• Szemét mindig volt, van és lesz, de kukából Budapesten az elmúlt hónapokban lett érezhetően kevesebb.

• A főváros által leszerelt kukák helyett egyes kerületek helyeztek ki újakat saját forrásból, néha erejükön felül.

• A szeméthelyzet a közeljövőben biztosan nem javul, pedig vannak ígéretes kezdeményezések.

Bravó! – kommentálta januárban a fővárosi Fidesz a hírt, miszerint harmadával kénytelen csökkenteni Budapesten a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. az utcai hulladékgyűjtők számát. „ Budapest utcái amúgy is rendkívül szemetesek és a köztéri kukákból gyakran folyik ki a szemét. Mi lesz akkor, ha a hulladékgyűjtők számát harmadával csökkenti a Karácsony Gergely vezette főváros? Még több szemét és kosz az utcákon?” – tették fel az akkor még csak költőinek szánt kérdést, ám azt már nem tették hozzá, hogy a szemetesek számának drasztikus csökkentésére leginkább azért kényszerült a főváros vezetése, mert a kormány a járvány leple alatt létfontosságú forrásokat vont el tőlük.

„Természetesen nem azért szerelik le a kukákat, hogy szemetesebb legyen a város” – nyilatkozta akkor a Narancs.hu-nak Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. A kormányzati elvonásoknak köszönhetően a köztisztasági feladatok elvégzésére csaknem 2 milliárd forinttal jut kevesebb idén, ezért szerelt le az FKF Zrt., amely a közterületi hulladékgyűjtők üzemeltetését végzi, körülbelül 3000 szemetest, az intézkedés reményeik szerint 120 millió forintos megtakarítással jár majd.

Az várható volt, hogy a kukakrízis nem rögtön válik láthatóvá, hiszen az év elején még szigorú kijárási korlátozás volt érvényben, emellett a szórakozóhelyek, éttermek sem üzemeltek, és turisták sem járták a várost.

A szeméthelyzet persze nem idén vált központi kérdéssé, a probléma jóval régebbi. Talán jól érzékelteti a helyzetet, hogy a 2012 óta működő Járókelő.hu-n országszerte a második leggyakoribb ügytípus, amit bejelentenek, az a szeméttel kapcsolatos (az örökös első a forgalomtechnika): hiányzó szemetesek, túlcsorduló kukák, illegálisan lerakott szemét, ezek állandó bosszúságot okoznak a járókelőknek.

A 2019-es önkormányzati választás idején is találkoztunk jócskán olyan kampányígéretekkel, mint a szeméthelyzet megreformálása: lásd Soproni Tamást és a Terézvárost („Szemét helyett REND”), vagy éppen Baranyi Krisztinát és a IX. kerületet, ahol például az első intézkedések között szerepelt a nagy teljesítményű takarítógépek vásárlása.

Innen nézve tökéletes csapdahelyzet a főváros számára a kukák számának csökkentése: nincs pénz az összes általuk finanszírozott tartály fenntartására, a kerületek is rossz anyagi helyzetben vannak, szemét viszont volt, van és lesz, ha tehát kevesebb a kuka, a lakosság biztos nem lesz boldog – ez pedig könnyen a városvezetőkön csattanhat.

Na de végül mi is történt az elmúlt fél évben kukafronton?

Ahogy azt a 444 is megírta, a Fidesz-közeli propagandalapokban Budapest eposzi jelzője mostanában a “bűzös” és a “mocskos” lett, szinte naponta jelennek meg olyan anyagok például a Metropolban, amelyek a káosz, a bandákban tobzódó hajléktalanok és vad drogoshordák mellett rendre kiemelik a szemét és a kosz elviselhetetlenségét. És bár nyilván a helyzet közel sem annyira apokaliptikus, mint amennyire ezt igyekeznek Karácsony Gergely főpolgármesterségére ráégetni, de az sem véletlen, hogy a téma ennyire megragadta a bértollnokok fantáziáját.

Hiszen érezhetően kevesebb a kuka, ráadásul időnként a mai napig tűnnek el példányok az utcákról, miközben látványosan nő a szemét mennyisége – nem függetlenül attól, hogy egyre többen és egyre többet vagyunk az utcákon.

Az FKF Zrt. tájékoztatása szerint a leszerelt tartályokat, azok helyszíneit szakmai szempontok alapján választották ki. Ilyen szempont például, hogy az elmúlt években - “a környezettudatos, urbanizációs trendek eredményeképpen” - általánosságban is kevesebb hulladék kerül a közterületeken elhelyezett kukákba, és az emberek inkább az arra szolgáló tartályokba helyezik a szelektíven gyűjthető hulladékot, vagy az, hogy egyre kevesebben használják a köztéri edényeket az otthoni kommunális hulladék elhelyezésére.

A járvány idején azonban más szempontok is megjelentek: kihasználatlanná váltak kukák a közösségi közlekedésben történt változások miatt (kevesebb volt az utas, megnőtt a gyalogosforgalom), a korábbinál lényegesen kevesebb turista jött a fővárosba, az általuk korábban előszeretettel látogatott helyszínek kiüresedtek, viszont egyes köztereken a kijárási tilalom előtt és után, a szórakozóhelyek bezárása idején megnőtt esténként a baráti társaságok száma, és ezzel együtt a keletkező szemét mennyisége is.

Az FKF Zrt. kérdésünkre elmondta: a leszerelésekkel kapcsolatban érkeztek lakossági bejelentések hozzájuk. „Jogos észrevétel esetén – amennyiben ez szakmailag is indokolt volt – visszakerült a tartály, ugyanakkor az adott helyszín egy másik pontján, egy kevésbé kihasznált tartályt leszereltek munkatársaink” – közölték.

Vagyis ha egy kuka visszakerült, egy másik eltűnt.Az FKF Zrt. így tehát továbbra is mintegy 8000 utcai szemetessel foglalkozik, azt pedig, hogy valóban sikerül-e annyit spórolniuk a leszerelt kukákon, amennyit szeretnének, csak a 2021-es év pénzügyi zárása után derül ki, ám – ahogy fogalmaztak – „előzetes becslésként a korábban prognosztizált költségcsökkentés reális képet mutatott.” Tájékoztatásuk szerint folyamatosan figyelik a frekventált területek látogatottságát, és a keletkező hulladék mennyiségét.

Jelenleg azt tapasztalják, hogy nem nőtt meg tartósan a szemét mennyisége, így az utcai hulladékgyűjtőket se ürítik gyakrabban. Viszont a foci-Eb ideje alatt Budapesten az érintett területeken (tehát például szurkolói felvonulások helyszínein, mint a Hősök tere, az Ajtósi Dürer sor vagy a Stefánia út) ideiglenesen kihelyeztek nagyobb szelektív és kommunális tartályokat.

Nincs miből, és nem is lesz

Tüttő Kata kérdésünkre elmondta: gyakorlatilag olyan helyzetben van a főváros, hogy télen azért imádkoztak, hogy ne essen a hó, nyáron pedig azért, hogy minél kevesebb legyen a hőhullám, ugyanis mind a síkosságmentesítés, mind az utak fellocsolása milliárdos tétel, amit alig tudnak kigazdálkodni.

“A rendszer olyan szinten fenntarthatatlan, hogy az év végéig nem látunk el” - fogalmazott a főpolgármester-helyettes. Tüttő szerint amit lehetett, azt igyekeztek racionalizálni, így például az FKF több tucatnyi osztályát szüntették meg, vonták össze, újratervezték a feladatok elosztását, de a pandémia még így is hozott egy sor olyan többletkiadást - például az első hullám idején speciális takarítást rendeltek el a közösségi közlekedésben -, amelyek tovább nehezítették a helyzetet.

“Másfél év alatt 90 milliárd forinttal rövidítette meg a kormány a fővárost, tulajdonképpen úgy állunk, hogy az összes feladatunk megmaradt, de a pénzünket szinte teljesen elvették. Budapest ugyan gazdaságilag fejlett, ám az itt termelt adóbevételek szinte teljes egészében a központi költségvetésbe folynak be. Ugyanígy súlyos probléma, hogy a rezsicsökkentés miatt az FKF is a 2009-es árakon szolgáltat, miközben az átlagbér azóta megduplázódott, nőttek az energiaárak, és így tovább. És mindeközben a kormány azt sem engedi meg, hogy hitelt vegyünk fel, pedig a fejlesztések egy részét még adósság terhére is hajlandóak lettünk volna elvégezni. Így viszont nem hogy fejleszteni nem tudunk, de a meglévő infrastruktúra is tönkremegy. Amin lehetett, azon spóroltunk, további megszorításokra viszont már nincs lehetőség, mert nincs miből csökkenteni. Az fontos szempont volt, hogy a munkaerőre vigyázzunk, és nem változtattunk a takarítás mennyiségén sem, mert nem hiszünk ebben” - fogalmazott Tüttő Kata.

Átterhelt feladatok

És itt érdemes rátérni a kerületekre, hiszen a köztéri kukák leszerelése rájuk is terhet rótt – nem is kicsit. Ugyanis bár az FKF szerint nem nőtt érdemben a hulladék mennyisége, a kukák száma jelentősen csökkent. A főváros kerületei anyagi szempontból nagyon különböző helyzetben vannak: van, amelyik a csőd szélén áll, és van, amelyiknek még tartalékai is vannak.

Alapesetben rendelet szabályozza, hogy a közterületekre a Fővárosi Önkormányzat vagy a kerületek helyeznek ki kukákat, attól függően, melyikük kezelésében vannak. Azok az utak például, ahol villamos, busz, troli jár, a fővároshoz tartoznak, így a takarításukért is a főváros felel. Viszont a januári kukaleszerelési hullám óta előfordulhat, hogy az eltüntetett fővárosi szemetes helyett ezeken a területeken is megjelentek önkormányzati tartályok - bár leginkább akkor, ha ürítésük nem ró túl nagy terhet a kerület takarítási rendjére.

Ahogy azt a 444 is megírta, a Józsefvárosban például 1368 utcai szemetes van, ebből korábban 518-at üzemeltetett az FKF Zrt., a maradék 850 pedig a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. tulajdonában és kezelésében volt. Januárban Békési Zsuzsa, a kerületi önkormányzat sajtófőnöke azt nyilatkozta az ügyben: „vészesen szűkülő forrásaink ellenére mindent megteszünk annak érdekében, hogy az utcai szemetesek (várható) 15 százalékos csökkenése ne okozzon köztisztaságromlást Józsefvárosban. A múlt év végén egy új takarítógépet is beszereztünk ennek érdekében.” Emellett azt is jelezték, hogy tárgyalást kezdeményeztek az FKF Zrt.-vel, hogy pontosan honnan kerüljenek le a szemetesek.

Békési Zsuzsa most megkeresésünkre közölte: a az FKF-vel végül abban állapodtak meg, hogy az eredetileg leszerelni tervezett 214 szemetes helyett végül csak 186-nak kellett mennie.

Cserébe a kerület ezekre a területekre sűrűbb takarítást és a délutános műszak növelését rendelte el. Tudomásuk szerint az FKF Zrt. az elmúlt fél évben Józsefvárosban nem szerelt vissza egyetlen kukát sem, viszont a Városüzemeltetési igazgatóság az eltüntetett szemetesek közvetlen közelébe 21 db kukát helyezett ki, emellett idén 50 szemetes cseréjét és új helyszínre telepítését tervezi. A szemetesek beszerzési költsége kb. 15.000-21.000 forint között mozog – tudtuk meg Békési Zsuzsától.

Vagyis közel milliós tételről beszélünk, és ebben nincs még benne a sűrűbb takarítás, a délutános műszak költsége – abban a kerületben, amelyet egyébként különösen érzékenyen érintettek a kormányzati elvonások, csak tavaly a kerület a működésére fordítható pénz 15 százalékát húzták ki a zsebükből.

A kukák számának csökkentésével kapcsolatban januárban Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere is azt nyilatkozta: kompromisszumra törekednek az FKF Zrt.-vel ám ha minden kötél szakad, „saját maguk helyeznek ki kukákat azután, hogy az FKF munkatársai leszerelték azokat.”

A kerület információi szerint az FKF végül 203 szemétgyűjtőt szerelt le. „Tucatnyi esetben kértünk felülvizsgálatot, és ezekben az esetekben visszaszerelték a gyűjtőedényeket” – közölték megkeresésünkre. Hozzájuk is érkeztek lakossági visszajelzések a kukák hiányáról, „de jórészt információt kérnek a lakók arról, miért szerelte le az FKF az adott szemétgyűjtőt.”

Az önkormányzat a leszerelésektől függetlenül igyekszik szemeteseket kihelyezni azokra a helyszínekre, ahol erre igény mutatkozik – jellemzően parkokba, de a lakossági panaszok hatására cseréltek például azért is kukákat, mert a madarak a meglévőkből széthordták a szemetet, az új kukákat viszont már nem tudják széttúrni.

Baranyi Krisztina polgármester kérdésünkre elmondta: az FKF által leszerelt kukák helyére Ferencvárosban az önkormányzat nem helyezett ki sajátokat, viszont egyes közterületek felújításakor (ilyen például a Bakáts tér) direkt több szemetessel számolnak. Emellett az FKF-től rendelnek saját költségen takarítást is, vagyis a kerület fizet azért, hogy egyes utcákat az FKF faltól falig megtisztítson.

Terézvárosban nemrég avatott vadiúj kukákat az önkormányzat. Szám szerint 50-et raktak ki, szép kék színben, a legforgalmasabb utcákra. Volt mit pótolni: az FKF 450 szemeteséből 150-et szerelt le a kerületben.

Vagyis látható, hogy a kormányzati elvonások miatt a főváros ugyan kénytelen volt csökkenteni a kukaszámot, ezt azonban a kerületek próbálják valamelyest, erejükhöz mérten kompenzálni. Mindeközben érezhetően nő az utcákon a forgalom, és ezzel párhuzamosan értelemszerűen nő a kukák kihasználtsága is. Szemetes viszont csak akkor lesz több, ha a helyi önkormányzatok kigazdálkodják, az FKF tartja magát a januárban kijelölt célszámokhoz.

Amiben fejlődni kell, és ami már elkezdődött

És a végére még két szempont. Az FKF a zöld kukák leszerelésének egyik indokaként a szelektív hulladékgyűjtés terjedését jelölte meg. Ez három módon valósulhat meg: lakossági hulladékudvarból 17 található a fővárosban, emellett van 94 olyan szelektív gyűjtősziget, ahol mind az öt újrahasznosítható csomagolási hulladékot (papír, műanyag + fém, fehér és színes üveg) ki lehet dobni, 124 gyűjtőszigeten pedig csak az üvegeket lehet kirakni, 2014 óta pedig egész Budapesten megvalósul a házhoz menő szelektív gyűjtés, de csak a papír-, műanyag- és fémhulladékot viszik így el. Ha viszont a nagyságrendeket nézzük: 2019-ben valamivel több, mint 41 ezer tonna hulladékot szállítottak el így, ami viszont még így is alig 6,5 százaléka a közszolgáltatás keretében gyűjtött hulladékmennyiségnek. A hulladékudvarokban és a szelektív gyűjtőszigeteken lerakott szemét mennyisége pedig még ennek is csupán a töredéke. Vagyis bőven van még hová fejlődni.

A zöld kukák ügyében mindenképp: jelen formájában az utcai hulladékgyűjtésnek előbb-utóbb meg kell szűnnie, amihez szükség van az egyszer használatos hulladékok kivezetésére. A műanyag esetében ez már kezd láthatóvá válni, de még messze vagyunk a kívánatos helyzettől. Tüttő Kata elmondta: az európai körforgásos gazdasági cselekvési terv részeként, amennyiben Magyarország tartja magát az elfogadott célokhoz, már 2023-tól a lebomló hulladékot külön kellene gyűjteni. De hogy ez hogyan valósulhat meg ilyen rövid időn belül, azt egyelőre ők sem látják. “Az utcai szelektív hulladékgyűjtéssel sokfelé próbálkoznak, de hiába használják tízből kilencen jól az ilyen szemeteseket, ha egy ember beledob valami nem odavalót, az egész kárba megy. A szemléletformáláson még sokat kell dolgozni” - fogalmazott a főpolgármester-helyettes.

A másik szempont - amiben van fejlődés is - a “szennyező fizet” elve, vagyis az, amikor a hulladékszállítás és -kezelés költsége a hulladékot termelő felet terheli. Ez alapján a jelentős mennyiségű hulladékot generáló gazdálkodó szervezeteknek (pl. gyorséttermek, élelmiszerüzletek, vendéglátóhelyek), feladata az üzletek és éttermek környékén a hulladékgyűjtők kihelyezése, valamint a hulladék elszállítása. Az FKF tájékoztatása szerint nemrég indult a kezdeményezés, amelyhez elsőként a McDonald’s csatlakozott: a gyorséttermi lánc munkatársai naponta többször összegyűjtik az eldobált szemetet az éttermek közelében, a forgalmasabb nyári időszakban pedig a vállalás szerint az éttermek vonzáskörzetében lévő, de azoktól távolabb eső területek hulladékmentesítését is elvégzik az FKF munkatársainak bevonásával, akik a hét minden napján szelektíven gyűjtik össze a hulladékot. A logisztikai, munkavédelmi, irányítói tevékenységet is az FKF végzi el, a költségeket viszont a McDonald’s állja.

Az FKF egyébként arra is figyelmeztet: Budapest tisztán tartása többszereplős feladat, amiben nem csak a Fővárosi Önkormányzatnak és cégeinek, illetve az egyes kerületi önkormányzatoknak, hanem a lakosságnak is komoly feladata van. Méghozzá abban, hogy “nem szemetelnek és a közterületeken is odafigyelnek arra, hogy mit hova és hogyan dobnak (legyen szó arról, hogy nem dobjuk csak úgy el a szemetet, hogy kidobáskor tömörítjük a hulladékot, hogy minél kevesebb helyet foglaljon a kukában, vagy hogy a szelektíven gyűjthető hulladékot vigyük magunkkal és csak a szelektív gyűjtőbe dobjuk ki)” - fogalmaztak. Ha szerencsénk van, akkor belebotlunk egybe útközben. Ha nincs, akkor vihetjük magunkkal a szemetet hazáig.

Szerző: Diószegi-Horváth Nóra