Az utóbbi időszakban Magyarország és az Egyesült Államok költött a legtöbbet német fegyverek vásárlására a német gazdasági minisztérium vasárnap nyilvánosságra hozott adatai szerint. Ebben a kormányzati ciklusban, vagyis 2017 októbere óta a német hadiipar 22,5 milliárd eurót keresett. Ebből csak Magyarország 2,66 milliárd eurót hagyott a német fegyvergyáraknál, amitől még az Egyesült Államok is elmarad a maga 2,36 milliárd eurós költésével.

Ugyanakkor ezek a számok nem a már leszállított fegyverekre vonatkoznak, hanem arra, hogy ilyen értékben adtak ki engedélyt hadieszközök exportjára, ami a jövőben teljesülhet. A német fegyvergyáraknak ezeket az engedélyeket kell beszerezniük, hogy külföldre is eladhassák a termékeiket. A magyar kormány tervei szerint a 2020-as évek második felére a Honvédség végleg megszabadulna a szovjet technológiától.

A német Rheinmetall Lynx gyalogsági harci járművének első megrendelője épp Magyarország volt. Ráadásul a cég még a gyalogsági harcjárműveket gyártó üzemét is Zalaegerszegen építi fel. Erről Paul Walf, a Rheinmetall közép-európai koordinátora a Magyar Hírlapnak azt mondta, lesz itt egy csúcstechnológiával ellátott kísérleti létesítmény, köztük egy klíma- és elektromágnes-kompatibilis helyiség vagy lőtér is, vagyis ez a létesítmény nemcsak gyártani fogja a harckocsikat, de kutatási és fejlesztési központnak is otthont ad. A Magyar Honvédség tavaly szeptemberben megállapodott a német céggel 218 darab Lynx KF41 harcjármű megvásárlásáról, és arról, hogy ezek többségét, összesen 172 darabot a zalai gyárban készítik majd el.

A német hadiipar legfontosabb vásárlói között ott van még Algéria (2 milliárd euró), Egyiptom (1,8 milliárd euró) és Katar (0,72 milliárd euró). Ezek közül az egyiptomi eladások miatt éri a legtöbb kritika a német kormányt, hiszen a kairói vezetés nem csak az emberi jogokat nem tartja tiszteletben, de a líbiai és a jemeni konfliktusokba is beavatkozott. (Zeit/Deutsche Welle)