"[A] feljelentés alapján nem vonható le megalapozott következtetés, hogy Ruszin-Szendi állítása elferdített vagy valótlan állítás lett volna" - állapította, vagy talán inkább nem állapította meg az ügyészség Hadházy Ákos feljelentése alapján a Magyar Honvédség vezérkari főnökének arról az állításáról, mely szerint a tálib hatalomátvétel után a nyugati szövetségesekkel együttműködő afgánok kimenekítésére indított akció során az is előfordult, hogy az evakuálást végző egyik gépen egy utas "már a bombát szerelte a vécében, amikor sikerült lekapcsolni".

Ruszin-Szendi mindezt az "Operation Sámán" névre keresztelt magyar mentőakcióról szóló sajtótájékoztatóján közölte a konkrétumok részletezése nélkül. Ez utóbbitól talán azért tekinthetett el, mert a NATO hivatalos tájékoztatása alapján a katonai szervezetnek például tudomása se volt ilyen esetről, nem tudták megerősíteni a magyar vezérkari főnök állításait, mert ilyen esetet nekik egyetlen, a menekítésben részt vevő ország kormánya sem jelzett.

Hadházy ezek alapján tett feljelentést Ruszin-Szendivel szemben, mivel szerinte a vezérkari főnök megalapozatlan állításai alkalmasak a félelemkeltésre, közveszéllyel fenyegettek, és akár rémhírterjesztésnek, uszításnak is minősülhetnek. Az ügyészség viszont elutasította a feljelentést, bár Hadházy szerint csak annyi lett volna a dolguk, hogy megkérdezzék a vezérkari főnöktől, hogy sajtótájékoztatóján melyik NATO-tagállam vagy légitársaság melyik repülőjére utalt, aztán megkeresni az érintett légitársaságot vagy NATO-tagállamot, hogy valóban megtörtént-e a Ruszin-Szendi által emlegetett eset.

Hadházy tolmácsolásában az ügyész szerint azért nem minősül Ruszin-Szendi nyilatkozata bűncselekménynek, mert a "tábornok csak úgy sztorizgatott, múltbeli eseményt elevenített fel, fel sem merült benne, hogy ezzel az évek óta a menekültek ellen heccelt magyarokat fenyegetné", ő pedig a feljelentésében nem bizonyította, hogy "egyik repülő mosdójában sem szereltek bombát a mocskos migránsok". Azt ugyanakkor posztjában is elismeri, hogy a törvény betűje szerint Ruszin-Szendi kijelentése nem minősül rémhírterjesztésnek vagy uszításnak, bár szerinte attól az még az volt. Azt viszont továbbra is állítja, hogy a közveszéllyel fenyegetés, amennyiben Ruszin-Szendi nem tudja igazolni állítása valóságosságát, megvalósult.