Különös táviratot kaptak a múlt héten a CIA külföldi állomásain dolgozók. A táviratról beszámoló New York Times szerint már önmagában az is fura volt, hogy egy ilyen, legmagasabb szinten titkosított táviratot ilyen széles közönségnek küldtek ki, hát még a tartalma. A táviratban ugyanis a CIA saját elhárítóközpontjának vizsgálatai alapján konkrét számadatokat közöltek arról, hogy az elmúlt években hány beszervezett ügynöküket végezték ki rivális titkosszolgálatok. Ezt az adatot jellemzően még a szervezeten belül is titkolni szokták - és maga a Times se hozta nyilvánosságra a konkrét számot, csak többször is utal rá a cikkben.

A táviratban a terepen dolgozó tartótisztek figyelmét a megfelelő biztonsági szabályok betartására hívták fel, emellett arra is figyelmeztettek, hogy a tartótisztek túlontúl is bízhatnak forrásaikban, túlságosan alábecsülik a rivális szolgálatok képességeit, és a lehetséges kémelhárítási veszélyeket figyelmen kívül hagyva túl gyorsan próbálnak ügynököket toborozni - ezt a táviratban úgy fogalmazták meg, hogy "a küldetést a biztonság elé helyezik".

Az utolsó pontban felvetett probléma a Times beszámolója szerint részben kódolva is van a CIA működésében. A terepen dolgozó tartótisztek (case officer) előmenetelét alapvetően az befolyásolja, hogy mekkora hálózatot képesek kiépíteni. Nem pedig az, hogy milyen hatékonyak a rivális szolgálatok ténykedésének elhárításában, például annak felderítésében, hogy beszervezett ügynökeik közül kik dolgozhatnak más országoknak is.

Arról már korábban is voltak értesülések, hogy az elmúlt években súlyos csapás érte a CIA kémhálózatát. Kínából érkeztek a legaggasztóbb hírek, ahol a CIA-nek a 2010-es évek elejére meglepően jó hálózatot sikerült kiépítenie, ami még a kínai vezetés legfelsőbb szintjeire is elért. Aztán 2010-12 között egy csomó beszervezett ügynöküknek nyoma veszett - a drámai beszámolók szerint volt olyan, akit munkahelye udvarán, kollégái szeme láttára lőttek agyon. Akkor ezt részben egy átfordított CIA tartótiszt számlájára írták. Az átfordított ügynököt, Jerry Chun Shing Lee-t végül 2018-ban elfogták, 2019-ben pedig, miután bevallotta, hogy kémkedett, 19 év börtönre ítélték.

Ám már Lee elfogása után is több hozzáértő felvetette, hogy Lee tevékenysége nem kizárólagos magyarázat a történtekre. Abban szerepe volt a tartótisztek hanyagságának, illetve annak, hogy túlzottan is bíztak a titkos kommunikációs csatornáikban. Ám ezt a titkos kommunikációs rendszert a rivális szolgálatok feltörték, ami hozzájárult kínai és iráni ügynökhálózatuk felszámolásához is - bár tény, hogy az iráni elhárítás munkáját is segítette egy dezertőr, Monica Elfriede Witt, a légierő őrmestere, aki információkkal támogathatta az iráni kémelhárítás munkáját.

A Timesnak nyilatkozó egykori kémek szerint van abban valami jó is, hogy ez a távirat megszületett. Az egykori operatív tiszt, Douglas London szerint - aki a közelmúltban megjelent könyvében arról írt, hogy a terror elleni háborúban a CIA túlontúl is a titkos műveletekre kezdett koncentrálni a másfajta munkát igénylő hírszerzés helyett, ezzel egyben aláásva az utóbbi területet - úgy véli, hogy a hibák beismerése az első lépés azok felszámolására.