Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb cikkeivel, híreivel. Például ezzel a néggyel:

• Kancellárváltást és szélsőjobboldali előretörést hozhat a német választás
• Európa pont akkor ébred nehezen a bénultságból, amikor azt kellene bizonyítania, hogy van benne erő
• Mekkora fideszest lehet lenyelni?
• Magukból kivetkőzött trumpista őslények foglalták el Libsi Cityt: megnyílt a XXI. század legjobb magyar dínókiállítása

Többféle hírlevelünk van, itt lehet rájuk feliratkozni.

Az élet itthon

Egy olyan hosszan tartó rendszer után, mint a fideszes autokrácia, lehetetlen teljesen tiszta lappal kezdeni, írtuk csütörtöki véleménycikkünkben, az viszont kérdés lesz: hány Ruszin-Szendi Romuluszt vesz be az ellenzéki gyomor? A Tiszával kapcsolatos hír volt, hogy Magyar Péter azt sejtette, Orbán Viktor vagy egy családtagja lobbizta ki a kegyelmet a pedofilsegítő Kónya Endrének, valamint lemondásra szólította fel Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert, ő maga pedig lemondta a Puzsér Róberttel tervezett beszélgetést, miután a kormánymédia pedofilkampányt indított a publicista ellen.

A hazai kormánymédia eddigi teljesítményéhez képest is új szintet jelentett, hogy csütörtökön a Magyar Nemzetben „hamis zászlós színjátéknak” nevezték a bucsai mészárlást. Rácz András pedig előtúrta, hogy Bayer Zsolt egykoron amerikai pénzből lobbizott, hogy Magyarország amerikai fegyvereket vegyen, amivel kapcsolatban Bayer elmondta, hogy harminckét éves volt, tele illúziókkal.

Belpolitikai hír volt még, hogy még 5 milliárd forinttal drágult a kajak-kenu központ az orosz-ukrán háború miatt, hétéves mélypontra zuhantak tavaly a lakásépítések, osztályoznák a kompetenciamérést, és a felvételibe is beleszámítana az eredmény, több mint 40 szoborra akasztottak keresztet az aHang aktivistái Budapesten, és szólt a NAV a vállalkozóknak, hogy ha adatot akarnak egyeztetni, nem érdemes nem élni vele, mert sokba kerülhet.

A világ és a vége

Szemünk láttára esik szét épp az a világrend, ami az elmúlt évtizedekben meghatározta a régiónkat is. Csütörtök reggel kijevi riporttal indultunk arról, ott hogyan fogadták, ahogy Donald Trump hirtelen Vlagyimir Putyin narratíváját kezdte el visszamondani, délután pedig már jött a hír, hogy Washington azzal sem ért egyet, hogy a G7-ek nyilatkozatában Oroszországot agresszornak nevezzék.

Írtunk arról is, hogy Trumpnak az alig létező ukrán ritkaföldfémekre fáj a foga, és hír volt, hogy Pete Hegseth visszavágja a Pentagon költségvetését, hogy három olajszállító tankeren volt robbanás a Földközi-tengeren, egyelőre senki sem tudja, hogy mitől, és hogy oroszbarát hekkerek harmadik napja támadják Olaszországot, mert az államfő a Harmadik Birodalomhoz hasonlította Oroszországot.

Az Egyesült Államokban közben Trump és stábja már ráment a királyos vonalra, külföldi terrorszervezetté minősítettek néhány mexikói kartellt, felmerült az adóhivatal teljes megszüntetésének lehetősége is, az FBI igazgatója pedig az a FBI-gyűlölő Kash Patel lett, akiről még Trump is azt mondta, hogy őrült.

Az amerikai folyamatokkal kapcsolatban rendre előkerül hivatkozási alapként a magyarországi példa: ám míg a magyar demokráciát lépésről lépésre ásta alá egy kontrollálatlan, alkotmányozó többséggel megtámogatott végrehajtó hatalom, addig az Egyesült Államokban a demokrácia egy gyengébb, de kettős nyomással néz szembe. Ezt állítja a Magyar Bálint–Madlovics Bálint szerzőpáros a Foreign Affairs megjelent, a 444-en immár magyarul is olvasható cikkében.

Közben Európa próbál feleszmélni az elmúlt hetek történéseiből: az európai vezetők két nem hivatalos válságértekezletig és óvatos nyilatkozatokig jutottak arról, hogy Zelenszkij nem is diktátor (Orbán mindegyikből kimaradt.) Európa útkereséséhez szorosan kapcsolódik a vasárnapi német választás: felvezető cikkünkben arról írtunk, hogy bár a szélsőjobboldali AfD eddig nem látott méretűre erősödött, a legnagyobb esélyes még mindig a konzervatív CDU. Az új kancellár valószínűleg Friedrich Merz lesz, kormányozni azonban csak koalíciós partnerrel tud majd.

Hír volt még csütörtökön, hogy

• négy izraeli túsz holttestét adta át a Hamász a gázai Vöröskeresztnek,
• elítélték szexuális zaklatásért a Jenni Hermoso labdarúgót kéretlenül lesmároló szövetségi vezetőt, Luis Rubialest,
• és Gianfranco Ravasi bíboros szerint nem kizárt, hogy Ferenc pápa lemond, ha nem tudja elvégezni a szolgálatát.

Dinók

Az Állatkert telibe találta a korszellemet: a Mélyállam által titokban újraélesztett dínók támadták meg Elon Musk Mars-bázisát, aminek a Market Zrt. volt a fővállalkozója. Ezt a látványosságot tényleg nem érdemes kihagyni.

Tyúkól

A rendőrség beismerte, hogy hibázott, amikor korábban elutasította a volt férje által megölt japán nő feljelentéseit, és bejelentették, hogy ezentúl valamivel több rendőrt küldenek majd érzékenyítő tréningre. Számít ilyenkor a bocsánatkérés? És hogyan beszéljünk a nők elleni erőszakról? Podcast az intézményi árulásról.