• A járvány második hullámának egyik kulcskérdése hogy sikerül-e előbb elindítani, majd folytatni is az új tanévet az iskolákban.
• Ezen belül az egyik legfontosabb téma az iskolai ebédelés megszervezése, hiszen a kantin az a hely, ahol a legnagyobb tömegben találkoznak és vegyülnek a gyerekek, így itt az egyik legnagyobb a fertőzésveszély is.
• Körbenéztünk, hogy az iskolák mit változtattak és hogyan gondoskodnak a rájuk bízott gyerekek és közvetve családjuk biztonságáról.
• A válasz: esetlegesen. A két kulcsszó a káosz és az anarchia

G. két gyereke ugyanabba az épületbe, de két különböző iskolába jár Budapesten. A nagyobbikuk a Gyermekek Házába, ami egy eredetileg alternatív iskola, ami azonban nemrég állami fenntartásba került, de némi önállóságot azért megőrzött. A másikuk a Klebelsberg Kuno Általánosba, ami egy tőrölmetszett állami suli.

A nagyobbik gyerek iskolája a járvány visszatérése miatt teljesen átalakította a ebédelés rendjét: hogy a gyerekek ne keveredjenek nagy tömegben a kantinban, mától az osztálytermeikben esznek. Ezt azért tudják megtenni, mert letárgyalták az ételbeszállítóval, hogy az eldobható műanyag edényekbe kiadagolva szállítsa az ebédet, a maradékot pedig ugyanabban a dobozban viszik vissza a konyhára, majd szállítják el.

G. kisebbik gyerekének az iskolájában nem lesz semmi alapvető változtatás azon felül, hogy többször fertőtlenítenek az ebédlőben, ahová csak maszkban lehet bemenni.

Az ugyanabban az épületben működő, egyformán állami, de az odajáró gyerekeknek és szüleiknek teljesen eltérő vírus elleni védelmet biztosító ikeriskolák példája igen szemléletesen illusztrálja, micsoda szervezési káosz közepette indul a tanév a hazai iskolákban evésfronton.

A Gyermekek Háza és a Klebelsberg között az a fő különbség, hogy előbbi alternatívként indult, ezért eleve szokva van az önálló cselekvéshez, a vezetője ráadásul ügyesen tud lobbizni, talán nem függetlenül attól, hogy az édesapja egy egykori befolyásos jobboldali politikus, a kisgazda Lányi Zsolt. Míg az utóbbi egy klasszikusan központilag vezérelt, a KLIK utasításai szerint működő iskola. Jellemző, hogy a Klebelsberg honlapjára csak az iskolakezdés előtti napon, augusztus 31-én került ki a másnap, vagyis ma induló tanév speciális rendjéről tájékoztató levél, azzal a Központra mutatogató bevezetővel, hogy

"Sajnálom, hogy az utolsó pillanatban tudom megírni ezt a tájékoztatást, de eddig az az információ élt, hogy az iskolák kapnak egy szülőknek szóló központi tájékoztatót, azt kell tovább küldeni. A mai igazgatói értekezleten derült ki, hogy ez a levél nem készült el…"

Vagyis a központban bízó iskolavezetés az utolsó utáni pillanatig a Felsőbb Iránymutatásra vár. Ám hiába.

Bár a hazai általános- és középiskolák többségének az állam a fenntartója, a területet felügyelő EMMI nem dolgozott ki részletes gyakorlati terveket a járványtól fenyegetett speciális tanévkezdésre. Augusztus végén körbeküldtek ugyan egy "Intézkedési terv a a köznevelési intézmények részére" című nyolcoldalas anyagot, de ez puszta általánosságokat tartalmaz csak. A most minket érdeklő étkeztetésről 7 rövid bekezdés szól például, nagy részük a kézmosás, a mosogatás és a felmosás fontosságáról értekezve. A legfontosabb kérdésről annyit mondanak, hogy

"Az étkezéseket úgy kell megszervezni, hogy az osztályok, óvodai csoportok keveredése elkerülhető legyen."

De arról egy szót sem, hogy ezt milyen formában érjék el, ha a legtöbb helyen egy kantin van. Lehessen bevinni saját ebédet otthonról? És házhozszállítóst rendelni kívülről? Az osztályok vagy csoportok ebédelhessenek a saját tantermükben? Zárják be a büféket? Az állami fenntartó operatív ügyekben mégcsak tanácsot sem adott azokna az iskoláknak, amelyek önállóságát az elmúlt években tudatosan leépítették.

Talán ennek az eredménye, hogy a 444 nem reprezentatív felmérése szerint lényegében az egyes iskolák vezetőinek személyes lendületén, ambícióján, merészségén és rendszerhekkelési képességein múlik, hogy egy adott iskola reagált-e az étkezéssel járó járványveszélyre, és ha igen, hogyan.

Z.-ék veszprémiek, az ő állami általános iskolájukban az étkeztetés változatlan formában folyik tovább. Budapestiek is többen írták ugyanezt.

B. két gyereke egy budapesti, VI. kerületi állami általánosba jár. Az ebédeltetés rendszere náluk sem változik. Egyelőre. A tájékoztatóban ugyanis azt írták a szülőknek, hogy szeptemberben nincs lehetőleg meleg ételt beküldeniük. Vagyis később talán lesz. Jelenleg hideget küdhetnek be, amit a gyerekek a menzán kívül is megehetnek. Az iskolában korábban lehetőség volt házi főtt étel bevitelére és felmelegítésére, ez egyelőre megszűnt. Egy rakás más iskolában ugyanakkor eddig is tilos volt meleg ételt bevinni.

M.-ék budapesti általánosában viszont megengedték a házikosztot. Itt eleve olyan kicsi volt az ebédlő, hogy eddig is évfolyamonként ettek benne, amit most lekorlátoztak osztályokra. Annyi szünet viszont nincsen, így ebben a suliban az alsósok, ha úgy jön ki a beosztás, akár a saját osztálytermükben is ebédelhetnek.

A házi koszttal kapcsolatban teljes az összevisszaság: nagyjából annyi szülő mondta vagy írta nekem, hogy a lehetőséget most, a vírus miatt szüntették meg nálunk, mint ahányan azt, hogy éppen hogy amiatt engedélyezték az eddig tiltott gyakorlatot.

Azt sok állami iskolába járó szülei írták, hogy az egyetlen változtatás egyelőre annyi, hogy a gyerekeket a lehetőségek szerint megpróbálják több turnusban ebédeltetni. De a legtöbb helyen ez is azt jelenti, hogy egy turnusban több osztály eszik együtt. Sz-ék budapesti gimnáziumában például két ebédszünetet jelöltek ki, amiken belül évfolyamonként esznek majd együtt a gyerekek. Jellemző helyzet, hogy bár az állami fenntartó a korábban említett iránymutatásában kifejezetten sokat értekezett a fertőtlenítés fontosságáról, ennek az iskolának, hiába ígért, nem biztosított sem fertőtlenítő szert, sem maszkokat, sem kézfertőtlenítőt, így ezeket az iskola - amelynek véletlenül volt valamekkora saját kerete - egyelőre maga szerezte be.

Azt lényegében minden adatközlő említette, hogy náluk az eddiginél több turnusban fognak ebédelni. Ez viszont azzal jár, hogy gyorsan be kell lapátolni az ételt. P. elsős gyerekének tanítónénije például "még nem tudta, hogy fognak negyed óra alatt megebédelni az elsősok"

Jó sok választ kaptam a körkérdéseimre, ezek alapján a káoszból kialakult sztenderdnek nagyjából az tekinthető, hogy az iskolai menzákat mától sűrűbben fertőtlenítik, a gyerekeket évfolyamonként engedik be, előtte megmosatják velük a kezüket, a biztonságos sorbanállást pedig padlómatricákkal segítik.

Van, ahol megpróbálják megosztani a szülőkkel a rengeteg fertőtlenítés terheit: egy XIV. kerületi általánosban például mától saját evőeszközt kell bevinni.

Miközben elfogadott tény, hogy a meleg ebéd fontos dolog, egy gyereknek pláne, H.-ék budapesti gimnáziumának igazgatója arra utalgatott a szülőknek, hogy a napi meleg étkezést tehetnék estére. Ebben a suliban például csak az ételallergiás tanulók használhatják a mikrót, a büfé pedig kinyitott hétfőn.

A büfékérdés is izgalmas a sorbanállás miatt. A tankerület T.-ék XVIII. kerületi általánosában például emiatt tiltotta meg a büfé kinyitását. Más állami fenntartású iskolákból viszont változatlan büféhelyzetről számoltak be szülők.

Teljesen összevissza a gyakorlat a "szabad-e enni az osztályban" témakörben is. Miközben többen is megemlítették, hogy az állami iskolájukban ez higiénés okokból kifejezetten tilos, akad olyan budapesti állami suli, ahol a menzások fogják az osztályokba vinni az ebédet. Ugyanebben az iskolában korábban olyan verzió is felmerült, hogy a biztonság érdekében legyen inkább otthonról hozott hideg ebéd, de ezt végül elvetették.

A kisebbeknél különösen fontos tízórait és uzsonnát viszont több helyen is az osztálytermekben tervezik megenni.

Az alternatív iskolák tapasztataim szerint rugalmasabban kezelik az iskolai étkeztetés kérdését az államiaknál. Elterjedtebb a helyben főzött vagy kiszállított meleg étel osztályteremben való elfogyasztása és jellemzőbb, hogy engedik a házi kosztot. Egyházi iskolákról nem kaptam értékelhető mennyiségű visszajelzést. Az állami iskolákban viszont - ahol a központi irányítás miatt a szülő sokkal inkább elváránának valamiféle tervet - jó nagy a káosz. A helyzet bizarrságát mutatja, hogy miután a centralizáció jegyében szinte a nullára csökentették az igazgatók jogköreit, amint igazán meleg helyzet támadt, mintha elengedték volna a központi tervezést és irányítást. Így most az a helyzet, hogy ahol rugalmasan reagáltak a járványra, ott ez az egyéni kezdeményezéseknek köszönhető, amik nem a rendszer gyümölcsei, hanem annak ellenében léteznek.