Caj Jing-ven tajvani elnök a CNN-nek nyilatkozva hivatalosan is elismerte, hogy amerikai katonák állomásoznak a szigetországban, amit Kína lázadó tartománynak és országa részének tekint. Az amerikai katonák jelenlétéről korábban a CNN tudósított. Caj elnök most megerősítette értesülésüket, hogy egy amerikai különítmény is támogatja a tajvani katonák kiképzését.

Az amerikai katonai jelenlétnek a méretein túlmutató a jelentősége. Tajvant hivatalosan csupán 14 ország ismeri el a világban, a szigetországot a népi Kína az ország részének tekinti, lázadó tartományként tartja számon. Hszi Csin-ping kínai elnök az elmúlt hetekben határozott utalásokat tett rá, hogy középtávú terveiben szerepel az ország "egyesítése", vagyis a sziget Kínához csatolása.

Tajvan helyzete elég bonyolult. A második világháború után, amikor a szövetséges hatalmak Kínának ítélték az 1895 óta Japánhoz tartozó szigetet, ide vonultak vissza a polgárháborúban vesztes nacionalista erők. Ezt más perspektívából szemlélve megszállásnak is nevezhetjük: Csang Kaj-sek nacionalista kormánya kétmillió kínai katonával szállta meg a szigetet, ahol aztán brutális diktatúrát vezetett be. Csang halála után lassú demokratizálódás kezdődött, így 1980-ra fel is függesztették a sziget megszállásakor bevezetett önkényuralmat, a kilencvenes években pedig a nacionalisták ellenzékbe szorultak. Jelenleg is ellenzékben vannak, a hatalmat a Demokrata Párt birtokolja. Ez utóbbi inkább hajlamos független, vagy legalábbis Kínától független entitásként tekinteni a szigetre - a nacionalisták ezzel szemben osztják a népi Kína nézetét arról, hogy Tajvan és Kína egy ország, csak abban tér el a véleményük, hogy magukat tekintik az igazi Kínának.

Tajvan helyzete abból a szempontból is sajátos, hogy az Egyesült Államok csak részben garantálja az ország biztonságát. Mivel hivatalosan az USA is a népi Kínát ismeri el, ezért kimondott garanciát nem vállalnak a szigetország védelmére, azonban jelentős katonai támogatást nyújtanak neki. Ez jellemzően fegyvereladásokat jelent.

Az amerikai katonai jelenlét annyiban borítja fel ezt a képletet, hogy az valós akadálya lehet egy kínai inváziónak, és jogos indokot teremthet az amerikai beavatkozásra a sziget, illetve ez esetben saját erőik védelmében. (Via MTI)