A magyar ellenzék elmúlt évtizedének legfordulatosabb, és talán legfontosabb két hetén vagyunk túl az előválasztás második fordulójának végeztével. A részvétel és az érdeklődés felülmúlta a várakozásokat, a viták sokkal durvábbak lettek, mint a szereplők előzetesen gondolták volna, és volt egy jelölt, Márki-Zay Péter, aki egyszerűen felborított minden előzetes számítást.
Az előválasztás legnagyobb sztorija Márki-Zay Péter előretörése. Olyan tempót, amit ő diktált az elmúlt hetekben, a NER ideje alatt biztosan nem láttunk ellenzéki politikustól. Minden elemzői várakozásra, a média kezdeti közömbösségére, a kormány számításaira és még saját szavaira is rácáfolva jutott el idáig. Hogy pontosan meddig, az vasárnap este derülhet ki.
Amikor bejelentkezett jelöltnek (elsőként a sorban), Márki-Zay a politikát követők számára már nem volt újdonság: 2018-as hódmezővásárhelyi győzelme idején sokat szerepelt, és bekerült a hírekbe akkor is, amikor ‘19-ben újraválasztották polgármesternek. Mégis, a Mindenki Magyarországa Mozgalom nevű szervezete összességében nem keltett nagy feltűnést, a radar alatt repültek, és az ellenzéki pártok sem vették be az összefogás érdemi szervezésébe.
Amit viszont se a mainstream sajtó, se az ellenzéki pártok, se a kormány nem vettek észre, vagy nem vettek komolyan, hogy Márki-Zay politikai karrierjének tavasszal elindult egy második felívelése, elsősorban a Youtube alternatív nyilvánosságában. A marketingben is képzett politikus otthonosan mozgott a hosszú beszélgetések világában, lépésről lépésre került közelebb egy olyan réteghez, akit más jelöltek nem tudnak megszólítani.
Ahogy eljött a szeptember, az utcafórumai iránti érdeklődés és a leadott ajánlások száma világossá tette: többről van szó, mint támogató kommentekről és mémekről, Márki-Zaynak tényleg momentuma van. Az viszont még a harmadik hely elérésekor sem látszott - pedig már ez is jelentős siker lett volna a várakozásokhoz képest - hogy képes lesz elérni egy héttel később a nála 25 százalékkal jobban szereplő Karácsony Gergely visszalépését a javára.
A következő hét drámáját a nyilvánosság közvetlen közelről nézhette végig. Márki-Zay látványosan átvette a kezdeményezést, Karácsony Gergely pedig azon kapta magát, hogy fut az események után. Akár a politika természetes menetének, akár amatőr bénázásnak tekintette valaki, az biztos: radikálisan más élmény volt ezt követni, mint ahogy a Fideszen belüli hatalmi mozgásokról értesülni lehet - ahol jellemzően senki nem adja a nevét nyilatkozatokhoz, és csak a legjobban értesült újságírók tudják meg nem nevezett források segítségével összerakni a képet.
Látványos volt, hogy Márki-Zay sokkal jobban akarta, hogy miniszterelnök-jelölt legyen, mint Karácsony Gergely. Ez az energia pedig tömegeket rántott magával a második fordulóban, és mire vége lett az egyezkedésnek, Dobrev Klára abban a helyzetben találta magát, hogy már szó sincs a magabiztos vezetéséről. Ez jól látszott azon is, hogy az utolsó tévévitán egészen máshogy viselkedett, mint amikor még ő állt a legjobban. A fegyelmezett DK-s szavazók mozgósításában továbbra is bízhat, de a legtöbb előrejelzés arra számít, hogy ő kevésbé tudott új szavazókat szerezni. Márki-Zay Péter szerint neki félmillió szavazó felett van jó esélye nyerni - ennél jóval több lesz. Ugyanakkor az első fordulóban is az alacsony részvételt tartották előnyösnek Dobrev Klára számára előzetesen, mégis megnyerte magas részvétel mellett is.
A nagy lendületben Márki-Zay is többször túlszaladt a nyilatkozataival, és ragadtatta olyan kijelentésekre magát, amiért elnézést kellett kérnie. (Valószínűleg tényleg el is fáradt.) Ezek viszont nem úgy tűnik, hogy ártottak volna neki politikailag.
Az elmúlt hét után Márki-Zay biztosan nem egyszerűen hódmezővásárhelyi polgármester, és nem is Youtube-sláger. Hanem a magyar ellenzék meghatározó szereplője, és fontos kérdés, milyen hatással lesz az ellenzéki összefogásra.
Az előválasztás legnagyobb vesztesének végül nem az alulteljesítő Jakab Péter, vagy a pártelnöki posztját is elbukó Fekete-Győr András érzi magát.
Hanem a magyar baloldaliak.
Karácsony Gergely visszalépése óta letargikus a hangulat baloldali körökben, érthető okokból: 11 év jobboldali teljhatalom után az ellenzéki előválasztás döntőjébe sem került olyan politikus, aki igazán baloldali lenne.
Márki-Zay egyértelműen jobboldali, de Dobrev Klára sem baloldali abban az értelemben, ahogy Karácsony és az ő köre. Visszalépése után többek között arra hivatkozott, hogy ezeknek az eszméknek nincs most támogatottsága Magyarországon.
Ez a pillanat most mélypont a baloldaliak számára - még akkor is, ha közben érnek el olyan eredményeket, mint az egyértelműen balos Jámbor András sikere a választókörzetében.
A második forduló hangvétele sokkal durvább volt annál, mint várni lehetett. Az előválasztás kezdete óta kérdés volt, hogyan lehet majd a politikai vitákat lefolytatni egymással egy kényszerszövetségen belül úgy, hogy az ellentétek ne verjék szét az összefogást, közben mégis kirajzolódjanak a különbségek a jelöltek között.
Az események az utolsó két hétig nagyjából a várt mederben folytak, aztán ahogy nőtt a tét, úgy durvult el a hangulat: Dobrev Klára elmondta, hogy morálisan elfogadhatatlannak tartja, amit Márki-Zay csinál, pártja pedig többször hazugnak nevezte ellenfelüket, Márki-Zay pedig a haza elárulásának nevezte, hogy egyes párbeszédes politikusok nem őt támogatják (később elnézést kért), és azzal kampányolt, hogy a Fidesz Dobrevet segíti. Jöttek zsarolásvádak és SMS-ek mutogatása - közben a jelöltek azt bizonygatták, hogy az eredményhirdetés után minden rendben lesz.
Ez a kiélezett vita viszont olyan jelöltek között zajlott, akik közben a tartalmi kérdések jelentős részében hasonló dolgokat mondanak.
Az egy hónappal ezelőtti első ATV-vitán épp Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely között zajlott a kevés érdemi viták egyike adó-, és családpolitikai kérdésekben - ahogy ez természetes is egy jobboldali és egy újbalos politikus között. Innen nézve az már kevésbé természetes, hogy éppen ők vannak egy csapatban, és Márki-Zay közben azzal a Dobrev Klárával vitatkozik, akivel tartalmilag sokkal kevesebb az ellentét. (Bizonyos költségvetési tételek ügyében mást mondanak, és Márki-Zay kritikus Dobrev néhány ígéretével szemben, de olyan típusú törésvonal nincs, mint Karácsonnyal szemben.)
Hasonló a helyzet az alkotmányozással. Éppen Karácsony volt az, aki óvatosabb lett volna azzal, hogy kétharmados többség híján is ki lehet-e mondani az alaptörvény érvénytelenségét, Márki-Zay és Dobrev ugyanakkor ebben egyetértenek. Amikor erről volt szó az utolsó RTL-vitán, az leginkább olyan volt, mintha azon vitatkoztak volna, hogy mekkora vasvillát használjanak a népfelkelés során, nem pedig arról, hogy legyen-e népfelkelés.
A vita a tartalmi ellentétek helyett attól lett durva, hogy mindkét fél azt állította, a másikkal nem lehet legyőzni Orbán Viktort, vagyis végső soron azt, hogy a másik lehet felelős azért, ha Orbán hatalmon marad, ami az ellenzéken belül a legdurvább vád.
Az előválasztás lényege viszont éppen az, hogy most a választók dönthetik el, melyikük vezetésével szeretnének nekivágni a választásnak.
A vasárnap esti eredményhirdetés után az ellenzéki politikusok a tervek szerint visszavonulnak egy időre a sokat emlegetett füstös szobákba. Ekkor következik a pártlista összeállítása, amivel kapcsolatban úgy állapodtak meg: itt nem előválasztás dönt, hanem letárgyalják egymás között úgy, hogy senki se érezze majd vesztesnek magát.
Márki-Zay már két hete jelezte, hogy helyet kér a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak az összefogásban, kérdés, hogy ez mit jelent majd a tárgyalásokon. Október 23-án elvileg közösen kellene majd kiállniuk - egyszerre hallani aggódó hangokat, hogy kibírja-e ezeket a megrázkódtatásokat az ellenzéki összefogás, és magabiztos nyilatkozatokat, hogy bármi lesz, együtt mennek tovább. Az biztos, hogy az előző választást megelőző ősz bénultságához képest ég és föld a különbség. A bemelegítés sokkal nagyobbat szólt, mint bárki számított volna rá. Az igazán éles verseny viszont csak ezután jön.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.