Koronavírus-számok Magyarországon 9/27/2022
Elhunytak 0 Σ 47 457
Kórházban 0 Σ 923
Fertőzöttek 0 Σ 2 082 750
Tesztek 0 Σ 11 394 556
Oltottak 0 Σ 6 417 738
A legújabb trendek

Több mint egy éve masszív terhelés alatt az intenzív osztályok

2021 november 12., péntek 13:41
  • Tavaly szeptember óta szinte megszakítás nélkül óriási teher hárul az intenzív osztályokra.
  • Ez a járvány miatt van.
  • Ágyból, gépből van elég, szakszemélyzetből viszont nincs, ami várhatóan a negyedik hullámban is problémát fog okozni.
  • Ahogy tavaly ősszel és tavasszal láttuk: egyre több súlyos beteg kerülhet be egyre alacsonyabb túlélési esélyekkel.
  • Az egészségügynek megint a koronavírusra kell koncentrálnia, és ezt mindenki érezheti a bőrén.

Csak nyáron volt némi fellélegzés, egyébként tavaly szeptember óta átlag feletti fordulatszámon pörögnek az intenzív osztályok. Erről szól ez az ábra, amin a fekete vonal azt mutatja, hogy a járvány előtti öt évben átlagosan mennyi intenzív ágyra volt szükség: minden hónapban nagyjából 6-700 darabra.

A kék oszlopokat nézve végigkövethetjük, hogy 2020 januárja óta mennyi intenzíves ágyat használtak havonta. Az első, visszafojtott járványhullámban ez végig a fekete vonal alatt maradt, vagyis az orvosok és a szakápolók nem találkoztak a szokottnál nagyobb terheléssel.

A tavaly ősszel induló második hullámban ez megváltozott. Decemberben már 1315 ágyra volt szükség, majd a harmadik hullám legkeményebb időszakában, idén áprilisban majdnem 2000-re, ami az ötéves átlag háromszorosa.

Csak júliusban és augusztusban tértünk vissza megint a korábbi átlag alá, a negyedik hullám érkezése viszont már a szeptemberi adatokon is meglátszik. (A kórházi ágyak statisztikáit két hónapos csúszással hozzák nyilvánosságra, ezért az októberiekről még nem tudunk beszámolni.)

Persze továbbra sem csak koronavírusos betegeket ápolnak az intenzív osztályokon, ezért rajzoltuk meg a piros oszlopokat, amik azt mutatják, hogy az adott hónap legnehezebb napján hány covidos beteget kellett lélegeztetni. Valójában ennél is több fertőzött volt az intenzív osztályokon, hiszen az intenzíven sem mindenki szorul gépi lélegeztetésre.

Az intenzíven ápolt covidosok számát viszont csak néhány alkalommal, külön kérésre árulta el a kormány, ezért nem tudjuk ábrázolni. Ha tudnánk, akkor a piros oszlopok magasabbak lennének, és még világosabban látnánk a járványterhelés mértékét. (A második és harmadik hullámban kapott válaszok alapján az intenzíven ápolt covidosok összesen 20-50 százalékkal voltak többen, mint a lélegeztetettek.)

Ezzel együtt világosan látszik, hogy járvány nélkül az intenzív osztályok végig a korábbi évek szintjén működtek volna.

Lehet ezt bírni?

Ha csak a felszerelést nézzük, nagyjából igen. A szürke oszlopok a bővülő ágykapacitásokat jelzik: végig volt elég ágy, kivéve idén áprilisban, amikor 1931-et használtak, pedig elvileg csak 1677 állt rendelkezésre.

De a magyar egészségügyből sosem az ágyak hiányoztak igazán, sokkal inkább a szakemberek. „Szerelik fel az ágyakat lélegeztetőkkel, de nem lesz ember, aki működtesse őket” - írta le a viszonyokat márciusban Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara titkára.

Akkor még messze voltunk a csúcstól, de bizonyos kórházakban már 6-8 beteg jutott egy-egy szakképzett intenzíves ápolóra. Ez nem feltétlenül azt jelentette, hogy egyetlen ember gondoskodott ennyi betegről, hanem hogy olyanok próbáltak neki segíteni, akik nem voltak elég képzettek ezen a területen. „Ők inkább a gyorsan betanítható feladatokra alkalmasak, ennek megfelelően nagyobb is a hibalehetőség” - mondta. A személyzethiány miatt nincs is értelme a végtelenségig bővíteni az intenzíves kapacitásokat.

Hiába van elég vas és gép, ha nincs elég hozzáértő személyzet: egy ponton túl annyira felhígul az ellátás, hogy azoknak is csökken a túlélési esélyük, akiket korábban meg tudtak menteni.Nem véletlen, hogy a járvány legnehezebb időszakaiban jóval magasabb volt a halálozási arány az intenzív osztályokon, bár ebben is csak egyéni beszámolókra támaszkodhatunk, nem összesített adatokra.

Gulyás Gergely miniszter júniusban elárulta, hogy a nagyobb kórházak sokkal jobb túlélési mutatókat produkáltak, mint a kisebbek. „(...) tudományosan kell elemezni, úgy kell nyilvánosságra hozni, és utána ebből a politikának le kell vonni a szükséges következtetéseket” - mondta, de azóta sem hoztak nyilvánosságra erről semmit.

Mit hoz a negyedik hullám?

Egyelőre úgy fut fel a járvány a kórházakban, mint a második hullám idején, és nem látni, mi fogja megállítani. Három hét alatt háromszorosára nőtt az ápolásra szorulók, a lélegeztetettek és a halottak száma is. (Hogyan lehet megint ilyen súlyos a helyzet? Ebben a cikkben elmagyaráztuk.)

Egy évvel ezelőtt az Orvosi Kamara „erősen kompromisszumosnak” írta le az intenzív covidos ellátást. Akkor nagyjából 500 fertőzött volt lélegeztetőgépen, ahogy most is.

Mivel a szakszemélyzet azóta sem bővült, számíthatunk rá, hogy a terhelés növekedésével ismét egyre rosszabb túlélési esélyekkel kerülnek majd kórházba a legsúlyosabb betegek.

Az egészségügyi rendszer ismét kénytelen egyre nagyobb mértékben a fertőzöttekre koncentrálni, a covidos ellátást végző megyei intézményekben az ágyak 20 százalékát fel kell szabadítani. Országosan még nem függesztették fel a halasztható műtéteket, de ahol szükség van rá, ott megteszik.

Ezt megint azok is meg fogják érezni, akik nem kapják el a vírust, vagy megfelelő védettséget szereztek a súlyos betegséggel szemben. Rehabilitációk maradhatnak el, még hosszabbak lehetnek az amúgy is beláthatatlan várólisták, ami hosszabb távon ugyan, de tovább rontja a magyarok egészségi állapotát.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt