Tavaly nyáron, a járvány első hulláma után a veszélyhelyzet azzal ért véget, hogy a parlament megszüntette, és bevezették helyette a járványügyi készültséget, amiben ugyan bizonyos korlátozások fennmaradtak, de legalább az időközi választásokat meg lehetett tartani. Idén nyáron a javuló járványadatok és a növekvő átoltottság mellett Európában egyedüliként vállaljuk be a telt házas EB-meccseket, a kormány mégsem engedné el május 23-án a veszélyhelyzetet, hanem őszig meghosszabbítaná. A hivatalos indoklás szerint erre azért van szükség, mert bár jól küzdünk a világjárvány ellen, „az új vírusvariánsok azonban Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés”.

Így ha a kormány korábban nem vonja vissza, akkor a parlament őszi ülésszakának kezdetét követő 15. napig tartana a veszélyhelyzet, aminek értelmében addig időközi választásokat sem lehetne tartani, valamint országos vagy helyi népszavazás sem kezdeményezhető. Tavaly pedig az őszi évad egészen szeptember 21-ig húzódott, vagyis akár októberig is el lehetne húzni a rendkívüli jogrendet.

Bár a lépés meglepte az ellenzéki pártokat, de akikkel beszéltünk, azt mondták, mindez mégsem befolyásolja az előválasztás menetrendjét. A tervek szerint augusztus 23-án indulna az aláírásgyűjtés, szeptember 18-tól pedig már szavazni lehetne a jelöltekről. És mivel az előválasztás eleve nem egy közjogilag szabályozott folyamat, a tilalom erre nem vonatkozik. Ezért a fideszes polgármesterek is egyelőre inkább a nyugalomra és az egységre hivatkozva kérik az ellenzéktől, hogy fújják le az egészet.

Az eddigi járványhelyzet miatt eleve internetes kampányra rendezkedtek be, és arra is nagy esély van, hogy az online szavazásról is megegyeznek. Persze az emberek elérését megnehezíti, ha május után sem tudnak gyűléseket tartani, de a pártok bíznak abban, hogy ha júniusban már telt házzal mehetnek Budapesten a labdarúgó-Európa-bajnokság meccsei, akkor talán fórumozni is lehet.

Haladékot kap a kínai egyetem

Ugyanakkor a Diákváros területére szánt Fudan Egyetemről tervezett népszavazásnak már rendesen keresztbe tenne a veszélyhelyzet meghosszabbítása. Mivel a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt álló egyetem megépítéséhez IX. kerületi és fővárosi tulajdonú telkeket is át kellene adni, Baranyi Krisztina úgy tervezte, hogy két népszavazást is kezdeményeznének a területek átadásáról. Ha május végén visszavonták volna a veszélyhelyzetet, akkor az aláírásgyűjtés után valamikor ősszel meg lehetett volna tartani a népszavazást. Most azonban úgy néz ki, erre nem lesz lehetőség.

Azonban Baranyi a 444-nek azt mondta,

nem tettek le a népszavazásról, ha erre újra lehetőség lesz, akkor viszont már a képviselő-testület negyede kezdeményezné, hogy szavazzanak erről. Bár Baranyi jobban szerette volna, ha már az aláírásgyűjtésnél be tudják vonni az embereket, de a polgármester szerint ezzel a megoldással még decemberben le lehet bonyolítani a szavazást.

Baranyi arról még nem tud, hogy mire gondolhatott Palkovics László, amikor egy interjúban azt mondta, olyan ajánlatot tenne Karácsonynak és neki, ami „pestiesen szólva, nem lesz semmi”. A polgármester azt mondta, korábban épp a miniszter volt az, aki nem reagált a projekttel kapcsolatos megkereséseire. Ugyanakkor a 450 milliárdos kínai hitelből, kínai építőcéggel és kínai munkásokkal épülő egyetemről nehéz tárgyalni, mert a polgármester szerint ez a fajta eladósodás nem közcélt szolgál.

Pedig a kormánynak annyira sürgős az építkezés, hogy hamarosan stratégiai megállapodást kötne a Fudan Egyetemmel. Ezért felmerült, hogy a kormány vásárlás helyett inkább kisajátítással venné el a területet. Ezzel a lehetőséggel Baranyi is számol, azonban szerinte ez az ilyenkor kötelezően előírt egyeztetési eljárások miatt egy évnél is tovább tartana az államnak, ha így akarná megszerezni.