Visszavonul a politikából Pablo Iglesias, a spanyol újbaloldal legismertebb alakja
Általános meglepetésre kedd éjszaka bejelentette visszavonulását a politikától Pablo Iglesias, a spanyol újbaloldal legismertebb szereplője. A Podemos (egykori) politikusa egy hónapja mondott le miniszterelnök-helyettesi posztjáról, hogy indulhasson a madridi tartomány elnöki tisztségéért.
Már ez a döntése is meglepetést keltett, hiszen Madridban közismerten a jobboldal az erős, és végül a madridi tartományi választásokon a papírforma jött be, a konzervatív Néppárt (PP) simán győzött. Ennek ellenére Iglesias a választási eredmények ismertetése után közölte, hogy visszavonul az aktív pártpolitikától. Mint fogalmazott, a választási szereplésükből úgy tűnik, nem tud kellőképpen hozzájárulni ahhoz, hogy jelentős politikai erővé váljanak a tartományban a következő két évben, a soron következő helyi választásokig.
A 42 éves Iglesias a Podemos alapítója, és mint kedd éjszaka elmondta, azért áll félre, mert nem akar útjában állni annak, hogy az újbaloldali pártnak új vezetése lehessen. Iglesias arról már korábban is beszélt, hogy nem tervez indulni a miniszterelnöki posztért, de mint a Reuters írja, teljes visszavonulása így is meglepetést keltett, hiszen tevékenységével az elmúlt évtizedben alapvetően változtatta meg a spanyol politikát.
A Podemost 2014 elején alapították meg, a párt a 2008-as válság miatt bevezetett kormányzati megszorítások elleni tüntetésekből nőtt ki. Pár hónappal később Iglesias már EP-mandátumot szerzett, onnantól pedig a párt töretlenül tört előre, és képes volt az alapvetően két párt (a szocialisták és a konzervatívok) rivalizálására épülő spanyol politikában új erővé válni. Azóta a Podemos mellett több kisebb párt is előretört, köztük a szélsőjobboldali Vox is.
2016-ra a Podemos meghatározó párt lett, ugyanakkor folyamatos küzdelemben álltak a hagyományos szocialista párttal is, és sok esetben nem sikerült átvinniük jóval progresszívabb programpontjaikat. 2019-ben Iglesias nem is tudott megállapodni a közös kormányzásról a szocialista Pedro Sanchez miniszterelnökkel, ezért megismételt választásokat kellett kiírni. Később mégis a Podemos és a Szocialista Párt alkotta meg Spanyolország első koalíciós kormányát, de Iglesias alig másfél év után kiszállt.
Madridban simán nyert a jobboldal
A madridi tartományi választáson a szavazatok 99,9 százalékos feldolgozottságánál a PP 65 mandátummal végzett az élen több mint 1,6 millió szavazattal, a leadott voksok 44,7 százalékának megszerzésével.
Az autonóm tartományt 26 éve irányító jobboldali politikai erő eddigi képviselői helyeinek több mint a dupláját nyerte el, de négy mandátum híján nem szerzett önálló kormányalakításhoz elegendő többséget a régió parlamentjében.
A várakozásoknál jobban szerepelve második helyen jutott be a helyi törvényhozásba a Több Madrid (Más Madrid) nevű baloldali párt 24 mandátumot nyerve 16,9 százalékos, több mint 614 ezer szavazatot jelentő támogatottsággal. A Más Madrid a Podemosból vált ki 2019-ben.
A Spanyolországot koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Párt az eddigi legrosszabb választási eredményét érte el a tartományban 610 ezer vokssal és 16,8 százaléknyi szavazattal. A megszerzett 24 mandátum 13-mal kevesebb annál, mint amennyivel eddig rendelkeztek.
Negyedikként jutott be a tartomány törvényhozásába a szélsőjobboldali Vox párt 13 mandátumot szerezve, ezzel egy képviselői helyet javítva. A szavazók 9,1 százaléka választotta őket, több mint 330 ezer ember.
Javítva korábbi pozícióján, de a pártok közül utolsóként nyert képviseletet a tartományban a központi kormánykoalíció kisebbik pártja, az Unidas Podemos; 7,2 százalékos támogatottsággal, 260 ezer szavazattal 10 képviselője ülhet a madridi törvényhozásban az eddigi 7 helyett.
A választások legnagyobb vesztese az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt, amely nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, így kiesett a madridi parlamentből. A legutóbbi tartományi választásokon, 2019-ben 26 mandátumot szerzett, és a PP-vel együtt alkotta a régió kormánykoalícióját.
Az előre hozott választások kiírását március elején jelentette be Isabel Díaz Ayuso konzervatív néppárti (PP) elnök, elébe menve annak, hogy koalíciós partnere, valamint a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) bizalmatlansági indítványt nyújtson be vele szemben. A koronavírus-járvány miatt rendkívüli egészségügyi óvintézkedések mellett rendezett választásokon 76,2 százalékkal rekordot döntött a részvételi arány. A legutóbbi, 2019-es tartományi választások alkalmával a szavazásra jogosultak 64,2 százaléka adta le voksát. (Reuters, MTI)