• A nyugat-európai adatok alapján úgy tűnt, 6-8 hét alatt lecsenghet nálunk is a harmadik járványhullám.
• Lassan 10 hete tart, és még messze a vége.
• Nagy kérdés, hogy a korai nyitás mennyivel nyújtja el.

2020 végén új vírusmutáns, a származási helyéről brit variánsnak nevezett verzió jelent meg Európában. A 2020 tavaszi első és a 2020 őszi-téli második hullám után a kontinens szinte valamennyi országában ez a brit variáns idézte elő azt a harmadik járványhullámot, ami sok helyen minden korábbinál több halálesetet és szenvedést okozott.

2021 áprilisának végére ez a harmadik hullám, köszönhetően a mindenhol felpörgő oltási programoknak, a korlátozásoknak és a vírus eddig még nem ismert tulajdonságainak, leszálló ágba került, illetve több országban már véget is ért. Így már világosan lehet látni, hogy hol és mekkorát pusztított.

A koronavírus-járvány eddig valamennyi kontinens közül Európában volt a legsúlyosabb lefolyású. Bár Európa relatíve kicsi, és az országok közt még a járványban is könnyű az átjárás, az egyes hullámok máshogy érintették a kontinens országait. Míg az első hullám Nyugat-Európában, Olaszországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában szedte lakosságarányosan a legtöbb áldozatot, a második és a harmadik hullám a kontinens keleti felén volt lényegesen súlyosabb.

Az alábbi grafikon három kelet- és három nyugat-európai ország halálozási görbéit mutatja a járvány 2020 tavaszi kezdete óta:

Ez a hat görbe szépen kirajzolja az egyes hullámokat. Azért érdemes a halálozási adatokat, mert a fertőzöttségi adatok például Magyarországon a szándékosan alacsonyan tartott tesztelésnek köszönhetően, teljesen megbízhatatlanok. A halálozási görbék viszont, bár itt is vannak eltérések az egyes országok statisztikai módszertanában, lényegesen megbízhatóbbak.

Az ábrán világosan látszik, hogy a brit variáns először a három nyugat-európai országban, Nagy-Britanniában, Írországban és Portugáliában indította be a harmadik hullámot, még 2021 első két hónapjában. Kelet-Európába később érkezett meg ez a variáns, Magyarországon, Bulgáriában és Bosznia-Hercegovinában csak február végén kezdett el meredeken emelkedni a halálozások száma.

Az egyes országok harmadik hullámai azonban nem csak időben tolódtak el egymáshoz képest, hanem más a formájuk is. Míg a 3 nyugati országban meredek felfutás után gyorsan csökkentek a napi halálozási adatok, Kelet-Európában a gyors felfutás után lényegesen lassabban sikerül leküzdeni a harmadik hullámot.

• Nagy-Britanniában december 31-én indult el felfelé a halálozások száma, és február 18-án, tehát 49 nappal később csökkent csak vissza ugyanarra a szintre. (Hogy aztán azóta is folyamatosan csökkenjen.
• Portugáliában ez a halálozási hullán január 4-től február 24-ig, 51 napig tartott.
• Írországban január 12-március 5 között, 52 napig tartott.

Február 22-én, amikor a hazai számok már világosan mutatták, hogy Magyarországon is beindult a harmadik hullám, azt írtuk, hogy 6-8 hét lehet, amíg sikerül azt leküzdeni. A nyugat-európai tapasztalatokból indultunk ki, de tévedtünk.

• Bosznia-Hercegovinában február 28-án indultak el meredeken felfelé a halálozási görbe. Azóta 61 nap telt el, de még mindig messze van a harmadik hullám berobbanása előtti szint.
• Bulgáriában 63 napja, február 26 óta küzdenek a még mindig nagyon magas halálozási adatokat produkáló harmadik hullámmal.
• Magyarországon február 21-én indult el a halálozási görbén a harmadik hullám. Azóta 68 nap, tehát közel tíz hét telt el, és még mindig bőven jóval több ember hal meg naponta, mint február közepén, Jó esély van arra, hogy még hosszú hetekbe teljen odáig leszorítani a halálozási adatokat.

Még egy érdekesség megfigyelhető a kelet-európai országok hullámain. Szemben a tényleg szabályosan hullámalakú brit és portugál hullámmal, a kontinensnek ezen a felén a hullámok teteje csonka.

A magyar harmadik hullám teteje éppen a húsvéti hosszú hétvége után vesztette el szabályos alakját, és közel két hétig vissza sem nyerte. Ekkor még maga Müller Cecília is elismerte, hogy „adattorlódással” küzdenek. Elképzelhető, hogy ekkor Magyarországon, akárcsak a bolgár és a bosnyák hullám csúcsán, az összeomlással küzdő egészségügy már nem tudta precízen számolni a járvány áldozatait.

Azzal kapcsolatban, hogy miért nyúlik el jobban a kelet-európai harmadik hullám a nyugat-európainál, egyelőre csak feltételezéseink lehetnek. A gyengébb egészségügyi ellátórendszer, a posztszovjet térségben élők rosszabb egészségügyi állapota is szerepet játszatott. Az viszont biztos, hogy Magyarország kiemelkedően laza szabályokkal vágott neki a harmadik hullámnak. Az, hogy szemben például a britekkel, mi nem zártunk szigorúan, amint közeledni kezdett a harmadik hullám, emberéletekbe kerülhetett, ahogy azt most a fenti grafikonok lassan csökkenő görbéi mutatják. (Bulgáriában és Boszniában is lényegesen kevésbé szigorúan zártak, mint kontinens nyugati felén.)

A tragikus kelet-európai harmadik hullámot különösen szomorúvá teszi, hogy míg a britek hivatkozhattak arra, hogy őket meglepte a fertőzékenyebb vírusvariáns felbukkanása, nálunk nincs ilyen alibi. A szakemberek már január közepén megmondták, hogy itt a brit mutáció. Mégis szinte tárt karokkal vártuk, és később sem tudtuk megakadályozni a pusztítását. (Miközben Dánia főként célzott tesztelésekkel és jó járványkövetéssel, Ausztria tesztelések és korlátozások kombinációjával sikeresen előzött meg egy erőteljes harmadik hullámot.) A nagy kérdés mostantól az, hogy mit tesz a harmadik hullám lecsengésének tempójával a gyors nyitás, és hogy esetleges új variánsok felbukkanása hogy kavarhat ebbe bele.