Magyarországon és Lengyelországban nem javult a helyzet jogállamiság szempontjából a legutolsó, tavaly szeptemberi jogállamisági jelentés óta - jelentette ki Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) szerdai ülésén.

A biztos azt mondta, Magyarországon és Lengyelországban továbbra is aggodalomra ad okot a bíróságok függetlenségének helyzete, és a magyar médiaszabadsággal, illetve a rendszerszintű korrupcióval is súlyos problémák vannak.

Magyarországgal szemben újabb kötelezettségszegési eljárás indult nemrégiben, mivel a magyar kormány megszegte az EU Alapjogi Chartájában foglalt jogszabályokat, „amikor olyan tartalmakat tiltott be, amelyek a születéskor meghatározott nemtől eltérő ábrázolást, illetve homoszexualitást foglalnak magukban” - mondta a biztos, aki szerint az új magyar törvény számos európai jogszabályt sért. Reynders ugyancsak az alapjogokat sértő esetként emlegette azt, hogy „Magyarországon nem jelenhetnek meg LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszex) témákat tartalmazó gyermek és mesekönyvek”.

„Ez a határozat sérti a szerzői jogokat, a hagyományos nemi szerepektől való eltérés jogát, a véleményszabadságot és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát” - jelentette ki.

A Magyarország és Lengyelország ellen folyamatban lévő 7-es cikk szerinti eljárással kapcsolatban kijelentette: nagyon fontos az uniós tagországok kormányait tömörítő Európai Tanács napirendjén tartani a témát, egészen addig, amíg az aggodalomra okot adó tényezők fennállnak a két országban. Mint mondta, az eljárás hosszú időt vesz igénybe, amelynek során érvényesülniük kell a hatályban lévő jogszabályoknak.
Sophie Int'Veldt holland zöldpárti politikus, az uniós parlament képviselője felszólalásában csalódását fejezte ki, hogy immáron tíz éve nem történik semmilyen ellenlépés az Európai Bizottság és az Európai Tanács részéről a jogállamiság rendszerszintű megsértésére.

„Kényszeríteni kell ezt a két testületet, hogy álljanak végre ki a jogállamiság mellett. Amennyiben ez nem történik meg, az Európai Parlamentnek el kell gondolkoznia, milyen más eszközökkel tud fellépni az ügyben” - mondta a képviselő.

Katarina Barley, az EP szocialista képviselője arról beszélt, hogy a jóhiszemű európai kormányok haladást tudnak elérni a jogállamiság terén, mert együttműködnek az Európai Bizottsággal.

„Ellenben a rosszhiszemű kormányok esetében, mint amilyen a magyar és a lengyel, nem történik semmi e téren, sőt a helyzet csak súlyosbodik.”

A német politikus szerint Magyarországon már aligha lehet demokráciáról beszélni. Véleménye szerint „Orbán Viktor még abban az esetben is, ha elveszti a választásokat, a kormányzat által hozott törvények segítségével továbbra is képes lesz ellenőrzése alatt tartani az államot”.