena Düpont ugyan konkrétan nem hozott fel kritikákat a magyar kormánnyal szemben, de összefoglalta, hogy mik a jogállamiság feltételei, hogy minden szempontból az elszámoltathatóságra kell törekedni, illetve emlékeztetett rá, hogy a kritikákat megfogalmazókkal szemben igazságosan kell eljárni. Objektív, megbízható, állandó jogállamisági mechanizmusra van szükség, és ez minden államnak a jól felfogott érdeke, tette hozzá. 

A vita végén a Bizottság részéről a Vera Jouróvá alelnök ismét megismételte, hogy napi szinten tájékozódik a magyar helyzetről, tud a bizottság az úgynevezett álhírterjesztéssel kapcsolatos rendőrségi intézkedésekről és hallanak az önkormányzatok helyzetéről is. Napi szinten értékelik azt is, hogy jogi útra tudják-e terelni a magyarországi folyamatokat. Elmondta, hogy egyelőre nem indítanak kötelezettségszegési eljárást, de a hetes cikk szerinti eljárás is az eszköztáruk része. 

Kitért még arra is, hogy 2017-ben, amikor először felvetette, hogy az uniós kifizetéseket a jogállamiság helyzetéhez kéne kötni, még hatalmas vihart váltottak ki szavai, most azonban látni, hogy több tagállamban is olyan lépések történtek, melyek alapján ez egy helyes döntés lenne. Ezért Jourová ezt fogja képviselni a következő hétéves ciklusra szóló költségvetés tárgyalásán.

A végén egy személyes emléket is megosztott, arról, hogy emlékszik még a totalitárius időszakra Csehszlovákiából, amikor rengeteg félelmük volt, de rengeteg álmuk is, hogy egy napon majd szabad társadalomban élhetnek, lesznek szabadságjogaik, önkormányzataik, a hatalmon lévők pedig nem a teljes hatalmat ragadják majd magukhoz. 

Jourová szerint most ugyan a koronavírus van hatalmon, ezért sok ország kormányfője korlátozta átmenetileg a polgárok szabadságjogait, de a járvány elmúltával ezeket fel kell oldani, és bízik benne, hogy Magyarországon is ez fog történni. Szerinte a nemzetközi közösségnek is nyomást kell gyakorolnia azért, hogy ez megtörténjen. 

A Tanács részéről a horvát Nikolina Brnjac is hangsúlyozta, hogy folyamatosan monitorozzák a magyarországi helyzetet.