Kereken egy hét telt el azóta, hogy szintet lépett a migránsválság a lengyel–fehérorosz határon. Múlt hétfőn mintegy ezer menekült vonult a négysávos auóúton Bruzgi/Kuznica határátkelő közelébe, majd a közelben vertek tábort. Azóta "állóháború" alakult ki mind a helyszínen, mind nemzetközi politikai értelemben. A jórészt iraki kurdokból, szírekből, jemeniekből és afgánokból álló tömeg egy része több ízben megostromolta a szögesdrótakadályokat, de a lengyel hatóságok vagy megakadályozták az áttöréseket, vagy elfogták azokat, akiknek mégis sikerült bejutniuk Lengyelországba, és valamennyiüket visszatoloncolták. Ezt egy nemrégiben elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően tehették meg.
A menekültek száma az első néhány nap látványos gyarapodása után a nagyságrendet tekintve már nem növekedett, miután a légitársaságok – beleértve a fehérorosz Belaviát is – Isztambulban, Damaszkuszban és Dubajban sem veszik fel a fent említett államok polgárait a gépeikre. A határt védelmező lengyel rendőri és katonai kontingens mindeközben több tízezer fősre duzzadt.
Ami a történet diplomáciai részét illeti, az érintett országok és szervezetek az eltelt időt egymással szembeni vádak megfogalmazásával töltötték. A lengyelek kezdetben csak azt állították, hogy a fehéroroszok kezdtek hibrid háborút ellenük, később bevonták a felelősök körébe Oroszországot, majd ezt a verziót kezdte hangoztatni az Európai Unió is. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök-diktátor szerint ellenben Lengyelország és azt EU a hibás mindenben, előbbi azért, mert embertelen módon bánik a menekültekkel, utóbbi azért, mert az általa bevezetett szankciók miatt Minszknek nem áll módjában úgymond akadályoznia az illegális migrációt az országon keresztül.
Kommentek
Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.