Mint a túlművelt olvasó bizonyára tudja, máma ápr. tizenelsején van a költészet napja: ezen napon írta Petőfi Sándor a Himnuszt, szerelmének, Csinszkának, mikor nyikorgó kosárral ölében az utcán átment a kedves. A költő által megfogalmazott kérdés, miszerint ki viszi át, a fogában tarva a színes tintát Ninivéba, mielőtt bot lesz a nyűtt vonóbul, azóta, ha lehet, még aktuálisabb.
Az idestova uszkve 116. évforulót a huszonegyedik század talán legnagyobb magyar költőjének, Bada Dada Tiborunknak modern világunk létkérdeseit esszenciálissan feszegető költeményével köszöntjük:
Fejünk felett
nagy gyökerek,
fenyegető
fojtó kezek
ez aztán a
horror terror metró
hogyha nem jó, akkor is jó
hogyha nem jó akkor is jó
Rengeteg dolgot készen kapunk
Ó borzasztó terror metró
Amit akarunk, azt csinálunk
Ó borzasztó terror metró
Halva szültett életképlet
Ó borzasztó terror metró
Fiatalok, fiatalok, hol vannak
az öröklött karmok
Ó borzasztó terror metró
SZÍVÜNKBEN KACAG FEL A NAPFÉNY
SZÍVÜNKBEN KACAG FEL A NAPFÉNY
Mindezt vizuálisan is megnézhetjük (nem vizuális típusok ugyanakkor audió formátumban meghallgatják) a MOME hallgatóinak (audio) értő tolmácsolásában:
Illetve a művész még értőbb elmondásában:
A közismerten képzőművészként is nagyívű alkotó legendás, Új Most című, az Új Symposion kiadónál megjelent kötetében sajátos tipográfiai-kalligráfiai technikáival így jelenítette meg a művet:
Bada Dada költészetének jelentős rockzenei hatását is illusztrálandó számtalan Tudósok-, Jugoszláv Tudósok-, esetleg Doktor Zsivágó-felvételt is idecitálhatnánk, de ehelyett egy klasszikus Waszlavik Gazember Petőfi Velorex Ullman Mónika Sámán- azaz Csiga-Biga-koncertet mellékelnénk, 1992-ből, a Fekete Yukból. (Csak zárójelben említem meg azt a kultúrtörténeti érdekességet, hogy a koncerten valószínűleg jómagam, személyemben is részt vettem, mivel gyakorlatilag minden Fekete Yukas Waszlavik-koncerten ott voltam.)