Néhány óra alatt a következők történtek Egerben kedden és szerdán:
Az egykori jobbikos, de a pártból már tavaly kilépő politikus a 444-nek azt nyilatkozta, hogy
“Itt az előválasztás, megbolondultak a pártok helyi jelöltjei. Azzal akarnak plusz lájkokat szerezni, hogy ki támad engem jobban.”
Mindez az előválasztás okozta villámgyors eszkalálódásra is utalhatna, csakhogy a problémák Egerben jóval korábban kezdődtek.
A várost szűk többséggel irányító ellenzéki koalíció formálisan valójában már 2020 őszén felbomlott, amikor az LMP-s Komlósi Csaba és a momentumos Keresztes Zoltán a polgármester szerintük egyeztetéseket hanyagoló, Komlósit a Fideszére emlékeztető vezetési stílusa miatt kiléptek az EVE-frakcióból. Komlósi előtte nemhogy tagja, de egyenesen a vezetője volt az EVE képviselőcsoportjának. Az ő kilépésük ráadásul nem az első jel volt: Mirkóczki Ádám polgármester korábban úgy összekülönbözött az MSZP-s Mirkóczki Zita alpolgármesterrel, hogy le is váltotta őt a pozíciójából.
Kilépésekor mindkét szakadár arról beszélt, hogy a helyi ügyekhez továbbra is konstruktívan fognak viszonyulni.
Azt, hogy a széles helyi ellenzéki koalíciót a legelejéről milyen ellentétek feszegethették, jól jellemzi, hogy Mirkóczki a 444-nek most úgy fogalmazott, hogy
"Másfél évvel ezelőtt (vagyis már a győztes 2019-es választás után, a szerk.) felkészültem arra, hogy nem lesz többségem. "
De 2020 őszén kívülről még úgy tűnt, hogy a feszültségek, ha tagadhatatlanok is, esetleg még orvosolhatók. Az MSZP-s Mirkóczki például a frakció tagja maradt, sőt a két szakadár képviselő kilépésére az EVE képviselőcsoportja kifejezetten élesen reagált:
„A képviselők által, a sajtótájékoztatón elmondott kritikákat még a nyáron átbeszéltük, és egy éppen Komlósi Csaba által megszövegezett frakciószabályzattal rendezte a képviselőcsoport. Augusztus óta minden közgyűlési döntésünk a frakció előzetesen megvitatott és elfogadott álláspontját tükrözte, ennek ellenére a két képviselő több alkalommal a frakciótöbbség döntésével ellentétesen szavazott a közgyűléseken. A Komlósi Csaba és Keresztes Zoltán által elmondott vádak nem igazak és teljesen alaptalanok. Az Egységben a Városért Egyesületet tavaly októberben szavazataikkal támogató egri választók joggal érezhetik becsapva magukat."
Vagyis a széles ellenzéki koalíció ekkor még igyekezett összezárni. De világos volt, hogy a feszültség nem csökken: a DK-s Berecz Mátyás alpolgármester 2021. januárjában lemondott a pozíciójáról, egyúttal bejelentve, hogy a pártja jelöltje lehet az országgyűlési előválasztáson.
Az enyhe kifejezés, hogy Mirkóczki nem tett meg mindent a feszültség csökkentéséért. 2021 márciusában például azt nyilatkozta a Magyar Hangnak, hogy nem tekinti magát az ellenzék részének. Arról pedig, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok közösen tiltakoztak a kormányzat járványra hivatkozó adóelvonásai ellen, azt mondta, „hogy az ellenzéki pártok bástyaként szeretnék használni a nem fideszes városokat, teljesen logikus pártpolitikai szempontból”, de ő ezt polgármesterként nem engedi.
Berecz erre pár nappal ezelőtt azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy
"Mirkóczki Ádám, aki 2019-ben az ellenzéki összefogásnak köszönhetően lett Eger polgármestere, már nem az ellenzék szekerét tolja. Tüntetőleg mutatkozik a Fidesz politikusaival, miközben velünk szóba sem áll. Eddig ezt nyilvánosan nem mondtuk ki, a tényeket azonban már nem lehet szőnyeg alá söpörni."
Mirkóczki a 444-nek erről azt mondta, hogy aki ismeri az eddigi politikai karrierjét, az nehezen vádolhatja őt Fidesz-barátsággal.
Ahhoz képest, hogy mindkét fél arról beszélt, hogy konstruktív, gyakorlatias, és a város érdekeit nézi, kifejezetten provokatív gesztusnak tűnt, hogy az EVE kedden kizárta az elnökségéből az egyesület frakciójában politizáló Mirkóczki Ádámot. Hogy egész világos legyen a dolog tisztán piszkálódás jellege, mindezt úgy, hogy magából az EVE-ből nem zárták ki. Miközben az is kétségtelen tény, hogy a polgármester Magyar Hangnak adott nyilatkozata, amit a kizárást indokolva is felemlegettek, nyilvánvalóan provokatív volt.
Ehhez képest már nem igazán volt meglepetés, hogy az egykori jobbikos ma egészen kilépett a szervezetből és a közgyűlési frakcióból is. Az adok-kapok láthatólag nem csillapította Mirkóczki lendületét, aki azt fejtegette a 444-nek, hogy az egri ellenzékiek "mintha másfél éves kómából ébredtek volna fel", hogy miközben "a Fidesszel szemben nem nagyon sikerül" fellépniük, inkább őt támadják.
A helyzet most a következő a közgyűlésben: az EVE-nek korábban Mirkóczkival együtt 10 képviselője volt, a Fideszből, a vele szövetséges Mi Hazánkból és Pócs Alfréd képviselőből álló kormánypárti blokknak 8. A két szakadár tavaly októberi kilépése után 8-8-2-re módosultak az arányok, azzal pedig, hogy Mirkóczki ma távozott az EVE-ből, most már a választásokat elveszítő Fidesz vezette csoport a legnagyobb. Ez nem formális csoport, de a Mi Hazánk képviselője és Pócs gyakran szavaz a Fidesszel.
De mindez egyelőre csak üres számmágia, hiszen a közgyűlés a járványügyi előírások miatt 2020 eleje óta nem üzemel, és a várost a polgármester - hasonlóan az összes hazai településhez - egyszemélyi döntésekkel irányítja. Vagyis - egyelőre - nincs igazi tétje vagy következménye a kilépéseknek.
De mi lesz akkor, ha visszatér az élet normális menete? Mirkóczki azt mondta, reméli, hogy az előválasztás után "kijózanodás" következik. A Momentum országos vezetésének nevében Hajnal Miklós pedig azt mondta a 444-nek, hogy
"elképzelhetetlennek tarjuk, hogy a város irányítását átadjuk a Fidesznek."
A Hajnallal folytatott beszélgetés jól rávilágított az egri ügy egyik fontos vonására: az érintett ellenzéki pártok központjai sokkal inkább megegyezéspártiak, mint a helyi embereik. "Országos szinten nem volt baj Mirkóczkival, de helyi szinten nem volt elég az egyeztetés" - magyarázta például a momentumos. Arra pedig, hogy egyelőre mennyire nincsenek ötletek az egri közös folytatásra, tökéletes illusztráció Hajnal válasza arra a kérdésemre, hogy mi a tervük az utánra, hogy az élet visszatér a szokásos kerékvágásba:
"Ezt helyi szinten kell megoldani, (...) mi nem fogunk semmi jót szabotálni."
Az is jól jellemzi a párközpontok zavarát, hogy az ügyben elküldött kérdéseimre a cikk közléséig egyedül a Momentum reagált érdemben, az MSZP-től és a DK-tól nem érkezett semmiféle reakció.