Továbbra sem számíthatnak gyors megoldásra azok, akiknél a koronavírus elleni oltás után saját zsebből végeztetett laboratóriumi vizsgálatok nem mutattak ki határérték feletti ellenanyagot.

Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésre. Áprilisban éppen ő javasolta, hogy ha valaki kíváncsi, akkor az ellenanyagszintet az oltást követően vérből meg tudják állapítani.

link Forrás

Sokan megtették ezt. A nekünk megküldött leletekből az látszik, hogy főleg a kínai oltásnál fordul elő, hogy akár 4-6 héttel a második oltás után sem éri ellen a szervezetben lévő ellenanyagszint a határértéket.

Ők most arra lennének kíváncsiak, hogy mehetnek-e emberek közé, mit tegyenek még annak érdekében, hogy védettek legyenek, kapnak-e harmadik oltást.

A helyzet nem egyszerű. Azokról, akiknél nem mutattak ki kellő mennyiségű antitestszintet, nem lehet azt mondani, hogy védettek lennének a koronavírustól. Ahogy azt sem, hogy nem azok, bár a negatív teszt erre utal. Van ugyanis a sejtes immunitás is, amit viszont nagyon bonyolult mérni, nem is végeznek ilyeneket olyan rutinszerűen, mint antitest-vizsgálatot.

Az immunválasz másik lábára utalt Gulyás Gergely is most, amikor a negatív vizsgálatokra kérdezett rá a HVG.

link Forrás

A miniszter azt mondta, „az a nehézség, ha az újságírók kellő szakmai felkészültség nélkül immunológussá válnak, akkor a kormány tagjai, akiknek szintén nincs szakmai felkészültsége, kénytelenek lesznek ezt az utat követni”.

Gulyás arra jutott, hogy elsősorban baloldali sajtóban elhangzó téves állítás az, hogy önmagában az antitestvizsgálat kimutatná, eredményez-e az oltóanyag védettséget vagy sem. Mert van sejtes immunitás is, „ami ugyanolyan teljes körű védettséget biztosít, mint az antitestekből felmérhető védettség, csak a két vizsgálat együttes megléte után állapítható meg, hogy valaki védett vagy nem védett”. (Erre mi is utaltunk minden egyes alkalommal, csakhogy sejtes immunitást méretni nem lehet az utcáról besétálva. Ezért lenne szükség a gyártó részletes adataira vagy központi vizsgálatokra.)

A miniszter azzal folytatta, hogy „ez egy orvostudományi kérdés, eleve ilyenkor visszafogottságot javasolnék, de annyi cikk jelent meg, hogy én is kénytelen voltam valamivel mélyebben beleásni magamat a kérdésbe”.

Gulyásnak abban igaza van, hogy az újságírók sem értenek ehhez. Ezért én például szakértőt kérdeztem meg, aki azt mondta, hogy nagy különbség lehet a sejtes immunitás kialakulásánál az m-RNS (Pfizer, Moderna), a vektorvakcinák (AstraZeneca, Szputynik), illetve a Sinopharm között. A kínai ugyanis elölt vakcina, amilyen lesz egyébként a magyar oltóanyag is.

A Sinopharm oltóanyagáról még kevés az adat, de az elölt vakcinákról, éppen azért, mert sok évtizedes technológia, elég sokat lehet tudni. Az egyik ilyen tankönyvi tétel, hogy az elölt vakcina az eddigi, bőséges tapasztalatok szerint csak kivételes esetben csinál erős sejtes (vagy celluláris) immunválaszt.

Egy gyors összehasonlítás. Az élő, gyengített vakcinák (ilyet nem használnak Magyarországon a koronavírus ellen, az előállítása nehéz, és sokszor veszélyes is használni) valóban keltenek antitestes és celluláris immunitást is. Az elölt vagy inaktivált vakcinák, amilyen a Sinopharm is, viszont elvileg erős antitestes immunitást váltanak ki, és gyenge sejtest. (Az mRNS- és a vektorvakcinák úgy trükköznek, hogy élő vírusnak tűnjenek. Ezért az antitestes és a celluláris immunitásuk is erős.)

Vagyis félrevezető azt állítani. hogy ha a Sinopharm nem idéz elő antitesttermelést, akkor biztosan van sejtes immunitás. Ez utóbbit egyébként tényleg nehéz mérni, ezért a fejlesztés során szokták ellenőrizni.

Nemcsak az általunk megkérdezett szakértő mondja azt, hogy az inaktivált vakcináknál nem lehet erős sejtes immunitásra számítani. Az Egészségügyi Világszervezet is készített egy kisokost az oltásokról.

Van benne egy táblázat. Ebben az inaktivált vírus hátrányai között szerepel az alacsony vagy hiányzó sejtes válasz.

Ez pedig a következő oldal, ami kifejezetten az inaktivált vírusról szóló legfontosabb információkat zanzásítja, és kitér arra, hogy a sejtes immunitásban ez a típus nem erős.

A Válasz Online által megkérdezett szakértők is hasonló véleményen hasonló véleményen voltak. Sarkadi Balázs akadémikus szerint aggódni kell, ha nem keletkezik antitest. Különösen a kínai vakcinánál, amely sokkal kevéssé vált ki sejtes immunválaszt a többi oltóanyaghoz képest. Ugyanezt mondta Duda Ernő is: ha nincs ellenanyag, akkor semmi nincs a kínai vakcina esetén. Falus András szerint ha többszörös vizsgálattal sem találnak ellenanyagot az oltás után, akkor valószínűsíteni kell, hogy nincs kialakult immunválasz, és nincs védettség sem.

Gulyás viszont arra jutott, hogy „minden pillanatnyilag elérhető vizsgálat szerint a Magyarországon elérhető oltóanyagoknál az immunitás valamilyen formája bekövetkezik, ezért valamennyi oltóanyag, látjuk a számukból, jelentős védettséget ad”. Kásler Miklós pár hete jelentette be, hogy indult olyan vizsgálat, ahol az antitesteket és a sejtes immunitást is nézik, de csak május végére ígérte az első adatokat.

Nem arról van szó, hogy a kínai Sinopharm rossz lenne, nagyon nagy arányban véd a súlyos következményektől, de valóban fontos lenne alaposan felmérni, hogy szükség van-e újabb oltásra azoknál, akiknél laboratóriumi vizsgálatokkal igazolható, hogy nem elégséges az immunválaszuk. Arab országokban lesz harmadik Sinopharm-oltás.

Elegendő oltóanyag lenne ehhez, akár kínai, akár mRNS-s vakcina, bár az utóbbi mixhez még vizsgálatokra lenne szükség.

Gulyás végül azt mondta, a korábban nyilvánosságra hozott számok is azt bizonyítják, hogy valamennyi oltóanyag védettséget ad, mind a megbetegedéstől, mind annak súlyosabb következményeitől véd. Ezzel alighanem a kormány által Facebookon megjelentett, szakmailag még Karikó Katalin által is bírált táblázatra utalt, aminek a részletes számait azóta sem hozták nyilvánosságra.