• Fontos eleme a magyar oltási programnak a Kínától vásárolt 5 millió adag Sinopharm vakcina.
• A kínai oltóanyag hatékonyságáról kevés a friss hivatalos információ, a hétvégén egy kínai illetékes előbb elismerte, majd gyorsan cáfolta, hogy az mRNS-vakcinák hatékonyabbak lennének.
• Közben egyre több szó esik arról, hogy szükség lehet egy harmadik oltásra.
• A súlyosabb betegség kialakulásától jó eséllyel megvéd a kínai vakcina is.

550 ezren kaphatták meg eddig a kínai Sinopharm oltóanyagának első adagját Magyarországon. Magas szám, az összes eddig beoltott ötöde. És még magasabb lesz: összesen 2,5 millió ember beoltására elegendő oltóanyagot vásároltunk Kínából.

Amíg a Pfizernél és a Modernánál, de még az Astránál is viszonylag sok publikus adat van arról, hogy mikor kezd el a szervezet reagálni a védőoltásra, addig a kínainál ez nem ismert. Időnként felröppen egy hír, mint most hétvégén, miszerint Kao Fu, a Kínai Járványügyi Központ vezetője elismerte, hogy kevésbé hatékonyak a kínai vakcinák a nyugati mRNS-eshez képest. Kao a kínai pártlapban aztán gyorsan lenyilatkozta, hogy kiforgatták a szavait, ő csak általánosságban beszélt arról, hogyan lehetne javítani még tovább a vakcinák hatékonyságán.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kínai vakcina is megvéd a koronavírus súlyos következményeitől. De egyáltalán nem mindegy, hogy mikortól, korcsoportonként mennyire változik ennek a mértéke, és javítható-e a hatékonysága. Lehet, hogy a Pfizer már jó eséllyel két hét után beindítja az ellenanyag termelést, de a kínai esetében ez akár csak sok héttel később következhet be. A teljes védettséghez egyébként is érdemes megvárni a második oltást, plusz két hetet.

Az idejétmúlt magyar tájékoztató

A tájékozódást az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet sem segíti. A honlapon továbbra is egy olyan dokumentum található, ami azzal kezdődik, hogy „az alábbi tájékoztató a gyógyszer kínai nyelvű termékismertetőjének magyar nyelvű adaptációja, tehát nem hivatalos és vizsgálatokon alapuló (európai szabályoknak megfelelő) betegtájékoztató, hanem az alkalmazáshoz iránymutatást adó leírás. A kiindulási alapul szolgáló termékismertető utolsó áttekintésének dátuma: 2020. december 30.”

Ez a dokumentum annyira idejétmúlt, hogy tájékoztatásra teljesen alkalmatlan. Ebben még ilyen mondatok szerepelnek: „a III. fázisú klinikai vizsgálatok adatai alapján ez a készítmény meghatározott védőhatással bír a 18–59 éves népességnél. A 60 éves vagy annál idősebb népesség aránya alacsony volt a klinikai vizsgálatokban (0,63%). A 60 éves vagy idősebbek arányát a későbbiekben, a klinikai vizsgálatok során növelni fogják annak érdekében, hogy közvetlen bizonyítékot nyerjenek az ebben az életkori csoportban kifejtett védőhatásra. A klinikai vizsgálatok rendelkezésre álló adatai azt mutatják, hogy a készítmény alkalmazását követően a neutralizáló antitestek egy bizonyos szintje a 60. életévüket betöltött népességnél is jelen volt”.

Magyarországon már bőven kellene, hogy legyen tapasztalat arról, hogy milyen hatást fejt ki a vakcina, 60 felettieket is nagy számban oltottak vele. Február 17-én érkezett meg Magyarországra az első kínai szállítmány. A - hatékonyságát nem, csak az összetételt vizsgáló - laboratóriumi ellenőrzés után február 24-én kezdték el kiszállítani a központból a háziorvosokhoz, hogy elkezdjenek vele oltani, elsősorban időseket.

Ugyan a 60 felettieknél volt kevés kínai tapasztalat az oltás hatékonyságáról, az operatív törzs azt írta februárban, hogy „mint az összes más koronavírus elleni oltóanyag esetében, ez esetben is még számos nemzetközi kutatás és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése zajlik az egyes korosztályokban”. Éppen ez az, amiről azóta sem tudni többet a magyar hatóságoktól. Vélhetően vannak ilyen adatok, de azok nem publikusak.

Írtunk az operatív törzsnek, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézetnek és a Nemzeti Népegészségügyi Központnak is, de a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A kínai oltások elindításáról szóló februári hírben az operatív törzs azt írta: „a Sinopharm 18 év felett korhatár nélkül adható, biztonságos és hatásos vakcina, és nagy előnye, hogy jelentős, erőteljes immunválaszt vált ki, mert a vírus teljes, elölt változatát tartalmazza, így jobban megmozgatja az immunrendszert, és nagy védelmet ad a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyása ellen. Ugyanolyan alapon működik, mint a már jól ismert influenza vagy a gyermekbénulás elleni vakcinák, amelyek inaktivált, elölt víruson alapuló oltóanyagok, erős védettséget adnak. A koronavírus elleni magyar vakcina fejlesztése is ugyanazon a módszeren alapul, mint a kínai vakcináé”.

Müller Cecília országos tiszti főorvos hétfőn azt mondta, hogy nem terveznek változtatni a kínai vakcina alkalmazásán. Ez akkor történhetne meg, ha a gyártó vagy az egészségügyi hatóság kezdeményezné.

A tisztifőorvos jelezte azt is, hogy a Sinopharm-vakcina bőven megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elvárásának, hogy a hatékonysága 50 százalék felett legyen. (A WHO március végén azt nyilatkozta a kínai vakcinákról, a Sinopharméről és a Sinovacéról, hogy a beadott adatok „bebizonyították a biztonságosságát és a Covid-19-cel szembeni hatásosságát tüneteket mutató betegek esetében”. Hozzátették azt is, hogy további adatokra és kutatásokra van szükség arról, hogy a két vakcina az idős és/vagy más betegségektől szenvedőknek mennyire hatásos és mennyire biztonságos.

Müller még annyit mondott, hogy „amennyiben bármilyen tudományos adat a tudomásunkra jut, természetesen azt követjük, akkor változtatni fogunk bármelyik vakcina esetében, egyelőre erre nincs ok”.

Kell-e harmadik oltás?

Vizsgálják. Az Egyesült Arab Emírségekben március közepén elkezdték kipróbálni a harmadik adag hatását azoknál, akiknek két dózis után még nem alakult ki megfelelő mennyiségű antitest a szervezetükben. Szerbiában is úgy látják, hogy bár az esetek túlnyomó többségében beindult az ellenanyag termelődése, általában a második dózis után 14 nappal, de a 70 év feletti férfiak egy részénél előfordult, hogy ez mégsem történt meg. (Az OGYÉI által a Sinopharmról megjelentett tájékoztatóban vannak adatok arról, hogy a kísérleti fázisokban az első oltás után 58 nappal próbálgatták a harmadik oltást is a kínaiak, ami jelentősen növelte az antitestszámot.) A vakcinát gyártó China National Pharmaceutical Group is jelezte, hogy elkezdték kiértékelni a 3-as fázisú klinikai vizsgálatok eredményeit.

Mi a második kör végén járunk

A kínai vakcináról a koronavirus.gov.hu oldalon is van egy lakossági tájékoztató. Ebből csak annyi derül ki, hogy „a védettség kialakulásához 2 adag, 21-28 nap időközzel történő beadása szükséges. Magyarországon 28 nap különbséget tartunk a 2 oltás beadása között”.

Március 11-én György István, a kormány oltásfelelőse azt mondta, hogy lényegében felhasználták az addig beérkezett 550 ezer adag kínai vakcinát. Vagyis ha 28 napon belül adják be a második adagot, akkor most érhettek a második kör végére az azóta beérkezett újabb 550 ezer adag felhasználásával.

A Sinopharm eredeti tájékoztatása szerint a legnagyobb védettség a 2. oltás beadása után két héttel alakul ki. A gyártó eredetileg 79 százalékos hatékonyságot jelentett be, az Egyesült Arab Emírségek a saját tapasztalatai alapján ennél is magasabb, 86 százalékos hatékonyságról számolt be. Arról nem tudni, hogy a különböző mutációk mennyiben befolyásolják ezeket a mutatókat, a kínai illetékesek március végén azt mondták, hogy a saját vizsgálataik szerint a készítményük jó hatásfokkal nyújt védelmet a brit és a dél-afrikai variánsokkal szemben is. (A 80 százalék körüli eredmény olyan védettséget adhat, mintha átestünk volna a betegségen.)

Ahogy a Qubit megírta, az amerikai Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) a rendelkezésre álló adatok alapján megbecsülte, hogy nagy valószínűséggel milyen hatással lesz a brit, a dél-afrikai és a brazil variáns az egyes vakcinatípusok esetén a megfertőződésre és a megbetegedésre. Azt valószínűsítik például, hogy a Szputnyik V 80 százalékban előzi meg a brit variánssal, míg 61 százalékban a dél-afrikai és a brazil változattal való megfertőződést, ugyanez a Sinopharm esetén pedig 63 és 48 százalékra tehető. (Magyarországon a harmadik hullámban a brit mutáns tarol, a dél-afrikai nem terjed el.)

Érdemes megjegyezni, hogy ez a szám azt mutatja meg, hogy milyen százalékban véd a megfertőződéstől. A súlyosabb megbetegedésektől, szövődményektől ennél jóval nagyobb arányban véd a kínai vakcina is.

Ne a nyitás bejelentésére alapozzuk a védettségünket

A nyitáshoz fontos lenne tudni, hogy a beoltottakban mikor alakul ki már bizonyos fokú védettség. Az alap az lenne, hogy a második oltás után még legalább két hetet kellene várni, ezt láthatóan nem tartja be a kormány.

A kormányzati kommunikáció azt sugallja, mintha a védőoltás beadása azonnali védelmet jelentene, hiszen ahhoz kötik a nyitások újabb és újabb bejelentését, hogy mikor éri el az első oltást megkapottak száma egy ki tudja mi alapján, de a szakértők szerint mindenképpen vitatható módon megállapított mérföldkövet. Ilyen volt a 2,5 millió beoltott, és ilyen lesz a 3 millió beoltott is, amit vélhetően kedden érünk el, amihez igazítva a kormány további lazítások bejelentésére készül.

A beoltottaknak is fontos információ lenne, hogy mikor alakul ki bennünk megfelelő mennyiségű ellenanyag. Amúgy is érdemes kivárni a második oltást és még legalább két hetet, ha teljesen biztonságban akarjuk tudni magunkat. De tartani lehet attól, hogy a kormány kommunikációja miatt sokakban alakulhat ki téves biztonságérzet.

Teszteljünk?

Kézenfekvőnek tűnik, de nem annyira egyszerű. A könnyen beszerezhető antitest-gyorstesztek ugyanis nem azt mérik, ami az oltások hatékonyságát mutatja. Nem mindegy, hogy a koronavírus N-fehérjéje vagy az S-fehérje elleni antitestek termelődését mutatja a teszt, ez utóbbi a fontos. A gyorstesztek viszont ennek kimutatására nem alkalmasak. A vénából vett laboros vértesztek megbízhatók, ott az a kérdés, hogy mikor végeztetjük el a tesztet. A kínai esetében érdemes várni a második oltás után legalább két hetet.