A Donyec-medencében március 26-án újra kiéleződött a helyzet, amikor négy ukrán katona meghalt. A térségben gyakorivá vált a tűzharc, amiért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében csapaterősítést hajtott végre. Az orosz hadsereg közölte, hogy hadgyakorlat keretében 10 tengerészdeszantos és tüzérségi hajó elkezdte az átkelést a Kaszpi-tengerről a Fekete-tengerre.

A konfliktussal foglalkozó szakértők azt találgatják, hogy az orosz erődemonstráció arról szól-e, hogy tesztelik az új amerikai kormányt, meddig megy el Ukrajna védelmében, vagy pedig tényleg katonai csapás készül. Az orosz hadsereg március utolsó hetében máshol is aktív volt, például 3 atomfegyvert kilőni képes tengeralattjárót vezényeltek az Északi-tengerre, és rendszeresek az orosz légierő szokatlan manőverei is. A NATO gépei például csak hétfőn tíz alkalommal szálltak fel gyanúsan közeledő orosz gépek miatt Kelet- és Észak-Európa fölött.

Ukrajna azt állítja, idén eddig 25 katonája halt meg a konfliktusban.

Putyin: Ukrajna provokál

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei demarkációs vonalnál elkövetett provokációkkal vádolta meg az ukrán hadsereget Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésén.

A Kreml tájékoztatása szerint a két vezető aggodalmát fejezte ki a Donyec-medencében kialakult feszültség fokozódása miatt. Moszkva szerint az ukrán félnek a korábban vállalt kötelezettségeinek megfelelően közvetlen párbeszédet kell kezdenie Donyeckkel és Luhanszkkal, valamint jogi formába kell foglalni a Donyec-medence különleges státusát.

A konfliktusban szemben álló feleket visszafogottságra és az alternatíva nélküli 2015-ös minszki megállapodás végrehajtásáról szóló tárgyalások felélénkítésére szólították fel. Merkel felszólította Oroszországot, hogy „csökkentse a feszültséget” a haderő megerősítésének visszafogásával.

Putyin és Merkel kifejezte a készségét Moszkva és Berlin erőfeszítéseinek további szoros koordinációjára a külügyminisztériumok és a vezetők politikai tanácsadói, továbbá a „normandiai négyek” formátum keretei között.

Ukrajna végének a kezdete

Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője és a posztszovjet térségben folytatott politikáért felelős megbízottja a Világgazdasági és Külkapcsolatok Intézete és az Interfax moszkvai közös rendezvényén azt mondta: egyetért azokkal a véleményekkel, amik szerint Ukrajna végének kezdete lesz, ha Kijev hadműveleteket kezd a Donyec-medencében.

De a tisztségviselő szerint Kijevnek valójában nem áll szándékéban támadni, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden lépése nem több, mint PR-tevékenység. Azt mondta: „Zelenszkij csapata elhatározta, hogy »Katonai fenyegetés« címen színdarabot rendez, de mivel a kollégáknak nincs nagy politikai tapasztalatuk, túljátszhatják a dolgot.”

Kozak szerint az ukrán elnököt az USA készteti a konfliktus elmélyítésére. Szerinte Zelenszkij Donyec-medencei látogatása aligha fogja tovább élezni a helyzetet. A tisztségviselő az ukrán vezetést a gyufával játszó gyerekekhez hasonlította.

Kozak arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a konfliktus méretének függvényében kénytelen lesz állampolgárai védelmére kelni a Donyec-medencében. „Ma minden attól függ, hogy milyen léptékű lesz a tűzvész. Ha ott, ahogy az elnökünk mondja, Srebrenica lesz, nekünk a jelek szerint a védelmükre kell kelnünk” – mondta. (26 évvel ezelőtt boszniai szerb katonai alakulatok lemészároltak 8700 bosnyák civilt a boszniai hegyi kisvárosban, Srebrenicában.)

Kozak szerint a konfliktust egy éven belül rendezni lehetne, ha az összes fél teljesítené a vállalt kötelezettségeit. Sürgette a rendezési tárgyalások nyilvánossá tételét, és felidézte, hogy korábban már javasolta az eszmecsere online közvetítését.

Kozak szerint a titkosításhoz az ukrán fél ragaszkodik, mert szerinte ez lehetőséget biztosít nekik az ukrán közvélemény dezinformálására. „Ha nem tesszük nyitottá a tárgyalásokat, sohasem fogunk megegyezni” – mondta a Kreml apparátusának helyettes vezetője.

Az USA aggódik

Az Egyesült Államok növekvő aggodalommal figyeli az orosz agresszió fokozódását Kelet-Ukrajnában, és megvitatja az orosz csapatok mozgását NATO-szövetségeseivel – közölte Jen Psanki fehér házi szóvivő.

„Oroszország több katonát állomásoztat ukrajnai határán, mint 2014 óta bármikor” – hívta fel a figyelmet Psaki a Krím félsziget orosz bekebelezésének évére utalva. Azt mondta, az USA megvitatja a regionális feszültségekre és a tűzszüneti egyezmény megsértésére vonatkozó aggodalmait a NATO-szövetségeseivel, de a héten nem várhatóak újabb szankciók Oroszországgal szemben.

Washington mellett Németország és az Európai Unió is kifejezte aggodalmát az ukrán-orosz határ térségében összevont orosz csapatok miatt. (BBC, MTI)