Az Alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás a hatalmi ágak képviselőihez, azaz Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez fordult nyílt levelében, arról írva, hogy az utóbbi hónapokban „egyre erősödő politikai jellegű elképzelések, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba” szerinte támadást jelentenek a demokrácia és a jogállamiság ellen.

Sulyok Tamás levele szerint az egyes pártok által megfogalmazott és velük szimpatizáló értelmiségi körök által egyértelműen támogatott nézetek a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek, egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok.

„Az alkotmánybíróságok a jogrendszer zavartalan működésének biztosítékaiként őrködnek afelett, hogy a hatalmi ágak aktusai megfeleljenek az alkotmányok előírásainak. A magyar Alkotmánybíróság más európai alkotmánybíróságokhoz hasonlóan olyan testület, amely a jogállami és demokratikus működésnek az európai alkotmányos demokráciákban általánosan elfogadott garanciája. Az Alkotmánybíróság valamennyi hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakorol, de zavartalan működését a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak együttesen kötelesek biztosítani.” – írja levelében az Alkotmánybíróság elnöke.

Ezt a témát még szeptemberben elsősorban Dobrev Klára dobta be a közbeszédbe, amikor egy interjúban felvetette, hogy a választások után a parlamentnek akár egyszerű többséggel is ki kell nyilvánítania, hogy az Alaptörvény alkotmányellenes, valamint hogy az Orbán-rendszer hatalmát bebetonozó kétharmados törvényeket feles többséggel is hatályon kívül kell helyezni. Arról, hogy mit jelenhet ez a felvetés, akkor részletesen is írtunk.

Azóta az Alkotmánybíróság és az alaptörvény szerepével kapcsolatban élénk vita alakult ki, több véleménycikk nálunk is megjelent (például ez, illetve ez) a témában, és kiderült az is, hogy az ellenzéki összefogás radikális lépésre készül, és ha tavasszal győznek, tényleg nekimennének feles többséggel az alaptörvénynek. Ekkor az alaptörvény általuk szükségesnek ítélt korrekciója mellett az új parlament első ülésén félreállítanák mások mellett a legfőbb ügyészt, az alkotmánybírókat és a Költségvetési Tanács tagjait, hogy utána egy új, minimalista alkotmányt alkossanak meg. Erről nemrég Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetője, Fleck Zoltán jogász-szociológus beszélt nekünk részletesebben.