Kereken egy hét telt el azóta, hogy szintet lépett a migránsválság a lengyel–fehérorosz határon. Múlt hétfőn mintegy ezer menekült vonult a négysávos auóúton Bruzgi/Kuznica határátkelő közelébe, majd a közelben vertek tábort. Azóta "állóháború" alakult ki mind a helyszínen, mind nemzetközi politikai értelemben. A jórészt iraki kurdokból, szírekből, jemeniekből és afgánokból álló tömeg egy része több ízben megostromolta a szögesdrótakadályokat, de a lengyel hatóságok vagy megakadályozták az áttöréseket, vagy elfogták azokat, akiknek mégis sikerült bejutniuk Lengyelországba, és valamennyiüket visszatoloncolták. Ezt egy nemrégiben elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően tehették meg.

A menekültek száma az első néhány nap látványos gyarapodása után a nagyságrendet tekintve már nem növekedett, miután a légitársaságok – beleértve a fehérorosz Belaviát is – Isztambulban, Damaszkuszban és Dubajban sem veszik fel a fent említett államok polgárait a gépeikre. A határt védelmező lengyel rendőri és katonai kontingens mindeközben több tízezer fősre duzzadt.

Ami a történet diplomáciai részét illeti, az érintett országok és szervezetek az eltelt időt egymással szembeni vádak megfogalmazásával töltötték. A lengyelek kezdetben csak azt állították, hogy a fehéroroszok kezdtek hibrid háborút ellenük, később bevonták a felelősök körébe Oroszországot, majd ezt a verziót kezdte hangoztatni az Európai Unió is. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök-diktátor szerint ellenben Lengyelország és azt EU a hibás mindenben, előbbi azért, mert embertelen módon bánik a menekültekkel, utóbbi azért, mert az általa bevezetett szankciók miatt Minszknek nem áll módjában úgymond akadályoznia az illegális migrációt az országon keresztül.