Az erdélyi magyarok az anyaországiaknál és a románoknál is bevándorlás-ellenesebbek

Egy kutatás szerint az erdélyi magyarok a romániai és a magyarországi átlagnál is jobban ellenzik a bevándorlást. Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés eredményeinek második csomagját a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei ismertették Kolozsváron.

Horváth István, az intézet igazgatója azt mondta, az European Values Study (EVS) felmérésével először mérték fel az erdélyi magyar és a finnországi svéd közösség értékválasztásait is. Az azonos kérdések feltevésével Európa 42 országában végzett felmérésnek ezúttal az idegenek elfogadására és a migrációra vonatkozó részét ismertették.

Kiss Tamás társadalomkutató elmondta, a kérdések legtöbbje éles törésvonalat mutatott ki Nyugat-Európa és a volt szocialista országok között.

A nyugatiak befogadóbbak, a keletiek elutasítóbbak

A vizsgálat során rákérdeztek arra, hogy mennyire fogadnának el „más fajú” embert, bevándorlót, romát vagy muszlimot szomszédként. Míg a nyugati országok polgárai befogadóknak bizonyultak, a keletiek elutasítóan nyilatkoztak. Csehországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában és Montenegróban voltak a leginkább elutasítóak a megkérdezettek az idegenekkel szemben, míg Románia inkább a kelet-európai országok középmezőnyében található. Az általános kép a romákra vonatkozó kérdésnél torzult. Az olaszországi megkérdezettek például az egész kelet-európai tömbnél elutasítóbbaknak bizonyultak a romákkal szemben.

Az erdélyi magyarok ebben a tekintetben Magyarországhoz állnak közelebb, de az elutasítók aránya mind a négy kategória esetében meghaladja nem csak a romániai, hanem a magyarországi értéket is.

Toró Tibor kutató elmondta: a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását szintén különbözően ítélik meg Kelet- és Nyugat-Európában, de a különbségek nem annyira nagyok, mint a bevándorlók elfogadását illetően.

Az erdélyiek mindenkinél negatívabban ítélik meg a bevándorlást

Az erdélyi magyarok ebben a kérdésben is Magyarországhoz hasonlítanak, és egyben mindenkinél negatívabban ítélik meg a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását. A kutató szerint a bevándorlásellenesség mögött különböző attitűdkomponensek állhatnak, mint például a munkaerő-piaci konkurencia képzete, az ún. jóléti sovinizmus, illetve a biztonsági kockázatoktól való félelem. Ezekben a kérdésekben Romániát a kelet-európai régión belül mérsékelt értékek, Magyarországot pedig magas értékek jellemzik.

Az erdélyi magyarok a multikulturalizmus elfogadottsága terén mutatnak a kelet-európaitól eltérő viszonyulást, és a középmezőnyben helyezkednek el. Kb. azonos arányban utasítják el és helyeslik, hogy „a bevándorlók megőrizzék sajátos hagyományaikat”. Toró Tibor azt mondta, ebben a kérdésben az erdélyi magyarok nem tudják, hogy többségi szempontból, vagy kisebbségi szempontból tekintsenek-e a bevándorlásra, a partiumiakra inkább a többségi, a székelyföldiekre inkább a kisebbségi attitűd volt a jellemző.

2015 óta egyes kelet-európai államok erősen bevándorlásellenesek

Kiss Tamás azt mondta, a nyugat-európai demográfusok és politikusok egyetértenek abban, hogy a népesség-utánpótlás nem oldható meg csak a belső reprodukcióra támaszkodva. Szerintük a népesség és a munkaerő utánpótlásához, a jóléti ellátórendszer fenntartásához szükség van a bevándorlásra. Nyugat-Európában emellett az a nézet is egyre elfogadottabb, hogy nem szabad megválogatni a bevándorlókat a kibocsátó ország, a vallásuk vagy etnikumuk szerint.

Kiss Tamás azt mondta, a 2015-ös menekültválság után a téma a politikai vita homlokterébe került, és egyes kelet-európai államokban erősen bevándorlásellenes retorika kerekedett felül. (MTI)