Matolcsy szerint a 40-es évekre hasonlít majd a következő évtized, de reméljük, nem annyira

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt a Magyar Közgazdasági Társaság idei vándorgyűlésének első előadója, aki azt igyekezett megsejteni, hogy milyen lesz 2020-2030 közötti tíz év karaktere, milyennek lesznek a jellemzői, hajlamai. Előadásában bőven volt hely az olyan közhelyeknek, mint hogy az adat az új olaj, de előkerültek érdekes, és néha zavarba ejtő történelmi és részecskefizikai hasonlatok is. Azért igyekeztünk összeszedni a lényeget, hogy hogy látja a jövőt a jegybankelnök.

Matolcsy szerint érdemes a történelmet ciklikusan vizsgálni, márpedig a történelemben több ciklus is van párhuzamosan, amelyek egyszerre lehetnek érvényesek. Van például egy 80 éves és egy 50 éves ciklus, de tíz éves ciklusokat is sejtetett, amikor azt mondta, hogy a 2000-es évtized is az újrakezdések évtizede volt, és hát ne feledkezzünk meg Magyarországon a 2010-es újrakezdésről sem. Hogy miért pont 80 és 50 éves ciklusokat lát Matolcsy, az sajnos nem derült ki, de ezek alapján a 2020-as évnek egyszerre kellene az 1940-es és az 1970-es évekre hasonlítania. Az MNB elnöke azért reméli, arányaiban inkább a 70-es évekre hasonlít majd.

A jegybankelnök szerint mindkét évtizednek “erős geopolitikai karaktere” volt, a 40-es években ugye világháború volt, a 70-es években pedig hidegháború és egy pénzügyi háború, amelyet az árfolyamok és kamatszintek beállításával vívtak az országok. Az új évtizednek is erős geopolitikai karaktere lesz. Nem Európáról szól majd ez az évtized, ahogy

a korábbi “féktelen, mohó, túlterjedő globalizáció” helyére inkább regionális, lokális együttműködések lépnek, a korábban szorosan összeszövődött amerikai és kínai gazdaság pedig elválik majd egymástól. Matolcsy szerint nekünk, magyaroknak érdemes föltenni előre a kérdést, hogy kik lehetnek majd az évtized nyertesei, mert Magyarország már sokszor tartozott a vesztesek közé, ezt érdemes lenne elkerülni. Most úgy tűnik, hogy Ázsia, azon belül Kína lesz a nyertes. Szerencsére Magyarország és a V4-ek már elkezdték keresni a kapcsolatot, az összhangot Ázsiával.

Ami a gazdaságpolitikát illeti, míg a 40-es években inkább a költségvetési politika volt a hangsúlyos a háborús készülődéssel és a háború utáni helyreállítással, a 70-es években pedig a monetáris politika kapott nagyobb hangsúlyt, a 2020-as évekre a jegybankok és a kormányok stratégiai partnersége lesz jellemző. A jegybankok új szerepeket kapnak majd, egyre inkább jellemzőek lesznek az unortodox megoldások, amelyekkel segítenek majd a járvány utáni kilábalásban és a globális verseny helyreállításában. A jegybankelnök új pénzügyi forradalomra is számít, amit leginkább a digitális pénz bevezetése hozhat majd, amelyen több jegybank is dolgozik.

Ami Magyarországot illeti, bizonyos szempontból fordított évtizedre kell majd számítani, mint amilyen a 2010-es volt: 2010-től először a költségvetési egyensúlyt kellett helyreállítani a válság után, hogy aztán beindulhasson a növekedés, most viszont először a növekedést kell helyreállítani, majd ezután lehet egyensúlyba hozni a költségvetést. Azért minderre túl sok idő nincs, a jegybankelnök szerint

2022-re vissza kell állni az egyensúlyi növekedésre.A koronavírus-járvány és a gazdasági válság miatt ma világszerte olyan szinten vannak eladósodva az államok, ahogy háborúk alatt szoktak, ez pedig még akkor sem fenntartható hosszabb távon, ha nem is kell arra nagyon számítani, hogy a jegybankok hirtelen kamatot fognak emelni. Matolcsy szerint Magyarországnak és a V4 országoknak nem járható az az út, amelyet Japán képvisel, vagyis hogy az állam felhalmozott adósságát a jegybank finanszírozza. A jegybankoknak más eszközökkel kell majd segíteniük az államokat, hogy helyreálljon a növekedés és a versenyképesség.