Harmincegy
Az operatív törzs hétfői tájékoztatása szerint az elmúlt 24 órában 31 újabb, a koronavírushoz köthető halálesetet regisztráltak. Ennél csak vasárnap és a múlt pénteken volt több halottja a járványnak, mely ezidáig tavasz óta 1173 emberéletet követelt Magyarországon. Az elmúlt 24 órában a kórházi ápolásra szorulók száma 184-gyel nőtt, aktuálisan 1896-an szorulnak kezelésre, 188-an gépi lélegeztetésre. Tesztből tízezernél kevesebbet végeztek, a pozitív tesztek aránya meghaladta a 15 százalékot, a WHO ajánlásainak háromszorosát.
A legrosszabb hét
Bármennyire nehéz is követni a járvány alakulását a hivatalos, a tesztelések visszafogottsága miatt nem túl sokat mondó statisztikákból, más adatok alapján a múlt hét volt eddig a járvány legrosszabb hete. Kétszer annyian haltak meg, mint az első hullám legrosszabb hetében, és az alapján, hogy a pozitív tesztek aránya rendre tíz százalék fölötti, a java még hátravan.
A helyzet nem egyenletesen rossz
Országosan sokkal súlyosabb a járványhelyzet, mint a tavaszi első hullám idején. Budapesten azonban, ahol az első hullám idején a legnagyobb gondok voltak az akkor elsősorban intézményekben terjedő járvánnyal, a második hullámban az ország más részeihez viszonyítva jobb a helyzet. Mindezt úgy, hogy a kormányzat gyakorlatilag semmilyen információt nem oszt meg a városvezetéssel a járványhelyzetről azon túl, amit a nyilvánossággal is megoszt.
Hol a maszk?
Hiába súlyosabb jelenleg a járványhelyzet, mint bármikor eddig, ez a magyar népesség egy bizonyos, a futballért rajongó hányadát nem hatja meg. Legalábbis a hétvégi bajnoki fordulón a lelátóról készült képeket böngészve ember legyen a talpán, aki akár csak egy maszkot viselő embert is talál az egymás közt nemhogy másfél méteres, de minimális távolságot sem tartó, hangosan óbégató szurkolók között.
A szomszédos Szlovéniában éjszakai kijárási tilalmat vezetnek be, Walesben kéthetes zárlatot rendeltek el, Lengyelországban meg annyira komolyan veszik a konditermek bezárását, hogy egy krakkói konditerem egyházzá alakulással próbálja kijátszani a tilalmat. Németországban újra pánikvásárolnak. Belgiumban pedig az egészségügyi miniszter már megbetegedések cunamijával riogat. Székelyföldön pedig sms-eket küldenek arról, hogy szabad téren is maszkot kell viselni.
170 ezer
Ennyivel haltak meg többen Európában 2020 márciusa és júniusa között, mint a megelőző négy év azonos időszakának átlagában. Ha nem is mind koronavírusban hunytak el, ilyen mértékű kiugrásra a járvány az egyetlen reális magyarázat, pláne, hogy a legnagyobb eltéréseket a járvány által leginkább sújtotta régiókban, Észak-Olaszországban, Közép-Spanyolországban, Párizsban és Londonban mérték.
Lehetsz életerős fiatal, a vírus nem kímél
Dmitrij Sztuzsuk, a 33 éves, kigyúrt, sportos ukrán influenszer nagyban tagadta a koronavírus létét, mígnem maga is megfertőződött. Bár a covid minden statisztika szerint elsősorban az idősebb és/vagy alapból is beteg embereket veszélyezteti, ez nem jelenti azt, hogy más korosztályokból ne szedne áldozatokat. Sztuzsuk sem élte túl a betegséget.
Kínában már jobb
Kína nyerésre áll a koronavírus ellen, írta meg majd két hete Bede Márton. Most a New York Times is a járvány eredeti gócpontjával foglalkozott, ahol a tavaszi első hullámot nem követte második, így már a gazdaság is újraéledt, és a többi országot sújtó nehézségeket kihasználva élre is tört. Július-szeptember között 4,9 százalékkal bővült a gazdaság, vagyis már majdnem utolérte a járvány és a válság előtti hat százalékos növekedési ütemet.
Vakcinára várva
Az ENSZ gyermekügyi szervezete, a globális vakcinációs programok kulcsszereplője, az UNICEF megkezdte a felkészülést arra a rég várt pillanatra, amikor elérhetővé válnak a koronavírus elleni védőoltások. A New York Times beszámolója szerint az oltóanyagot meg se várva félmilliárd darab egyszer használatos fecskendőt halmoznának fel és terjesztenének a világ nehezebb sorsú vidékein, hogy legalább arra ne kelljen majd várni.