Az Esterházy Magánalapítvány fellebbez az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért

május 12., szerda 16:27

Az Esterházy Magánalapítvány közölte, hogy fellebbez a Fővárosi Ítélőtábla ítélete ellen, miután a másodfokú bíróság is elutasította az igényét az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyva utasította el az Esterházy Magánalapítvány keresetét a tárgyaláson kívüli ítéletével.

Az Esterházy Magánalapítvány a keresetében a tulajdonjogának megállapítását kérte bizonyos műkincsekre a magyar állammal szemben. A magánalapítvány azt is el akarta érni a bíróságon, hogy az Esterházy-kincseket újra együtt, az Iparművészeti Múzeumban mutassák be az 1923-ban megkötött letéti szerződésnek megfelelően.

A magánalapítvány a hivatalos kézbesítés után szakértőivel megvizsgálja az ítéletet és annak indoklását, és a szándékai szerint tovább viszi az ügyet a Kúriára meg az Alkotmánybíróságra, és a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítve akár az Emberi Jogok Európai Bíróságára is.

A bíróság szerint nem bizonyítható

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint nem bizonyítható, hogy a Tanácsköztársaság időszakában Magyarországra szállított és köztulajdonba vett, a Herceg Esterházy Hitbizomány vagyonába tartozó műtárgyak alkotórészi/tartozéki kapcsolatban álltak volna a fraknói Esterházy-várral, így a hitbizományok megszüntetésekor Esterházy-magántulajdonba kerültek volna.

Az Esterházy-kincs egy darabja Fotó: imm.hu

Az ítélőtábla szerint Magyarország joghatósága annak következtében állt be, hogy a hitbizományi birtokosok nem szállították vissza Fraknóra a műtárgyakat, holott azok tulajdonjogát a Tanácsköztársaság bukása után, már 1919 augusztusában visszakapták. Az utolsó hitbizományi birtokos 1923-ban saját akaratából kötött letéti szerződést a műtárgyak Iparművészeti Múzeumban való elhelyezéséről.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint a perbeli műtárgyak kivétel nélkül a hitbizományi vagyonba tartoztak, amikor 1949-ben hatályba lépett az államosításukról szóló törvény, amivel a műtárgyak a magyar állam tulajdonába kerültek.

A kommunista önkényuralom jogfosztó intézkedése

Az Esterházy Magánalapítvány ezzel szemben úgy véli, hogy a bíróság nem vette figyelembe „sem az elsőfokú eljárás súlyos eljárási hibáira vonatkozó kifogásait, sem pedig az elsőfokú ítélet alapvető tartalmi hibáit és hiányosságait”. A közleményükben az áll, hogy:

„Az Esterházy Privatstiftung (Magánalapítvány) szerint a Fővárosi Ítélőtábla döntésével, amelyben elutasította az Esterházy Privatstiftung igényét a történelmi Esterházy hercegi család Fraknói Kincstára műtárgyainak tulajdonjogára, valójában a kommunista önkényuralom jogfosztó intézkedését fejezte be és legitimálta utólagosan, noha az még a korabeli jogszabályoknak sem felelt meg.”

Azt írják: „Az Ítélőtábla a sajtóközlemény szerint figyelmen kívül hagyta, hogy az elsőfokú ítélet jelentős része Gulyás Gergely miniszter másik eljárásban kiadott (hibás) jogi állásfoglalását vette át szó szerint, ahogy átlépett azon is, hogy az elsőfokú bíróság a perbeli kincsek Nemzeti Múzeumban őrzött részére ki sem tért jogi indokolásában.”

Szándékuk szerint a tárgyak továbbra is mindenképpen Magyarországon maradnak, a magyar állam kezelésében – közölte az Esterházy Magánalapítvány.

A magánalapítvány a perbe vitt műtárgyak magyarországi védettségét tiszteletben tartja, de a gyűjtemény művészettörténeti és kulturális egységének helyreállítását kiemelkedően fontosnak tekinti a tárgyak kutathatóságának biztosítása és a lehető legszélesebb nagyközönség számára történő bemutatása mellett. A magánalapítvány pernyertessége esetén egy budapesti kulturális központ létrehozását is tervezi – közölték. (via MTI)