Az MTA vezetősége is elítélte Demeter Szilárd azóta törölt véleménycikkét

POLITIKA
2020 december 01., 14:14

Közös közleményt adott ki a Magyar Tudományos Akadémia idén megválasztott elnöke, Freund Tamás, valamint Kollár László az MTA főtitkára és Erdei Anna főtitkárhelyettes, melyben Demeter Szilárd, a NER kulturális holdudvarának kiemelt szereplője által írt véleménycikkre reagáltak.

Demeter, aki miniszteri biztos és a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Origón megjelent véleménycikkében azt írta, hogy „Európa Soros György gázkamrája” és hogy a magyarok meg a lengyelek jelentik ma az új zsidókat. A cikke hatalmas felháborodást váltott ki, magyar és nemzetközi zsidó szervezetek és több nagykövetség is tiltakozott miatta. Demeter egy ideig próbálta védeni Facebookon az álláspontját, de aztán vasárnap a cikk visszavonásáról döntött és törölte az oldalát is.

Azóta kiderült, hogy a kormány nem tervezi meneszteni Demetert, aki a PIM-ben körüzenetben mondta el a múzeum dolgozóinak, hogy amíg főigazgató, nem fog több publicisztikát írni.

Az MTA vezetőségének keddi közleménye így szól:

„Hosszú ideje, meg-megújulóan folyik az a sajátos licitálás, amely egyik mélypontjára ért el a minap egy közhivatalokat is betöltő kulturális intézményvezető írásában. Az emlékgyalázása és gyűlöletkeltése nagy vihart kavart. Azokra tekintettel szólalunk meg, akiket félelemmel és fájdalommal töltött el az írás, de hangjuk nem jut el a nyilvánosságig.

Nem csak Magyarországon fordul elő, hogy a napi politikai küzdelemben részt venni kívánók – akik közé mi, aláírók nem tartozunk – ellenfeleik lejáratására és az ellenük való hangulatkeltésre az emberiség és hazánk legsúlyosabb történelmi megrázkódtatásainak felelevenítését használják fel. Ez különösen a rendszerváltozás hajnala óta tart fenn nyugtalanságot a társadalomban. A mostanihoz hasonló, kirívó megnyilvánulások mérhetetlen fájdalmat és szenvedést ébresztenek azokban, akik a felidézett történelmi katasztrófákat maguk vagy családtagjaik révén átélték, emlékét őrzik. Az egymás iránti bizalmatlanság felélesztése akadályozza a múlttal való szembenézést és a megbékélést is.

Különösen felelőtlen egy ilyen megnyilvánulás e járvány idején, amikor az emberek, családok, közösségek egymástól elszakítva, gondok között élik mindennapjaikat, a szellemi és a spirituális élet is akadályokba ütközik. Kell hogy legyen társadalmunkban egy értékközösséget teremtő közmegegyezés, egy íratlan általános szabály, ami megszabja, hogy mi az a határ, ami nem léphető át e morális közösségből való kiutasítás nélkül. Felelősségünk, hogy olyan országot adjunk tovább gyermekeinknek és unokáinknak, amelynek polgárai egymást tisztelik és becsülik.”