Izraeli kémszoftverrel figyeltek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat
2021 július 18., 18:48
Le lehet hallgatni egy újságírót törvényesen?
„Nehezen elképzelhető, hogy újságírókat, üzletembereket nem visszaélésszerűen hallgattak le, jogszabályi alapon nehéz megmagyarázni a lehallgatásukat”
– mondta a 444.hu megkeresésére egy neve elhallgatását kérő titkosszolgálati szakértő.
Vasárnap délután robbant a hír, hogy a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel figyelhettek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat. A kormányzat részéről érdemi reakció egyelőre nem érkezett, így csak találgatni lehet, hogy maga a magyar kormány rendelte meg a lehallgatásokat, vagy valaki bűncselekményt követett el azzal, hogy titkosszolgálati módszerekkel figyeltetett meg civileket. A kémszoftvert gyártó NSO korábban azt közölte, hogy a Pegasust kizárólag államok, kormányok részére értékesíti.
„Elméletileg léteznek olyan helyzetek, amikor legálisan telepíthető valaki telefonjára egy kémprogram, az ilyen esetekről a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezik. Ugyanakkor ez nyilvánvalóan egy nagyon invazív eszköz” - mondta a 444-nek Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. „Ilyenkor mérlegelni kell azt, hogy a választott eszköz mennyire arányos azzal, hogy milyen információt lehet vele nyerni, és hogy mennyire hatol be a magánszférába. Az, hogy valakinek folyamatosan figyeljék a telefonját hónapokon keresztül úgy, hogy minden információhoz hozzáférnek, szerintem nem nagyon megy át az arányosság tesztjén. Fontos, hogy általában bírói engedélyhez kötik az ilyen jellegű megfigyelést, ez Magyarországon is így van, de az Információs Hivatal esetében miniszteri engedéllyel gyakorlatilag bármilyen, még ilyen nagyon invazív eszközt is alkalmazhatnak.”
Az ilyen kémszoftver-telepítéseket elvben a szakszolgálat (Nemzetbiztonsági Szolgálat) végzi, de nem mindig ez a helyzet.
„Mindig az adott szolgálat készít előterjesztést arra, hogy az adott módszert alkalmazni szeretnék, és ha ez külső engedélyhez kötött, akkor ebben azt kikéri a minisztertől vagy a bírótól, és ha megkapja, akkor általában a nemzetbiztonsági szakszolgálat igénybevételével telepítteti” – mondta Remport Ádám.
Névtelen titkosszolgálati forrásunk szerint az bevett dolog, hogy a szolgálatok külföldről beszerzett szoftvereket használnak, a megfelelő technika beszerzéséről és törvényes alkalmazásáról elvben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat gondoskodik.
A TASZ jogásza szerint az egyik probléma a törvénnyel az, hogy viszonylag lazán fogalmaz, amikor megszabja a módszer alkalmazásának esetköreit. Nagyobb gond a felügyelet hiánya: megfelelő felügyelet mellett az elnagyoltabb megfogalmazás is elfogadható lehet, hiszen a mindenkori nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezők nem feltétlenül láthatók előre, így szükség lehet a nagyobb mozgástérre.
Remport ezzel együtt is problémásnak érzi a megfogalmazást: az Információs Hivatal esetében például az, hogy „megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá Magyarország érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat” és „felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet”, akár magyar állampolgárok megfigyelésének alapja is lehet attól függően, hogy a kormány külföldi ügynökként kezeli-e őket. 2017-ben Lázár János akkori, a hírszerzést felügyelő miniszter, de Orbán Viktor is beszélt a civil szervezetek titkosszolgálati megfigyelésének szükségességéről a „Soros-hálózat” felderítése kapcsán.
„Az, hogy a törvényt hogyan és kinél alkalmazzák, attól függ, hogy mennyire tágan értelmezzük azt, hogy mi az a Soros-hálózat” – mondta Remport Ádám.
„Az én értelmezésemben kicsit elnagyoltak ezek a kategóriák és az engedélyezéssel is vannak problémák. Még hogy ha bírói engedélyt is kell kérni egy nemzetbiztonsági megfigyeléshez, azt csak olyan bíró engedélyezheti, akit az alkotmányvédelem korábban átvilágított, tehát nem igazán van abban a pozícióban, hogy nemet mondjon. A bíróról a legintimebb információkat is megtudják: az alkoholfogyasztási, esetleges drogozási szokásait, illetve hogy van-e házasságon kívüli, akár azonos neművel folytatott viszonya. Ezeket az információkat azért szükséges tudni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal az érintettet megvédhesse a zsarolástól, hiszen ezek az emberek közvetlenül hozzáférnek nemzetbiztonságot érintő információkhoz – ugyanakkor könnyű belátni, hogy a zsarolás lehetősége ezáltal a szolgálat részéről is fennáll”.
Akármilyen visszaélés történik, szinte semmilyen mód nincs arra, hogy kiderüljön. Csak különösen szerencsés esetben, ha akad egy belső informátor, egy szivárogtató (mint most, a Pegasusnál), akkor lehetséges felfedni az illegális megfigyelést. „De jogszerű módon gyakorlatilag teljesen lehetetlen bármilyen jogérvényesítéssel élni”.
A jogorvoslati lehetőségek valóban korlátozottak. Alapvetően a miniszterhez lehet fordulni panasszal, tehát ahhoz, aki valószínűleg elrendelte a megfigyelést. Ha ő elutasítja, akkor a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságához továbbítható a panasz, ami viszont határozatképtelen, ha nem jelennek meg a kormánypárti képviselői. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke akár saját hatáskörben is mehet konzultálni a szolgálatokhoz a történtekről, de nem kötelesek tájékoztatni. A bizottságnak egyébként elég széles jogköre van az ellenőrzésre, akár helyszínen is vizsgálódhat arról, hogy valóban jogszerű volt-e az akció.
„Érdeklődhetünk az adott titkosszolgálatnál is, amelyikről azt sejtjük, hogy megfigyelt, hogy kezelik-e az adatainkat, de azt fogják válaszolni, hogy ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják. Innentől egy perben már arról is vitatkozni kell, hogy nyilatkoznia kell-e arról, hogy egyáltalán kezeli-e bármilyen adatunkat. Több ilyen ügyünk is van, és ezek a végtelenségig elhúzódnak” - mondta Remport Ádám. „A maximum, ami történhet, hogy kiderül, hogy igen, valamilyen adatot kezelnek, de ez minősített adat lesz, ami a korábbi államtitok új neve. Ha így kezelnek rólunk adatokat, akkor egy ún. megismerési engedéllyel lehet a titkosszolgálathoz fordulni. Ebben kifejezetten kérni kell a ránk vonatkozó adatok megismerését. Ha ezt elutasítják, akkor lehet perelni. A perekben a mi tapasztalataink azok, hogy mindig a titkosszolgálatok azon érvelése érvényesül, hogy ha ők a legkisebb információt kiadnák, az sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekét, mert Magyarországnak nemzetbiztonsági érdeke fűződik ahhoz, hogy a szolgálatok zavartalanul működhessenek.”
A fentieken kívül feljelentést tehet az érintett. Az egyik ilyen eset, ha a titkosszolgálat illegálisan hajtott végre megfigyelést, a másik, ha valaki, akár magánszemély, titkosszolgálati módszereket bevetve végzett törvénytelen megfigyelést.
„Az ügyben hivatalból nyomoznia kéne a rendőrségnek, de persze nyilván a kormánytól is elvárható lenne, hogy derítse fel, hogy az állampolgárait, a civil szférát ki figyeli meg ilyen invazív titkosszolgálati eszközökkel. Ha egy másik ország civil szféráját, újságíróit ilyen támadás éri, akkor a teljes hírszerzést és belső elhárítást mozgósítanák, hogy felderítsék, ki áll a támadás hátterében. Nyilván más a helyzet, ha ők maguk azok, akik a lehallgatást elrendelték” – mondta a TASZ jogásza.