Az elővárosi közlekedésre 1200 milliárdot, a fővárosira szinte semmit sem szán a kormány a következő években

Ha minden úgy folytatódik a főváros körüli közlekedésfejlesztésben, ahogy most haladnak a dolgok, akkor az évtized végére egy nagyon furcsa helyzet állhat majd elő: Budapest elővárosaiban olyan fejlett közlekedési hálózata lesz, amilyennel kevés európai nagyváros büszkélkedhet, miközben a fővároson belüli közlekedés teljes lerohad. A G7.hu írt részletes cikket arról, hogy az állam mennyi pénzt költ az elővárosi, és mennyit a Budapesten belüli közlekedés fejlesztésére, ebből pedig az látszik, hogy 

Budapesten gyakorlatilag semmilyen közlekedési fejlesztésre nem lehet számítani a következő pár évben. Az Orbán-kormány nagyon módszeresen fojtja meg anyagilag a 2019-ben ellenzéki kézbe került önkormányzatokat, de különösen Budapestet. Ez nagyon meglátszik a közlekedés fejlesztésében is, amire a kormány elképesztő keveset költ, az összes közlekedési költések mindössze 3,7 százaléka megy a fővárosi közlekedésre, miközben az utasszállítási teljesítmény 18 százaléka itt történik. Vasútfejlesztésre 2020-ban 445 milliárd, az autóbuszos közlekedésre 90,5 milliárd forintot költött a kormány, miközben a naponta 4 millió utast szállító fővárosi közösségi közlekedésre évente 12+12 milliárd forint jut, amiből az egyik 12 milliárd az állam által előírt diák- és nyugdíjaskedvezmények kompenzációra megy. 

Uniós forrásokból sem sok jut a fővárosi közlekedésre: a 2014-2020-as ciklusban, amikor még nagyrészt Tarlós István volt a főpolgármester és a közgyűlésben is fideszes többség volt, a közlekedésfejlesztésre költhető uniós pénzek 12 százaléka ment a fővárosba, a következő ciklusban, vagyis 2027-ig pedig várhatóan semmit nem kap majd Budapest. 

De nemcsak a teljes magyar közlekedésfejlesztésben vannak ilyen aránytalanságok, abban is, ha csak az elővárosi közlekedéssel hasonlítjuk össze. A Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár alá tartozó, Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központ jelenleg 40 milliárd forint értékben koordinál agglomerációs, előkészítési és építési projekteket, elsősorban az elővárosi vasút- és HÉV vonalak felújítását, új vonatok beszerzését, hasonlókat. Ebben az évtizedben viszont összesen 1200 milliárd forintot költene az elővárosi közlekedés fejlesztésére a kormány. 

Mindez persze nagyon fontos, hiszen, ahogy azt Vitézy Dávid is kiemelte korábban, jelenleg nagyon sokan kocsival ingáznak az agglomerációból Budapestre, és jobb lenne minél több embert átterelni a tömegközlekedésre. Viszont míg az elővárosi vasútvonalakon kevesebb, mint 200 ezer ember ingázik jelenleg és a négy HÉV vonalon is nagyjából ennyien utaznak naponta összesen, csak a hármas metrón naponta csaknem félmillió ember utazik, a négy metróvonalon pedig több, mint egymillió. Ahogy pedig alakul a fővárosi közlekedés fejlesztése, a gyönyörű, új és fejlett vasúton és HÉV-en a fővárosba ingázó utána több évtizedes buszokra-villamosokra kell átszállnia. 

Mindeközben Budapesten ehhez képest viszonylag pici fejlesztéseket is aktívan gátol a kormányzat. A BKK-nak két opciós szerződése is van új eszközök beszerzésére, az egyik 50 darab modern Solaris trolibusz vásárlásáról szól 11 milliárd forintért, a másik 501 CAF villamos beszerzéséről 70 milliárdért. Ezeket a BKK részben az Európai Fejlesztési Banktól kért, és már elő is készített hitelből venné, de a kormány nem hajlandó jóváhagyni a hitelkeretet, az opciók pedig az idén lejárnak.  

A Fővárosi Önkormányzatnak pedig egyre kevesebb forrása van bármire, beleértve a közlekedés fejlesztését is. A kormány ugyanis módszeresen egyre szorosabbra húzza a hurkot, ami pénzügyi értelemben megköti az önkormányzat kezét: a járványhelyzetre hivatkozva megfelezte KKV-k iparűzési adóját, ami a vállalkozásoknak nem igazán nagy segítség, az önkormányzatoknak viszont óriási érvágás, hiszen ez az adónem a bevételeiknek a legfontosabb része; szintén a járványhelyzetre hivatkozva megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy 2021-ben adót emeljenek, a fővárosi önkormányzatot pedig 2020 utolsó napján arra kötelezte, hogy 2021-ben 1,8 milliárd forinttal többel járuljon hozzá  az elővárosi közlekedés finanszírozásához.