A nyár közepén még meglepetést keltett, hogy Orbán Viktor bármiféle magyarázat nélkül lecserélte a legszűkebb stábját jelentő Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkárát, Bíró Marcellt. Addig Bíró volt az az ember, akin szinte minden miniszternek keresztül kellett verekednie magát, ha akart valamit Orbántól, az ő feladata volt a kormányülések előkészítése is. Most kiderült, hogy Bírót nem lefokozták, hanem egy még fontosabb pozícióban számít rá a miniszterelnök.

Október 1-től őt nevezte ki a legfontosabb állami feladatokat felügyelő hatóság élére, ahonnan egy kormányváltás után sem lehetne elmozdítani. Itt is tetten érhető az a logika, ami szerint a mostani kormány kinevezettjei bőven a cikluson átnyúlóan ellenőrizhetnének bizonyos állami feladatokat.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságot a parlament ugyanazon a napon hozta létre, amikor alapítványokba szervezték ki a közvagyon jelentés részét. Ez a hatóság foglalkozik:

• a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával;
• az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával;
• a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,
• a felszámolók felügyeletével, hatósági ellenőrzésével és szabályozásával.
• Ezen felül pedig az állam nevében megköti a koncessziós szerződéseket.

A felügyeleti hatóság központi költségvetési szervként működik majd, aminek a vezetőjét Orbán Viktor 9 évre nevezheti ki, és csak egészen kivételes körülmények között lehetne felmenteni. Egyszer újra kinevezhető. A hatóság elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.

Nemrég az Országos Atomenergia Hivatalt is önálló szabályozó szervvé alakították, hogy 2022-től kerüljön ki a kormány közvetlen ellenőrzése alól, az élére pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyik helyettes államtitkárát nevezték ki 9 évre.