A magyar hatóságok engedélyezték az oxfordi és az orosz vakcinákat
Engedélyezték a magyar hatóságok a brit AstraZeneca és az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcinákat - írja az Origo nevű kormánylap. Ezek közül az Európai Gyógyszerügynökség még egyiket sem engedélyezte, az AstraZeneca jóváhagyását is csak január 29-re ígérték. Az orosz Szputnyik V fejlesztői pedig csak szerdán kérték a vakcina európai bejegyzését, a fokozatos szakvizsgálat folyamata februárban kezdődik meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is csak pénteken megkezdi a Szputnyik V bejegyzési kérelem előtti szakvizsgálatát.
Az orosz vakcinával így elvileg először Magyarországon olthatnak az EU-n belül.
Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója az M1-nek azt mondta, hogy ideiglenes használatbevételi engedélyt adtak ki az orosz vakcinára, ami 6 hónapra szól. Ez egyszer további 6 hónapra meghosszabbítható. Az intézet most a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakvéleményére vár. Itt néhány hét alatt megállapítják, hogy a vakcina valóban megfelel-e annak, ami a róla szóló dokumentumokban szerepel. Az NNK minden egyes gyártási tételt újra és újra meg fog vizsgálni.
Nem ennyire egyszerű az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett vakcina ügye. Ezzel a gyártóval ugyanis van külön szerződése az Európai Uniónak, ami azt jelenti, hogy a tagországok külön, a közös beszerzést megkerülve nem köthetnek szerződést a céggel. Elvileg tehát meg kell várni, amíg az EU-s hatóság engedélyezi a vakcinát, és csak ezután kezdődhet a szállítás az Unióba. Így volt ez a Pfizer és a Moderna esetében is. Ez január 29-e. Az EU hat gyártótól (AstraZeneca, Sanofi-GSK, Janssen, BioNTech-Pfizer, CureVac és Moderna) összesen 2,3 milliárd adag, vagyis 1,15 milliárd ember beoltására elegendő oltóanyag beszerzésére kötött megállapodásokat.
Még tartanak a gyárlátogatások
Az oroszokkal nem kötött megállapodást az EU, velük a tagországok üzletelhetnek, és saját hatáskörben, saját felelősségükre ideigelenes engedélyt is adhatnak ki, nem kell megvárni az EU-s gyógyszerügynökség döntését. Meglepő, hogy máris kiadták az engedélyt, mert Szijjártó Péter szerdán még arról beszélt, hogy még gyárlátogatáson vannak a magyar szakemberek Oroszországban, és csütörtökön még az orosz egészségügyi hatóságnál konzultálnak. És a jogászok egyelőre még csak vizsgálják az oroszok szerződéstervezetét a vakcinaszállítmányról. „És hogyha a mai, illetve a holnapi oroszországi gyárlátogatások, valamint az oroszoktól kapott dokumentáció áttekintése után a gyógyszerészeti hatóságunk úgy dönt, hogy megadja a vészhelyzeti használati engedélyt az orosz vakcina magyarországi használatára, akkor alá tudjuk írnia szerződést, és megállapodást tudunk kötni arról, hogy Magyarországra nagy számú, biztonságos oltóanyag érkezzen” - mondta Szijjártó szerdán.
Az AstraZeneca oltóanyaga olcsóbb, és a szállítása is jóval egyszerűbb, mint például a Pfizer és a BioNTech termékének, amit mínusz 70 fokon kell tárolni szállítás közben. A Modernáét pedig mínsuz 20 fokon. Az oxfordit egy egyszerű hűtőben is tudják tárolni. Ebből 3,27 millió embernek elegendőt rendelt a kormány. Az orosz rendelésről egyelőre nem lehet tudni, mert még alá sem írták a szerződést.
Az AstraZeneca vakcinája nem egy mRNS-alapú vakcina, hanem egy vektorvakcina, vagyis egy módosított vírusba (csimpánz adenovírus) ültetve juttatják be a SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló gént. A vakcina hatékonysága 70,4 százalékos a koronavírus megelőzése szempontjából a második dózis beadását követően 14 nappal.
A Szputnyik V alapja is az, hogy a fehérje DNS-ét egy módosított adenovírussal juttatják be a beoltott emberek sejtjeibe, és ez indítja meg az immunválaszt. Oroszországban már másfélmillió embert oltottak be vele, hat országban már bejegyezték, köztük Szerbiában, és további kilenc ország jelezte, hogy januárban erre készül.