• Folytatjuk a sorozatunkat azokról, akiknek úgy bejött a Fidesz-kormányzás, mintha hetente lenne ötösük a lottón 20-ra is bejönne a 21.
• Az állami kommunikáción százmilliárdos megrendeléseket megnyerő Balásy Gyula cégei után jöjjenek a kaszinó-tulajdonosok.
• Az ő kedvükért nemcsak a kocsmai félkarú rablókat, de még az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-t is eltakarították az útból, majd előzékenyen újabb és újabb milliárdokról mondott le az állam a javukra.
• A játéktermek üzemeltetése összefolyt a magyar foci finanszírozásával is, közben kaszinókirály lett a Borkai-jachton is felbukkanó győri ügyvéd, Andy Vajna halála után Orbán barátja és Habony-közeli figurák jelentek meg 5 budapesti kaszinó körül, a háttérben pedig megjelent Rogán Antal.

„Mi már csak ilyenek vagyunk, fideszesek és kereszténydemokraták, hogy egy olyan világban hiszünk, ahol a szerencsejáték nem helyes dolog.” Lázár János a Parlamentben 2012. október 1-én

2012-ben látott neki a kormány a szerencsejáték-piac teljes átalakításának. Úgy indultak neki, mint olyan sok minden más ügynek, megjelöltek egy nemes célt („A pénznyerő automaták betiltása a pénzmosás elleni küzdelem, továbbá társadalom- és családvédelmi okokból volt szükséges”), majd eközben kiépítettek egy óriási bizniszt. Nem volt könnyű, többször is kellett hozzá a parlamentben a fideszes többség, de mostanra megoldották, hogy az évi több mint tízmilliárdosra hizlalt haszon megfelelő helyen landoljon.

Megvédeni a családokat

A fideszes parlamenti többség 2012 őszén rendkívüli sürgősséggel vitte végig a kocsmákban és játéktermekben villogó több ezer nyerőgép betiltását. Az indoklásba nehéz belekötni: a félkarú rablókat „kiskorúak, különböző sebezhető társadalmi csoportok vagy kóros játékszenvedéllyel élők” kontroll nélkül használhatták, segélyt, családi pótlékot beledobálva.

Nem tiltották be teljesen a nyerőgépeknek nevezett pénznyelőket, de kizárólag kaszinókban engedélyezték azok működését, arra hivatkozva, hogy ott ellenőrizhető, kik szórnak pénzt a masinákba. Ehhez még nemzetbiztonsági érveket is felhoztak.

Óriási bizniszt nyitott meg ezzel a Fidesz a kaszinóknak, törvényekkel át is alakították gyorsan a piacot. 2012-ben mindössze három kaszinó üzemelt Magyarországon. Kettő Budapesten, az egyik Andy Vajnáé volt, a másik az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt.-é. A harmadik Sopronban volt. (Érvényes kaszinókoncessziós szerződése volt az Eurovegas Hungary Zrt.-nek, de az osztrák-magyar határhoz álmodott bezenyei kaszinóvárosból nem lett semmi.)

A 2013. december 10-én elfogadott törvény a meglévő három mellé további kaszinók megnyitását tette lehetővé. Eszerint összesen 11 játékkaszinóra adhatnak ki koncessziót, 5 lehet Budapesten és Pest megyében, 3-3 pedig Kelet-, illetve Nyugat-Magyarországon.

A naiv állami cég teljes bukása

Hogy kik üzemeltethetnek kaszinót, az nem nyílt pályázaton dőlt el. Miniszteri jóváhagyással választották ki a nyerteseket, egészen meghökkentő eredménnyel. Egyáltalán nem nyert új koncessziót a hét lehetőségre is pályázó, kaszinót már addig is működtető állami Szerencsejáték Zrt., miközben mind az öt budapesti kaszinónyitási lehetőség Andy Vajnáé lett.

Kelet-Magyarországon a háromból két kaszinókoncessziót a Szima-család kapott meg. Nekik korábban játékgépeik voltak. Országszerte onnan lehet ismerős a család feje, Szima Gábor, hogy ő volt a debreceni focicsapat többségi tulajdonosa. A kaszinóbiznisz elég egyértelműen fonódott össze a focival, a debreceni labdarúgócsapatot működtető kft. ugyanis tulajdonos lett a kaszinót működtető cégben is.

Vagyis 11 kaszinókoncesszióból 7 az első körben elment, ötöt kapott Andy Vajna, kettőt Szimáék, az állami cég pedig teljesen hoppon maradt.

A soproni kaszinó még a korábbi koncessziós szerződése alapján működhetett, ez 2015 végéig volt érvényes. A nyugati határnál lévő kaszinónak két tulajdonosa volt, 25 százalék volt a Szerencsejáték Zrt.-é, a többi a Casinos Austria International GmbH-é. A magyar állami cég aztán úgy döntött, hogy kiszáll a nyereséges üzletből, de belépett Garancsi István, Orbán Viktor barátja, aki a Videoton focicsapatot tulajdonló Futball Invest 2007 Kft.-n keresztül lett kaszinós. A 2016-ban újabb tíz évre meghosszabbított koncesszió így már nem az SZRT-nek, hanem Garancsinak fial. Garancsi 49 százalékos tulajdonos lett a soproni kaszinóban.

Besegít a fideszes törvénygyár

De még az sem volt elég, hogy a felpumpált látogatottságú kaszinók üzemeltetését odaadták a kiválasztott üzletembereknek. Folyamatosan úgy alakították át a törvényeket és szabályokat, hogy biztosítsák a kaszinótulajdonosok minél nagyobb hasznát. 2013-ban például az a döntés született, hogy a kaszinókoncesszió díját le lehet vonni a játékadóból. Az indoklás szerint azért, mert jelentősek a „kezdeti ráfordítási, beruházási költségek” és „ne feledjük azt sem, hogy ezek a beruházások munkahelyet is teremthetnek”. Ez milliárdos tétel kaszinónként. Aztán 2014-ben áfamentessé tették a koncessziós díjat, amivel a kormány további milliárdokat ajándékozott a Andy Vajnának.