Hétfőn Budapesten járt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, aki a V4-országok csúcstalálkozójára érkezett a magyar fővárosba.

14 év után - Nicolas Sarközy 2007-es látogatása óta - először járt Magyarországon francia elnök.

A látogatásnak különleges apropót adott, hogy januártól Franciaország tölti be az unió soros elnökségét egészen júniusig. Politikailag fontos periódus lesz ez tehát a francia elnök karrierjében, akire szintén választások várnak jövőre.

Macron - kivált Angela Merkel távozásával a kancellári posztról - szívesen tünteti fel magát odahaza Európa egyik új erős embereként, és a kampányban, az unió vezetőjeként, alighanem még inkább rá kíván erősíteni erre a képre. Ebben a periódusban a köztársasági elnök találkozása a közép-európai térség országaival politikailag nem csak vállalhatónak, de szinte előnyösnek látszott.

Jól jött az alkalom a magyar oldalon is - méghozzá mindenkinek.

A kormány és ellenzék egyaránt saját politikai jelentőségének megerősítését láttathatta a látogatásban. A rendre „nyugati elszigetelődéssel” illetett Orbán Viktor a Fidesz követői előtt mutathatta fel, hogy a legnagyobb hatalmú európai politikusok is partnernek tekintik. Másik oldalról, az elmúlt hetekben-hónapokban széttöredezettnek és gyengének mutatkozó ellenzék lehetőséget kapott, hogy európai szinten is esélyes formációként; tényleges politikai tényezőként mutassa meg magát saját közönsége előtt.

Ennek megfelelően Macron látogatása pont azt hozta, amit várni lehetett. Biztonsági játékot.

A francia elnök délelőtti érkezése után magánlátogatást tett az általa nagyra tartott Heller Ágnes filozófus sírjánál a Kozma utcai temetőben, mielőtt Áder János államfő fogadta a Sándor-palotában.

Macron már Áder (plusz testőrei és telefonjai) jelenlétében megkezdte az egyensúlyozást. A két elnök egyetértésben beszélgetett a glasgow-i klímacsúcs céljairól, továbbá a COP26-on vállalt kötelezettségekről, és a hivatalos közlemények alapján nem volt nézetkülönbség az Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránti elkötelezettség kérdésében sem. De Macron azért felvetette a jogállamiság és a szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatos aggályokat Ádernek, hogy kiegyensúlyozza a viszonyt.

A francia elnök kora délután Orbán Viktorhoz látogatott el a Karmelita-kolostorba, és itt találkozott a visegrádi országok vezetőivel is. A magyar miniszterelnök közösségi oldalai természetesen bőségesen dokumentálhatták a találkozót.

Orbán nem csak mint Macron vitapartnere, hanem mint a V4-országok vezető politikusa is megmutathatta magát házigazdaként, és - már-már európai középhatalom vezetőjeként - pozicionálta magát a két vezető sajtótájékoztatóján is. Nagyívű, távlatos európai kérdésekről beszélt.

„Három dologban biztos egyet fogunk érteni” - jelezte Orbán, hogy vannak közös és vitapontok is. „Mindketten szeretjük a hazánkat, mindketten Európa megerősítésén dolgozunk, és mindketten elkötelezettek vagyunk Európa stratégiai autonómiája mellett” - mondta, kiemelve, hogy Európának saját védelmi iparra van szüksége; továbbá meg kell teremteni Európa energetikai függetlenségét - erre Orbán szerint az atomenergia a válasz -; és mezőgazdaságilag önellátónak kell lennie a kontinensnek.

Macron hasonló tónusban válaszolt: kölcsönös tiszteletet, nézeteltéréseket, de lojális partnerséget emlegetett. A stratégiai autonómia fő kérdéseiben egyetértett, kiegészítve azzal, hogy az energiafüggetlenség megteremtésének egyik feltétele a gázimport-függőség csökkentése, és gesztust is gyakorolt, amikor arra utalt, hogy keresik a közös pontokat Orbánnal migrációs kérdésekben is.

Orbán a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy „alaposan és kimerítően beszéltek a migrációról, alaposan, kimerítően és szenvedélyesen a jogállam kérdéséről, továbbá téma volt a Nyugat-Balkán, az energia, és külön beszéltek a nukleáris energiáról. Nem titkolta, hogy vannak vitáik, de ezeket a vitákat minőséginek nevezte.

A francia államfő ugyanezt a „hoztam is ajándékot, meg nem is” játékot játszotta az ellenzéki vezetőkkel, akikkel a nagykövetségen találkozott később a délutáni órákban. Dobrev Klára, a DK EP-képviselője elmondása szerint Macron a beszélgetésük során ígéretet tett arra, hogy a francia elnökség alatt működésbe lép az unió jogállamisági mechanizmusa. Elhangzott továbbá, hogy az unió az újjáépítési alapból nem fog forrást biztosítana Magyarországnak addig, amíg ezek a konfliktusok nem rendeződnek megnyugtatóan. A francia elnök kifejezte aggodalmát a médiapluralizmus hiányának kérdésében is, és az összes ellenzéki politikus nagyon előremutatónak és bátorítónak titulálta a találkozót.

De Macron ebben a körben is igyekezett középen maradni. A francia elnöki hivatal közleménye, ami a köztársasági elnök sajtótájékoztatója nyomán született, aggodalmai mellett egyértelműen állást foglal abban a kérdésben, hogy „Magyarország és a magyar választók döntése, hogy tovább kívánnak-e haladni az európai projekttel”, és nem elvárható, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást a magyar kormányra a magyarok helyett; Macron ezért is fókuszált a találkozó során inkább a közös európai napirend előmozdítására.

Mindenkinek jó döntetlen született Macron látogatásából; az összes fél kivette a lehetőségből azt, amit lehetett, és igyekezett saját követői előtt saját győzelmeként interpretálni az eseményeket. Egy-egy gólt mindenki lőhetett, mindenki kiemelhette azt a részletet, amitől legalább a sajátjai előtt kicsit nagyobbnak látszott a valóságosnál, amiből önbizalmat meríthetett, és amivel készülhet tovább a jövő évi választásokra.