Magyarországon valamikor január végén indult el a koronavírus-járvány harmadik hulláma. Ez az, amit a vírus brit, fertőzékenyebb variánsa okoz, és ami sok európai országban az összeomlás szélére sodorta az egészségügyi ellátórendszert.

Hiába látták a szakértők már hetek óta, hogy baj lesz, a politikusok még akkor sem szigorítottak a hatályos járványügyi szabályozáson, amikor ők is beismerték, hogy baj van, Magyarországon is itt a harmadik hullám. Amikor végül március elején rászánták magukat a szigorításra, sok szempontból már késő volt, és ennek a halogatásnak az eredményét minden bizonnyal emberéletekben lehet mérni. A politikusok nagy szerencséje, hogy nagyon nehéz mérni.

A magyar válasz a harmadik hullámra azonban nem csak késett, hanem meglehetősen visszafogott is. A tavaly év végén tetőzött második hullámban érvényben lévő hazai szabályok arra voltak jók, hogy viszonylag laza szabályozással nem ment hirtelen az egekbe a fertőzöttek száma, viszont cserébe lassan is csökkent. Talán bejött volna ez a taktika, ha nincs a harmadik hullám. De van, és a brit vírusvariáns olyan laza szabályokkal találta magát szemben Magyarországon, mint Európában nagyon kevés helyen.

A legtöbb európai ország, amint elérte a harmadik hullám, egészen drákói szigorral igyekezett megfékezni a járvány terjedését. Mivel továbbra sincs sehol elég ember beoltva a betegség megállításához, az egyetlen hatékony eszköz az emberek közötti érintkezések számának csökkentése. Mindenhol ezt próbálták elérni. Ahol viszont nem mertek egyből elég bátran lépni ilyen irányba, ott látva a továbbra is megállíthatatlanul emelkedő járványgörbéket később újabb és újabb szigorításokra volt szükség.

Magyarország és kilenc további európai országot vizsgálva azt látjuk, hogy mi ölbe tett kézzel vártuk a harmadik hullámot, és azóta sem védekezünk ellene igazán keményen. Természetesen minden országban mások a körülmények a népsűrűségtől a lakosság egészségügyi állapotán át az egészségügyi intézmények színvonaláig, de így is világosan látszik, hogy a magyar járványügyi szabályok páratlanul lazák. Magyarországon sem most, sem az utóbbi egy évben nem voltak olyan kemény korlátozások, mint a kontinens szinte minden országában a járvány valamelyik szakaszában.

Ezen a grafikonon azt láthatjuk, hogy december eleje óta tíz európai országban hogy mozgott a naponta jelentett koronavírusos fertőzések száma:

link Forrás

Ezen pedig azt, hogy ugyanebben az időszakban hogy alakult a halálozások száma:

link Forrás

A görbék magukban is érdekesek, de értelmezésükben sokat segít, ha megnézzük, az egyes országok hogy küzdöttek a járvány harmadik hulláma ellen.

Ahol túlvannak a harmadik hullám csúcsán

Ezek azok az országok, amiken már átsöpört a brit vírusvariáns, és amelyektől a legtöbbet lehet tanulni arról, hogy mi működik és mi nem működik ellene.

Nagy-Britannia

Az országban, ahonnan a brit vírusvariáns elindult kontinenshódító útjára, december elején kezdtek el felfutni az esetszámok, hogy aztán öt héttel később tetőzzenek, és újabb öt hét múlva, február közepén essenek le a harmadik hullám beindulása előtti szintre.

Az országban december 2-án nagyon szigorú korlátozások léptek életbe. Bezártak az oktatási intézmények, a létfenntartáshoz szükséges árukat kínáló üzleteken kívül az összes bolt, nem lehetett szabadtéren sem sportrendezvényeket tartani, és legfeljebb két, külön háztartásban élő ember találkozhatott, de ők is csak szabadtéren.

Az iskolák március 8-án, három hónappal a lezárások után nyithattak újra. A tervek szerint március 29-étől hat ember vagy két háztartás tagjai találkozhatnak a szabadban, május 17-től pedig akár beltéren is. Ha minden jól megy, június 21-én, több mint fél évvel a harmadik hullám kezdete után nyithat a teljes gazdaság, és feloldhatnak minden egyéb korlátozást.

Írország

December 10-én indultak el felfelé a fertőzésszámok, éppen egy hónappal később tetőztek, és bár még ma is magasabb a napi fertőzésszám, mint négy hónapja, minden jel szerint vége a harmadik hullámnak.

Az országban december elején kezdték el szigorítani a járványügyi intézkedéseket, és már karácsony előtt az egész országot a legmagasabb, 5. fokozatú járványvédelmi intézkedéseknek vetették alá, Bezártak az iskolák, az üzletek, szabadtéren sem lehet semmilyen rendezvényt tartani. Az országban, ahol hagyományosan nagy a vallás szerepe, csak online lehet misézni, és a temetéseken sem vehetnek részt 10-nél többen. A lakhelytől csak indokolt esetben lehet 5 kilométernél jobban eltávolodni.

Az írek március 8-én kezdték el fokozatosan visszaengedni a gyerekeket az iskolákba, de csak április 12-én lesz minden oktatási intézmény nyitva. Áprilistól lehet szó az 5 kilométeres szabály lazításáról is.

Portugália

December 29-én indult be a harmadik hullám, pontosan január 29-én ért a csúcsra, és a fertőzésszámok meglepően gyorsan, már február 14-én visszatértek a december 29-i szint alá, hogy azóta még jelentősen tovább csökkenjenek.

Az országban csak kicsit megkésve, január 15-én vezették be a legszigorúbb járványügyi korlátozásokat. Ezeket a portugál törvények értelmében kéthetente meg kell újítani, az azóta eltelt két hónapban pedig mindig meg is újították. A szabályok valamivel lazábbak mint az íreknél és a briteknél, de az iskolák itt is két hónapja zárva tartanak.

Hiába a most már nagyon alacsony fertőzésszámok, a tervek szerint csak március végén vagy húsvét után jöhet a lazítás, és akkor sem az egész országban, hanem régiónként eltérő ütemben.

Szlovénia

Itt a harmadik hullám íve máshogy alakult, mint a fenti három országban, mert Szlovéniában a második hullám sem ért igazán véget 2020 végén, a fertőzésszámokat nem sikerült jelentősen leszorítani. December 29-én indult meg egy nagyobb kiugrás, ami két héttel később ért a csúcsra, hogy aztán elinduljon a javulás. Ma annyi fertőzöttet jelentenek naponta az országban, mint október közepén. A harmadik hullámnak így talán vége.

Szlovéniéban az utóbbi hónapokban komoly politikai válság is volt, és talán ennek hatására is változtak folyamatosan a járványszabályok. A síközpontokat például előbb bezárták, majd újranyitották. Több hónap bezárás után viszont csak március 8-án nyithattak meg újra a középiskolák, de ezekben is mindig csak az osztályok egyik fele lehet bent. Ezen a héten két régióban is kísérletezni kezdenek a vendéglátóhelyek teraszainak megnyitásával, de azzal a feltétellel, hogy amennyiben romlik a járványhelyzet, ismét be kell zárniuk.

Akik most vannak a harmadik hullám csúcsán

Ezek azok az országok, ahol mára talán sikerült megállítani a brit vírusvariánst, de a leküzdésétől még nagyon messze vannak.

Csehország

Már december elején elkezdtek emelkedni a fertőzésszámok, amiért jó eséllyel még nem a brit vírusvariáns volt a felelős. Január végére ez a hullám kifulladt, hogy aztán azonnal ismét emelkedni kezdjen. A csehek március második hetére jutottak el oda, hogy most már nem emelkednek napról napra a fertőzési adataik, az ezeket követő halálozási adatok viszont még igen. A cseh egészségügyi rendszer már nem bírja a terhet, több szomszédos országba is kellett betegeket szállítani.

A hullámzó cseh adatok minden bizonnyal annak is köszönhetőek, hogy a csehek lassan zártak, és most már hónapok óta csak kétségbeesetten szaladnak az események után. Az iskolákat 2020 végén zárták be, most viszont már ott tartanak, hogy minden munkahelyen kötelező a legalább FFP2-es kategóriájú légzésvédő maszk viselése, és felfüggesztették a lakosság szabad mozgását is az egyes járások között.

Szlovákia

A szlovák második hullám 2020 őszén a régióhoz képest kifejezetten gyenge volt, ezért a harmadik hullám is máshogy alakult, mint a legtöbb környező országban. De így is elmondható, hogy a brit vírusvariáns valamikor szilveszter körül kezdett el berobbanni az országban, és csak március elejére sikerült eljutni odáig, hogy már ne emelkedjenek folyamatosan a napi fertőzési és halálozási adatok.

Csehországhoz hasonlóan Szlovákiában is viszonylag lassan zártak, amiben szerepet játszhatott az is, hogy az ingatag kormánykoalíció tagjai sem ugyanolyan járványügyi szabályozást akartak. Szlovákiában is hónapok óta csak szaladnak a járvány után, egyre keményebb intézkedésekkel. Fokozatosan szigorodtak a kijárási tilalom szabályai, ma már a lakóhelyül szolgáló település környezetét is csak indokolt esetben lehet elhagyni, és a legtöbb nyilvános helyen kötelezőn FFP2-es maszkot hordani.

Akiknél most robban be a harmadik hullám

Ezek azok az országok, ahol ma Magyarországhoz hasonlóan szinte megállíthatatlanul pusztít a koronavírus brit variánsa.

Észtország

Február 9-én kezdett el meredeken emelkedni a fertőzöttek száma. A növekedés üteme néhány napja mérséklődött, de még mindig napról napra súlyosbodik a helyzet.

A fejlettségében, népsűrűségben (illetve -ritkaságban) leginkább Skandináviához hasonlító országban mostanra jutott a teljesítőképessége határára az egészségügy, ezért március 11-től minden korábbinál szigorúbb járványügyi szabályozás lép életbe. Bezárnak az eddig nyitva tartott oktatási intézmények is, és arra kérik a szülőket, hogy óvodába, bölcsődébe se vigyék a gyerekeket. Szabadtéri sportokat is csak magányosan szabad űzni, és bevezették a 2+2 szabályt, ami azt jelenti, hogy a természetben is csak 2 külön háztartásban élő személy találkozhat, és kötelesek között maguk közt megtartani a 2 méteres távolságot.

Szerbia

Február 16-án indult be látványosan a harmadik hullám. A naponta jelentett fertőzésszám azóta is emelkedik, igaz, az utóbbi napokban már csökkenő ütemben. Ebben talán annak is szerepe van, hogy az EU-n kívüli országban a kínai és az orosz vakcináknak köszönhetően viszonylag jól haladnak az oltással.

Az oltási programba vetett hitnek köszönhetően a szerbek a magyarhoz hasonlóan laza járványügyi szabályokkal próbálják átvészelni a harmadik hullámot, de náluk a lakosságarányos halálozás hivatalosan csak ötöde a magyarnak. A szerb járványügyi szakértők szerint így is nagy szükség lenne a szigorításra, de a politika mostanáig ellenállt.

Észak-Macedónia

Február 19-én kezdődött el a fertőzöttek számának emelkedése, amit március elején a halálozásoké is követett. Mindkét görbe emelkedik ma is.

Az országban viszonylag laza járványügyi szabályozások vannak életben, még a vendéglátóhelyek is üzemelhetnek, igaz, a beltéri kapacitásuknak csak 30 százalékával. Ugyanakkor négynél több ember sehol sem találkozhat.

Magyarország

Január végén indult meg a fertőzésszámok lassú, majd február közepén a gyors emelkedése. A halálozási görbe február utolsó napjaiban kezdett meredeken emelkedni. Ma már többen vannak kórházban és lélegeztetőgépen, mint az elmúlt 12 hónapban bármikor, és hamarosan a napi halálozások száma is rekordot dönthet.

A március eleji járványügyi szigorítás is kifejezetten laza szabályokat hozott. Továbbra is lehet például sporteseményeket rendezni. Aki akar, bármekkora tömegben kirándulhat, bárhol az országban. 2020 tavaszán még a játszótereket is bezárták, ennek most nyoma sincs. A szabad levegőn sportolás, játszás, kirándulás alacsony kockázatú tevékenység járványügyi szempontból, de minden ilyen tevékenységhez ki kell mozdulni otthonról, és a focipálya öltözőjétől a játszótér mosdójáig számtalan lehetőség adódik egymás megfertőződésére.

A laza hazai szabályozás mögött lehet az a gondolat, hogy előbb-utóbb elegen lesznek beoltva a harmadik hullám legyűréséhez. Magyarországon március 10-ig a lakosság 11,5 százaléka kapott legalább egy dózist valamelyik vakcinából. Nagy-Britanniában január 28-án tartottak ilyen aránynál, utána még 40 napig zárva tartottak, hogy egyáltalán az iskolákat meg merjék nyitni, azon a napon, amikor már pont a britek egyharmada kapott legalább egy oltást. A jelenlegi oltási trendek szerint mi április 23-án fogunk itt tartani.

Orbán Viktor március 7-én arról beszélt, hogy „a következő két hét nehéz lesz”. Reálisan nézve nem sok jele van annak, hogy március 21-e után túllendülhetünk a harmadik hullám nehezén.