Az MSZP, a Jobbik és a Fidesz támogatói tagadják leginkább a nemi alapú bérkülönbségek létezését

március 8., hétfő 5:07

A szocialisták, a fővárosiak, az alacsony végzettségűek és a 60 év feletti férfiak azok, akik leginkább tagadják a nemek közötti bérkülönbségek létezését. A jobbikosok, a fővárosban élő, alacsony végzettségű 60 év feletti férfiak pedig a nemi diszkriminációt megszüntető törvényt utasítják el a legnagyobb arányban, derül ki egy nőnap alkalmából készített közvéleménykutatásból.

A nemek közötti bérkülönbségekről a Policy Solutions készített közvéleménykutatást az Amnesty International Magyarország megbízásából, a kutatás 2020 novemberében készült magyarországi teljes lakosságot reprezentáló 1000 fős, személyes megkérdezésen alapuló országos minta alapján.

A kutatásban többek között arra keresték a választ, hogy a különböző korosztályok, társadalmi csoportok mennyire hiszik el, hogy létezik a nemek közötti bérkülönbség. Az eredmény biztató lett, ugyanis a megkérdezettek kétharmada gondolta azt, hogy van nemi alapú diszkrimináció a bérekben, tízből csupán két ember válaszolta azt, hogy nem létezik ez a jelenség Magyarországon.

Fotó: Policy Solutions

Nem annyira meglepő módon a nők nagyobb arányban, mintegy 8 százalékkal többen gondolták, hogy a nemi diszkrimináció valóság. A férfiaknál az arány 64 százalékos volt.

Életkor alapján a legfiatalabb és a legidősebb generáció tagadta leginkább a nemi bérkülönbségek létezését, a 60 év felettiek között minden negyedik.A 30 és az 59 év közöttiek 70-75 százalékban ismerték el a nemi alapú diszkriminációt.

Fotó: Policy Solutions

A végzettségi szint is befolyásolta a válaszadást: a középfokú végzettséggel rendelkezők 70-71 százaléka tekinti valósnak a jelenség létezését, a diplomások 78 százaléka, a legfeljebb 8 általános végzetteknek pedig csak az 59 százaléka.

A lakóhely szerinti megoszlás alapján a falvakban a legmagasabb a bérdiszkriminációt elismerők aránya, mintegy 74 százalékos, míg a fővárosban ez az arány csak 70 százalékos.A megyeszékhelyeken élők 68 százaléka szerint van bérkülönbség, a kisebb városokban élőknek csak 63 százaléka gondolja így.

Az is befolyásolta a válaszadást, hogy ki, melyik politikai pártot támogatja: az MSZP, a Jobbik és a Fidesz támogatói között vannak a legtöbben a nemi bérszakadék létezését elutasító válaszadók.

Az MSZP-támogatói 32 százalékban utasítják el a jelenség létezését, a jobbikosok 26 százalékban, a fideszesek pedig csak 24 százalékban.

Fotó: Policy Solutions

Az Európai Bizottság 2020-as felmérése szerint, az Európai Unióban átlagosan 14,1 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak, ami azt jelenti, hogy ugyanabban a munkakörben a nők lényegében két hónapot ingyen dolgoznak.

Európán belül Észtországban van a legnagyobb különbség, ott 24 százalékkal keresnek többet a férfiak ugyanazért a munkáért. Németországban 20,1 százalék, Ausztriában 20,4 százalék, Franciaországban 15,8 százalék, Bulgáriában 13,9 százalék, Spanyolországban 11,9 százalék, Lengyelországban 8,5 százalék, Olaszországban 3,9 százalék, Romániában 2,2 százalék a bérkülönbség. Magyarország valahol a középmezőnyben foglal helyet, nálunk átlagosan 12,2 százalékkal kerestek kevesebbet a nők 2020-ban.

A Policy Solutions kutatásban azt is felmérték, hogy hányan támogatnnaák egy olyan törvényjavaslatot, ami kötelezné a munkáltatókat, hogy egyenlő bért fizessenek a nőknek és a férfiaknak. A javaslat kifejezetten népszerű volt a válaszadók körében, mintegy háromnegyedük támogatna ilyen törvényt. A válaszadók 64 százaléka támogatja, 16 százalékuk elutasítja, 10 százalékuk pedig nem tudott állást foglalni.

Nemi megosztottság szerint a férfiak nagyobb arányba, 18 százalékban ellenezték a felvetést, a nők 14 százalékban utasították el. A koreloszlás is hasonló, mint a kutatás előző kérdésénél, a 60 év felettiek támogatták a legkevésbé a javaslatot, nekik 19 százalékuk volt elutasító, a 18 és 29 év közöttieknek 17 százaléka nem támogatná, a 30 és 59 év közöttiek közül pedig csak tízből nyolc ember ellenzi a törvényt.

Iskolai végzettség szerinti megoszlásban a magasabb végzettségűek nagyobb arányban támogatnának egy ilyen törvényt.

Fotó: Policy Solutions

Ebben a kérdésben ismét a falvakban élők a leginkább támogatók. Az ellenzők aránya a falvakban 14 százalék, kisebb városokban 12 százalék, a megyeszékhelyeken és Budapesten láthatóan magasabb, ott 20-20 százalék.

A javaslat a momentumosok körében a legnépszerűbb, 80 százalékuk támogatná a törvényt, a jobbikosok a legkevésbé támogatók, ők csak 66 százalékban szüntetnék meg törvényileg a nemek közötti bérkülönbséget.

Fotó: Policy Solutions

Az Amnesty International Magyarország március 8-án indított egy kampányt, amely során cégeket és önkormányzatokat kerestek meg azzal, hogy hozzák nyilvánosságra a nemek közötti bérkülönbséggel kapcsolatos adataikat, mert ezzel nemcsak szélesebb körű láthatóságot biztosítanak a problémának, de másokat is transzparenciára és cselekvésre ösztönözhetnek.

Az Egy Lépéssel Közelebb névre keresztelt kampányhoz eddig csatlakozott: a II., III., IV., VI. VII., X., XI., XIV., XV., XVIII. kerületi önkormányzatok, Budapest Főváros és Szeged és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, UX studio, Budapesti Közlekedési Vállalat, Budapesti Közlekedési Központ, Netpincér, IKEA, Spar Magyarország, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Magyar Szakszervezetek Szövetségének Nőtagozata, Oláh és Társa Kft., Magyar Telekom Nyrt., és a Vodafone Magyarország Zrt.