Kína „baráti kapcsolatra” törekszik a tálibokkal
2021 augusztus 16., 17:14
Peking baráti kapcsolatokról üzent a táliboknak, de közben egyáltalán nem biztos, hogy örül a hatalomátvételnek
Miközben a nyugati országok kaotikus jelenetek közepette menekítik ki nagykövetségi dolgozóikat Afganisztánból, akadt pár ország, amelyik jelezte, hogy egyelőre nem zárja be diplomáciai képviseletét Kabulban: Pakisztán és Oroszország mellett Kína is úgy döntött, hogy maradnak. Peking ugyan júliusban több alkalommal is azt javasolta minden kínai állampolgárnak, hogy hagyják el az országot, a hétvégi hatalomátvétel után azonban jelezte, hogy „baráti” együttműködésre törekednek a tálibokkal, és közölték, hogy tiszteletben tartják "az afgán nép választását".
A kínai nyitottság nem előzmények nélküli: Vang Ji külügyminiszter épp egy hónapja fogadott egy tálib delegációt, Afganisztánon belül jelentős katonai és politikai erőnek nevezve a tálibokat. Ez a találkozó akkor sokakat meglepett, hiszen Peking évek óta folytat rendkívül erőszakos elnyomó politikát a Hszincsiang tartományban élő ujgur muszlim lakossággal szemben, átnevelő táborokat is alkalmazva. Ugyanakkor a kínai és a tálib vezetés évtizedek óta változó intenzitású, de folyamatos kapcsolatban van, így a mostani találkozóban leginkább csak az lehetett meglepő, hogy a kínaiak a szokottnál nagyobb nyilvánosságot biztosítottak az eseménynek.
Mert ugyan bőven akadnak ideológiai különbségek a kínai és a tálib vezetés között, Pekingben pontosan tisztában vannak az afganisztáni erőviszonyokkal, és számos ok miatt érezhetik úgy, hogy nem engedhetik meg maguknak a diplomáciai kapcsolatok megromlását. Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban született elemzések rendre hangsúlyozzák, hogy Peking nyitottságot és együttműködési szándékot kifejező üzenetei mögött az aggodalmat is látni: egyrészt mert Hszincsiang tartománynak van közös határszakasza Afganisztánnal, és a kínai vezetés komolyan tart attól, hogy a tálib hatalomátvétel okozta instabilitás átszivároghat hozzájuk, másrészt mert a régió egészének instabilitása árthat a kínai befektetéseknek.
Ezt nem akarták
Onnantól kezdve, hogy az Egyesült Államok idén megkezdte katonáinak kivonását, rendkívül felgyorsultak az események Afganisztánban. Önmagában az, hogy a tálibok erőre kaptak, és elkezdtek területeket elfoglalni, nem lepett meg senkit. A történések sebessége azonban igen: egy amerikai elemző, Douglas Ollivant ezzel kapcsolatban arról beszélt az Al-Jazeerának, hogy olyan a helyzet, mintha egy filmet néznénk, amiben mindenki ki tudta találni, hogy mi fog majd történni, de annyira gyorsan előretekerve nézzük a filmet, hogy képtelenség lépést tartani az eseményekkel.
Ez pedig Kínának sem jó: a villámgyors tálib előretörés és a szomszéd országból hirtelen eltűnő nyugati hatalmak egy olyan helyzetet teremtettek, melyre nincsenek kellően felkészülve. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) kutatója, a pakisztáni-kínai kapcsolatokkal foglalkozó Andrew Small elmondása szerint Kína eddig sem a lehetőségek tárházaként tekintett Afganisztánra, hanem a potenciális fenyegetések kezelésére helyezte a hangsúlyt. Épp ezért ugyan az amerikai katonai jelenlét geopolitikai fenyegetést jelentett számukra (hasonlóan a szovjet katonai jelenléthez a nyolcvanas években), de Peking egyre inkább a kisebbik rosszként tekintett erre az iszlamista milíciák megerősödésének lehetőségéhez képest.
Az persze egyértelmű Small szerint, hogy Peking remélte, az amerikaiak egyszer majd tényleg kivonulnak a régióból. De csak egy olyan békemegállapodás megkötése után, ami stabil viszonyokat teremtene Afganisztánban. Ez viszont elmaradt, a kínaiaknak pedig most bőven van okuk az aggodalomra: amikor a tálibok legutóbb hatalomra kerültek, Afganisztán termékeny bázisa volt olyan milíciáknak, melyek kínai célpontokat is támadtak. A kínai gazdasági és politikai jelenlét azóta ráadásul jóval jelentősebb lett az egész régióban, és ugyan pont Afganisztánban viszonylag alacsony összegben fektettek be a kínaiak, de a szomszédos Pakisztánban már jóval komolyabb mértékben van jelen a kínai tőke.
A SupChina összefoglalója szerint a régióval foglalkozó szakértők szerint legalább négy ok van, amiért Kína nem lehet igazán elégedett a fejleményekkel.
Az újságírásnak hatása van.
Támogasd a munkánkat, csatlakozz a Körhöz, hogy elérd az exkluzív tartalmainkat!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.