Koronavírus-számok Magyarországon 06.18.
Elhunytak + 2 Σ 29 950
Kórházban - 31 Σ 289
Fertőzöttek + 106 Σ 807 428
Tesztek + 13 492 Σ 6 033 519
Oltottak + 13 135 Σ 5 389 058
A legújabb trendek

A maszkné nem egy pokoli szójáték, hanem egy olyan probléma, ami még legalább egy évig velünk lesz

január 31., vasárnap 14:35

Lassan egy éve hordunk szinte folyamatosan maszkot, és bár az oltások már világszerte elindultak, egyelőre lassan haladnak, emiatt sanszos, hogy 2021-ben is végig az arcunkon lesz. Sőt, gyanús, hogy még jövőre is viselhetjük, legalábbis több egészségügyi szakértő szerint egy darabig még az oltás után is szükség lesz majd rá.

Abból a szempontból ez persze jó, hogy így feltehetően jövőre sem lesz influenza-járvány, mert a maszkviselés az influenza és más, légúti fertőzések terjedését is akadályozza, de azok már kevésbé fognak örülni, akik az elmúlt hónapokban szó szerint a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy mi az a maszkné. Azon túl, hogy egy pokoli szójáték a maszk és az akné szavak együtteséből, a maszkné azt jelenti, hogy a maszk alatt az arcbőrön gyulladt és szinte eltüntethetetlen pattanások keletkeznek. De maszkot viselni muszáj, így az most nyilván nem megoldás, hogy eldobjuk.

Annyira nem, hogy a Cut egy egészen friss cikkében épp azt tárgyalja, hogy több szakértő ajánlja már a dupla maszk viselését is, vagyis hogy alulra húzzunk egy eldobható, gyakorlatilag szűrőként szolgáló sebészeti szájmaszkot, fölé pedig tegyünk egy mosható textilmaszkot. Az Egyesült Államok vezető virológusa, Anthony Fauci is ezt javasolta nemrég, mondván, hogy a „minél több réteg használata a józan paraszti ész szerint is hatásosabb”, egy a CBS-nek nyilatkozó háziorvos szerint pedig két maszk viselésével gyakorlatilag olyan hatást érünk el, mint az N-95-ös maszk.

Szóval nagyon úgy néz ki, hogy a maszk egy darabig még velünk marad, emiatt félő, hogy velünk maradnak a gyulladt pattanások is, pedig hát a jelenlegi helyzetben ez lenne a legutolsó dolog, amivel bárki foglalkozni szeretne.

Természetesen nekem is enyhén lerohadt az arcbőröm a maszkok miatt, pedig a járvány kezdete óta home office-ban dolgozom, emiatt tényleg csak akkor viselem, ha emberek közé megyek, ami mostanában leginkább azt jelenti, hogy elmegyek bevásárolni. Vagyis általában nem hordom többet fél óránál, extrémebb esetekben is maximum másfél óráig van rajtam, de ennyi idő is elég ahhoz, hogy akár már aznap estére gyulladt aknék lepjék el az államat.

De mi a francot lehet tenni a maszk miatt az arcbőrünkön tomboló pórusokkal?

Nyilván már én is kipróbáltam egy rakás szérumot/krémet/imát ami nem feltétlenül segített, ezért kérdeztem most meg egy kozmetikai vegyészt, aki egyben a Skinsmart alapítója is, illetve egy bőrgyógyászt, hogy mondják el ők, mi a megoldás a maszkné ellen hosszútávon, ha már rövid időn belül nem szabadulunk a maszkoktól.

A kozmetikai vegyész szerint

Rácz Judit kozmetikai vegyész, a Skinsmart alapítója is elmondta, hogy már külön nevet kapott a maszk miatt kialakult pattanás, de hozzátette, hogy a maszkviselés nemcsak pattanásokat, hanem bőrirritációt is okozhat, pirosságot, viszketést, kiütéseket. „Ott, ahol a maszk közvetlenül hozzáér a bőrhöz és »dörzsölődik«, az irritáció fokozottabban szokott jelentkezni, de gyakran sajnos az egész maszk alatti terület érintett. A gondot egyrészt a maszk által okozott fizikai irritáció, másrészt a maszk alatt a légzés miatt keletkező extra nyirkos, páradús környezet is okozza.”

A kérdésre, hogy lényeges-e, hogy milyen anyagból van a maszk, elmondta, hogy „a műszálas anyagok nagyobb valószínűséggel okoznak irritációt, mint a pamut, vagy az egyszer használatos, eldobható maszkok”, és nyilván hangsúlyozta, hogy „érdemes minden nap teljesen tiszta maszkot felvenni”, vagyis ezeket is rendszeresen kell mosni, de az sem mindegy, hogy mivel. Bőven lehet, hogy a mosószer okoz irritációt vagy érzékenységet, ezért azt javasolja, hogy a maszkokat illatmentes, gyengéd mosószerrel mossuk.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért viselkedik másként az arcbőr, mint a testünk bármely más felülete, ahol egész nap takarja a ruha, mégsem lesz pattanásos. Rácz szerint bár nem ritkák a testen megjelenő pattanások, „a maszk okozta gondok az arcon valóban még gyakoribbak, amit egyrészt a légzés miatti extra nedves, párás levegő okoz, ami a baktériumok elszaporodásának különösen kedvez, másrészt az arcunk bőre tipikusan érzékenyebb, és ott maszk nélkül is gyakoribbak az olyan bőrproblémák, mint a pattanások, vagy a pirosságra, rosaceára való hajlam. Sajnos mindkettő problémát a maszk hordása csak fokozza.”

Rácz szerint „egy tudatos, pattanások elleni bőrápolási rutin sokat segít. Egyrészt ha gyulladt a bőrünk, akkor extra fontos, hogy csak gyengéd, illatmentes, rövidebb összetevő listás alapápoló termékeket válasszunk (ezek az arclemosó, hidratáló krém és a fényvédő). Ezen túlmenően pedig sokat segít egy BHA (vagyis szalicilsavas) hámlasztó termék, egy niacinamidos szérum és nagyobb gyulladt pattanások jelentkezése esetén pedig egy benzoyl peroxide-os kenőcs, amit a patikában vény nélkül beszerezhetünk.”

Szerinte a megelőzésért is érdemes a fenti rutint használni, ezen felül pedig még azt tanácsolja, hogy „reggelente ne tegyünk túl sok mindent a bőrünkre, a fenti hatóanyagokat inkább este használjuk, nehéz krémeket pedig semmiképp se kenjünk a maszk alatti területre.”

Amit pedig el kell felejteni még legalább egy évig, az a smink. „Érdemes a sminket is kerülni a maszk alatt, mert a nedves, párás légkörben bármilyen bőrpuhító, olajos komponenseket is tartalmazó kozmetikum – alapozó vagy korrektor – ronthat a helyzeten, főleg ha a bőrünk érzékeny és egyébként sem viseli jól a maszk okozta extra megpróbáltatást.”

A bőrgyógyász szerint

A jelenlegi helyzetben a sminkhasználat ellen van Dr. Altmayer Anita bőrgyógyász is, aki szerint a pattanásokon kívül a maszk által kiváltott bőrirritációkat leginkább a műszálas maszkok, de akár a benne található fémek is kiválthatják, textilmaszkok esetében pedig a fekete festékanyag, illetve vagy a mosószerek, öblítők okozhatnak kipirosodást vagy kiütéseket.

„Az irritáció miatt a szájkörnyéken megjelenhet periorális dermatitis, mely hasonló a pattanáshoz, de kisebb, vörös, viszkető göcsék jellemzik. Ez sokszor szóródik a szemkörnyékre is. A rosaceara hajlamosak bőre könnyebben begyullad a maszk alatt” – mondta a bőrgyógyász, aki hozzátette, hogy észleltek már a maszk alatt bakteriális fertőződést, még ótvart is.

Elmondta, hogy a maszk alatt azért alakul ki könnyebben pattanás, mert „a maszk eltömíti a pórusokat, az elhalt hámsejtek nem tudnak megfelelően leválni a bőrfelszínről, a termelődött olajos faggyú pedig felszaporodik a faggyúmirigyekben, a benne lévő baktériumok pedig gyulladást okoznak”. Ráczhoz hasonlóan ő is elmondta, hogy az sem segít a helyzeten, hogy „az izzadás és a légzés miatt nedvessé válik a bőrfelszín, ami szintén kedvez a kórokozók elszaporodásának”. Ezt tetézi, hogy a maszk folyamatosan dörzsöli a bőrt, ami így „megbontja a bőr védekező funkcióját és apró hámhiányokat okoz. Ezek lesznek a behatolási kapui a kórokozóknak és az allergéneknek”.

Szerinte nincs forgalomban olyan maszk, ami ne provokálná a fenti tüneteket. „A fehér, selyem maszk lenne a legideálisabb a bőrtünetek ellen, de az nem nyújt hatékony védelmet a vírus ellen.”

Azt tanácsolja, hogy a járványhelyzetben a maszk viselése miatt reggel, este, de a munkából hazaérve is érdemes arcot tisztítani „gyógyszertárakban kapható pattanás elleni dermokozmetikumokkal, habzógélekkel”, illetve „heti kétszer bőrradírral eltávolítani az elhalt hámsejteket”.

Szerinte ha „enyhe, mérsékelt pattanások vannak, akkor szaliciles lemosás, antibiotikum tartalmú gél vagy benzoilperoxid gél kezelés” segíthet, de ha súlyosabbak a tünetek, forduljunk bőrgyógyászhoz, „semmiképpen ne kezdjük el a szomszédnak felírt készítményeket használni”.