Irakból is kivonulnak az amerikai harcoló alakulatok az év végéig

július 27., kedd 7:10

Az év végig elhagyják Irakot a még ott szolgáló, harcoló amerikai alakulatok - jelentette be Joe Biden elnök az iraki miniszterelnökkel tartott megbeszélése után. Ez nem az amerikai hadsereg teljes kivonását jelenti, a tervek szerint ugyanis továbbra is maradnak kiképzéssel és tanácsadással foglalkozó amerikai katonák az arab országban. Nagyjából annyian, úgy 2500-an, ahány frontkatona hazatér az országból.

A lépést az elemzők az iraki miniszterelnököt segítő politikai manővernek tekintik. Az iraki amerikai katonai jelenlét azóta különösen forró téma az iraki belpolitikában, hogy az amerikaiak tavaly Bagdadban drónnal megölték Kaszem Szolejmani iráni tábornokot és egy Irán által támogatott iraki siíta milícia vezetőjét. Az Irán-barát iraki politikai erők azóta hevesen követelik az Iszlám Állam ellen alakult, amerikai vezetésű nemzetközi hadsereg kivonását az országból, hiába jelent még mindig potenciális fenyegetést az ismert szunnita terrorszervezet.

Az amerikaik közben azzal vádolták a siíta milíciákat, hogy több száz rakéta-, aknavető- és dróntámadást hajtottak végre a koalíciós erők bázisai ellen, hogy kiprovokálják a távozásukat.

Irakot 2003-ban, George W Bush elnöksége idején rohanták le az amerikai csapatok, hogy eltávolítsák Szaddam Huszein diktátort, és megsemmisítsék az országban felhalmozott tömegpusztító fegyvereket. Egészen hamar kiderült, hogy az invázió ürügyéül szolgáló tömegpusztító fegyverek nem léteztek, de az amerikai erők maradtak, egészen 2011-ig. Hogy 3 évvel később már az iraki kormány kifejezett kérésére térjenek vissza, miután az Iszlám Állam elfoglalta az ország jelentős részét. A terrorszervezetet 2017 végén sikerült legyőzni, de a csapatok maradtak, megakadályozandó az IÁ visszatérését.

(via BBC)