Jó reggelt! Ma és holnap még nyárias lesz az idő, vasárnap már kevésbé.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Nagy nap volt a csütörtök a 444 életében: két és fél év várakozás után élőben kérdezhettük a miniszterelnököt. Orbán Viktor ugyanis váratlanul megjelent a rendes heti kormányinfón. A sajtótájékoztatót úgy szervezték, hogy az újságírók ne tudjanak felkészülni rá, egyes lapokat pedig egyszerűen nem engedtek be.
Szerencsére a 444-től Haszán Zoltán érkezett, alaposan felkészülve. Először a világszinten is kiemelkedőnek számító halálozási arányról kérdezte a miniszterelnököt. A folyamatos sikerpropagandát folytató Orbán egy újságíróval szemben már vonakodott méltatni a kormány járványkezelési teljesítményét: „mi magunkat nem jó, ha vizsgáljuk”, ezt „meghagynám a szakembereknek, statisztikusoknak és tudósoknak” – mondta arra, hogy esetleg hibáztak-e bármiben.
Már-már az önkritika határáig merészkedett a miniszterelnök, amikor a járványkezelés esetleges hiányosságai mellett az egész magyar társadalom felelősségét firtatta. Kollégánk felvetésére, miszerint Ausztriában 10 ezren haltak meg a járvány miatt, míg itthon 30 ezren, ezt válaszolta:
„Szerintem ez nagyon fontos kérdés. Az Akadémia elnökével és néhány kisebb tudóscsoporttal is beszéltem róla, és kértem őket, hogy készítsenek egy elemzést: mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások. Mit kell másképpen csinálni, mire kell inkább figyelni?”
A kormánypártok benyújtottak egy rakás módosítót az elvileg hónapok óta csiszolgatott „pedofiltörvényhez”, és ezt a törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége csütörtökön meg is szavazta. Az előterjesztésről jövő héten dönt a parlament.
A szakértők, jogvédő szervezetek ítélete lehangoló: a kormány orosz mintára indít homofób kampányt gyakorlatilag összemosva a pedofíliát a homoszexualitással. Az új javaslatok értelmében tilos lenne például 18 éven aluliaknak olyan reklámot mutatni, amely a homoszexualitást „jeleníti meg”, és az iskolákból kitilthatják a nem megfelelő, szexuális felvilágosítással foglalkozó szervezeteket.
Az Amnesty International szerint a javaslat nincs rendben se a magyar, se az uniós jog alapján, de ez csak évek múlva derül ki, a törvény pedig addig nagyon sok kárt tud okozni.
A 2022-es kampány eddigi leghangosabb ígérete, hogy ha a GDP 5,5 százaléknál gyorsabban nő az idén, akkor jövőre a gyereket nevelő családoknak visszaadják a befizetett személyi jövedelemadójukat.
Orbán Viktor nagyon szeretné elkerülni, hogy bárki is azt gondolja, hogy ez az 550-580 milliárd forintos pénzosztás egyáltalán pénzosztás, és hogy ennek bármilyen köze is lenne ahhoz, hogy 2022-ben választások lesznek. De hiába mondja Orbán, hogy nem kampányhúzás az szja visszaosztása, ha semmi más értelme nincs közgazdasági, gazdaságpolitikai értelemben.
A járvány után segít a kormány, amikor már nem kell, annak, akinek már nem kell. Ahogy Szily László megfogalmazta, ez egyszerűen csak krumpliosztás gazdagoknak. Azért van rá szükség, mert a várható gazdasági fellendülés ahhoz túl későn jön Orbánnak, hogy a szavazók 2022 tavaszára elkezdjék a bőrükön érezni a gyümölcseit.
Lesz még ajándékosztás bőven a választás előtt. A 2022-es költségvetésben, amelyről a tervek szerint a jövő héten szavaz a parlament, kétmilliárd forinttal emelkedik a családi pótlékokra fordítható költségvetési keretösszeg. És jön az újabb nemzeti konzultáció arról, hogy van-e olyan magyar, aki szerint nem kellene 200 ezer forintra emelni a minimálbért.
Honnan ered Orbán Viktor határtalan futballszenvedélye? Kik voltak a hősei a futballpályák mentén, és mit tanult tőlük? Miért kell minden pillanatban valakit vagy valamit legyőzni? Ezekre a kérdésekre is választ ad a 444 új könyve.
A Győzelmi kényszerben Rényi Pál Dániel rengeteg anekdotikus részlettel, információs mozaikkal rajzolja meg Orbán politika- és futballfelfogásának körvonalait. Rényi több tucat interjút készített, és sok száz archív dokumentumot használt, hogy megpróbálja kideríteni, miért hasonlítanak a magyar politika mindennapjai egy soha véget nem érő, vagy inkább folyton újra- és újrakezdődő, elkeseredett kiesési rangadóhoz, ahol mindig, minden áron győzni kell, de a győzelem után azonnal jön a következő, még veszedelmesebb ellenfél.
Kedvcsinálónak publikáltunk egy részletet is a könyvből. Magyarország először 1998-ban pályázta meg a foci EB rendezését, de akkor a Fidesz-kormány végül kisasszézott a pályázat mögül.
Joe Biden először látogat Európába. Az amerikai elnök
Első európai beszédében Biden már kijelölte, hogy miért jött. Újra meg akarja erősíteni a szövetséget Amerika és az európai demokráciák között, mert a világ útelágazódáshoz ért, hiszen diktátorok és önkényuralmi rendszerek erősödnek, úgyhogy világosan meg kell mutatni, hogy a 21. századi kihívásokra is csak a demokráciák adhatnak hatékony válaszokat. Aki ezt nem hiszi, az ellen fel kell lépni – emelte ki.
Az amerikai ajánlat egyszerű: szemben Trumppal, a katonai védelemért nem pénzt, hanem politikai-diplomáciai szövetséget akarnak, elsősorban világos elköteleződést Kínával és Oroszországgal szemben.
A magyar külön utasság addig lesz könnyen tartható, amíg Magyarországnál fontosabb, erősebb országok is érdekeltek maradnak abban, hogy Európa és a két keleti autokrata rezsim között ne romoljon meg drámaian a viszony. Sokáig úgy tűnt, hogy Németország például így van ezzel, de az elmúlt néhány hónapban Kína ügyében a berlini diplomácia az eddigieknél jóval keményebbé vált, és közeledett a washingtoni elvárásokhoz
Máshol:
Este kilenckor a Törökország-Olaszország meccsel megkezdődik a 2021-es labdarúgó Európa-bajnokság, aminek a hivatalos neve a halasztás ellenére továbbra is EURO 2020. A magyarok csak kedd délután hatkor debütálnak a portugálok ellen.
Amíg nem gurul a labda, maradnak a pályán kívüli hírek. Például az, hogy tovább görög az EB előtti legfárasztóbb balhé, ami az ukránok „provokatív” mezével kapcsolatos. Az UEFA most felszólította őket, hogy változtassanak rajta. Nem az oroszok által kifogásolt, a Krím-félszigetet is ukránként feltüntető térképpel van bajuk, hanem azzal a jelmondattal, amit az ukrán történelem egyik legsötétebb korszakában használtak.
A mi szempontunkból talán fontosabb, hogy az európai járványügyi központ maszkviselést javasol a nézőkkel teli Eb-meccsekre. Meglátjuk, hányan tartják ezt be a Puskás Arénában.
Hogyan zajlik az életkutatás a Jezero-kráterben? Mit keres a Csurong marsradarja? Mire jó egy neutrínódetektor az Antarktisz jege alatt? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással indul a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.