Tíz év alatt központilag irányított szócsővé alakították a nemzeti hírügynökséget

A Magyar Távirati Iroda volt és jelenlegi dolgozóival készített interjúk, illetve a birtokukba került belső levelezések alapján mutatta be csütörtökön megjelent riportjában a Szabad Európa, hogy hogyan működik a cenzúra és a pártirányítás a nemzeti hírügynökségnél. A cikkben elhangzottak alapján a központi ellenőrzés legfőbb módszere az önálló munkavégzés gyakorlati betiltása volt, vagyis a hírügynökség újságíróit határozottan eltanácsolják a saját anyagok közlésétől, inkább a kormánypárti politikusok közleményeinek, vagy a kormánypárti lapokban megjelent értesülések szó szerinti átvételére buzdítják.

Nehogy véletlenül bennük maradjon valami

„A szerkesztők nem szeretik a saját anyagokat, mert abban benne maradhat bármi, ami valakinek kellemetlen, és ha nem veszik észre, akkor úgy jelenhet meg. Ennél sokkal biztonságosabb egy közlemény átvétele” - mondta a Szabad Európának egy nevét nem vállaló forrás. Ugyanő beszélt arról, hogy míg régebben egy-egy kormányzati döntésről azt is megírták, hogy az miről szól valójában, milyen hatása lehet, "esetleg miért rossz", most "már csak azt hozzuk le, hogy mit mond róla a kormány".

Ugyanő beszélt arról is, hogy 2010 elején még ajánlhattak témákat, saját értesüléseket az újságírók, de aztán hamar kiderült, hogy „az ilyen kezdeményezéseknek nincs többé terepe. Akkor kell egy téma, ha a szerkesztő kér arról anyagot".

Egy másik neve elhallgatását kérő, jelenleg is az MTI-nél dolgozó forrásuk szerint a cenzúrát fokozatosan vezették be 2011-12-től. Az első jel az volt, amikor szóltak, hogy nem kéne nagyon szemlézni a külföldi lapok Magyarországról szóló írásait. Korábban a mérvadó lapok cikkeit külön hírben ismertették, de mert hirtelen túl sok lett a kormányt érő kritika, jelezték, hogy elég egy cikkben, laponként legfeljebb egy bekezdésben összefoglalni a külföldi bírálatokat. „Felesleges, hogy egy ilyen kritikaáradatot átvegyünk” - indokolták a döntést.

Kárpáti János, az MTI volt brüsszeli tudósítójának a munkájába ritkábban szóltak bele, bár azért volt erre is példa. Például 2013-ban utasították, hogy vonja kérdőre Viviane Reding jogérvényesülésért felelős uniós biztost, amiért az részt vett a Bilderberg csoport akkori találkozóján. Azt is bevezették, hogy előbb Budapestnek kellett leokéznia azt, hogy nyilatkozhat-e az MTI-nek egy EP-képviselő. Ezt kormánypártiak esetében ritkán tagadták meg, ellenzékieknél sokkal inkább.

Kárpáti volt az, aki 2015-ben egy előre nem egyeztetett kérdést tett fel Orbán Viktornak egy brüsszeli sajtótájékoztatón arról, hogy milyen bírálatokat kapott az Európai Néppárton belül a halálbüntetés újragondolását felvető nyilatkozatáért. Kárpátit ezután hazahívták Brüsszelből, majd nem sokkal később el is bocsájtották.

Rogán minisztériumában dönthetnek

A hírek szerkesztését is centralizálták. Korábban akár a turnusvezetők is megjelentethettek híreket, egy idő után viszont az MTI-ből a Duna Médiaszolgáltatóhoz átszervezett felső vezetők engedélyezhették csak a hírek kiadását. A Szabad Európának nyilatkozók azt gyanítják, hogy a végső szót még ennél is fentebb, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodában mondhatják ki a megjelentetni kívánt hírekről.

A távirati iroda dolgozói arról is beszéltek, hogy mely témák számítanak kényesnek:

• a belpolitikai anyagokat minden esetben egyetetni kellett;
• "nem kértek" a Placido Domingo zaklatási ügyéről szóló hírekből, valószínűleg azért, mert a botrány kirobbanása előtt az operaénekes koncertjével avatták fel az új szegedi focistadiont;
• Donald Trump megválasztása után már az amerikai politikai híreket is egyeztetni kellett;
• Az egyházakkal kapcsolatos híreket is szűrték a pedofilbotrányok miatt;
• ahogy a koronavírusról szóló tájékoztatás is előcenzúrázott.

Olykor pedig arra is utasítást adnak, hogy bizonyos híreket melyik kormánylapból kell átvenni. Így történhetett, hogy amikor az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát, az MTI az Origo alapján arról írt, hogy a párt maga kérte ezt.