Ennél több kell, ha nyerni akar az ellenzék Szabolcsban

2021 december 28., kedd 5:01
4
  • A szabolcsi 2-es körzetet hoznia kell az ellenzéknek, ha kormányváltást akar.
  • Ügyes kampánnyal hozhatná is, de az előválasztás rosszul sikerült főpróbának bizonyult.
  • Itt hagyományosan erős a Jobbik, mégsem tudott nyerni, mert két tagjuk is elindult egymás rovására.
  • A DK-s szavazók viszont fegyelmezettek voltak, így az általuk támogatott MSZP-s indul jövőre a Fidesz ellen.
  • Az előválasztás összességében nem nagyon hozta lázba a helyieket. Kevés sátorban, rövid ideig szavazhattak, akik értesültek egyáltalán az egészről.
  • A falvakban alig tudtak elérni valakit.
  • A fideszes képviselő viszont hirtelen aktivizálta magát, és megszaporodtak a félrevezető telefonhívások, fenyegetések is.
  • Balázs Anna és Hain Ferenc cikke arról, hogyan zajlott az előválasztás Tiszavasváriban és környékén.

Itt a 444.hu-n is a legutóbbi időkig visszatérően téma az előválasztás. Érdekes és fontos észrevétel például Tölgyessy Péteré, miszerint az előválasztáson megnyilvánuló összefogást egy megképződő társadalmi csoport, illetve ennek igénye kényszerítette ki a gyenge ellenzéki pártokból. Ilyen Magyari Péter és Szily László cikke is, ami annak a hátterét tárja fel, hogy az „ellenzék eltűnt a választások után”.

A történtek adatalapú, tudományos igényű reflexiója is gazdag, amiből lentebb többeket is idézünk. Itt talán átfogó igényük miatt Tóka Gábor „Az előválasztás első fordulójának eredményei” és Sanyó Ádám „Sokszínű ellenzék – Az előválasztás eredményeinek elemzése” című írását említenénk. Szintén fontos az előválasztást szervező aHang összefoglalója, ami decemberben jelent meg.

Ebben a cikkben abba próbálunk betekintést adni, hogy mi látszik az előválasztásból egyetlen választókerületben a jelöltek, a megvalósításban résztvevő párt-, és civil aktivisták perspektívájából, ilyen értelemben tehát alulnézetből. Ehhez a kiválasztott választókerület története, az elérhető nyilvános adatok áttekintése mellett a választókerületben elindult három jelölttel, az előválasztást koordináló választókerületi felelőssel, a „sátrazásban” részt vett aktivistákkal, szakértőkkel és helyben élő polgárokkal beszélgettünk.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 2-es választókerület

A szabolcsi 2-es választókerület magában foglalja Nyíregyháza egy részét (azon belül például a Guszev lakótelepként vagy Huszár-telepként országosan is elhíresült roma szegregátumot) és még 20 települést.

A mintegy 20 ezer nyíregyházi mellett hozzávetőlegesen 50 ezer lakos alkotja a választásra jogosultak politikai közösségét. A választókerület települései közé tartozik például Tiszaeszlár (ahol a 2019-es önkormányzati választásokig a MIÉP elnöke volt a polgármester), a börtönéről és a vízierőművéről ismert Tiszalök, illetve a mintegy 12 ezres Tiszavasvári, ami egy atipikus szocialista iparvárosból, többek között az Alkaloida Vegyészeti Gyár privatizációját és Szögi Lajos helyi tanár 2006 októberi, olaszliszkai meglincselését követően lett 2010-től 2018-ig, a „Jobbik mintavárosa”.

A régiót rossz munkaerőpiaci helyzet, stagnáló vagy enyhén fogyó népesség, illetve tradicionálisan kedvezőtlen természeti és társadalmi feltételek jellemzik. A települések jó része egyfelől a Tisza árterében található, másfelől földjük homokos és rossz vízgazdálkodású, az agrártermelés lehetőségeit korlátozó. Ennek okán a növénytermesztés csak a 20. században virágzott fel.

Az itt élők hagyományosan nem éltek a születésszabályozás eszközeivel, így a lakosság, különösen a kedvezőbb időszakokban, gyorsan túlnépesedett. A régiónak a közelmúltig jelentős volt a szerepe az ország népesség-utánpótlásának biztosításában, miközben a szocialista korszak iparosodása csak későn, és akkor is kisebb mértékben érte el ezt a vidéket. Ennek következtében errefelé viszonylag régi hagyománya van az ingázásnak, ami itt nem feltétlenül a települések kiürülésének első lépése. Sok a rokkantnyugdíjas, magas a megváltozott munkaképességűek járulékában részesülők száma, és miközben lépten-nyomon feltűnik az egyéni igyekvés és szorgalom számtalan, jól megfigyelhető megnyilvánulása, szembetűnő az önkormányzatok tevőleges és meghatározó közreműködése a megélhetési források megteremtésében.

A hagyományosan soknemzetiségű, sokfelől betelepült lakosságú, többirányú társadalmi ellentétektől sújtott vidék társadalmi integrációs deficitjének kitüntetett kárvallottjai voltak az egykor itt élt, a II. világháborúban szinte teljesen elpusztult zsidók, illetve jelenleg is azok az itt élő romák. A fentebb említett Tiszaeszlár és Tiszavasvári is - elsősorban - e népcsoportok konfliktusai kapcsán híresült el.

A szóban forgó választókerület a jelenlegi formájában a 2011. évi CCIII. törvénnyel jött létre. Ekkor a Fidesz a választókerületi határok átalakításával „jobboldalivá szabta át az országot”. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10 választókerületéből 6 új kerületet alakítottak ki, Nyíregyházán egy masszívan baloldali városi körzetet (a Szabolcs 1-es számút) hoztak létre, a másik nyíregyházi körzetet viszont a környező települések odacsatolásával eljobbosították (az általunk vizsgált Szabolcs 2-es számút).

Szigetvári Viktor, Tordai Csaba és Vető Balázs modellezték az átalakítás hatásait. 2006-ban a tényleges eredmények szerint az MSZP 7, a Fidesz 3 körzetben szerzett többséget az első fordulóban. Az új választókerületi határokkal a 6. választókörzetre átszámolt végeredmény 3:3 lett volna. A 2002-es választáson ténylegesen 5:5 volt az eredmény, a modell szerint a 6 választókerületre átszámolva 4:2-re a Fidesz nyert volna.

2010-ben, természetesen még a régi választókerületi határokkal, elsöprő mértékben, 10:0-ra nyert a Fidesz a megyében. A később 2-es egyéni választókerület java része ekkor még két választókerület volt, amint az az alábbi táblázatban is látszik. A másik nagyon fontos 2010-es fejlemény, hogy az addig alapvetően kétpólusú magyar pártpolitikai reprezentációs térben harmadik, számottevő erőként megjelent a Jobbik. Ezzel alakult itt ki különösen látványos módon az orbáni Fidesz „centrális erőtere”.

Mindezzel együtt, a 2010-es választásokon az országosan elsöprő Fidesz-KDNP fölény az akkor 3-as számú választókerületben mindössze 0,13 százalékos győzelmet és ekkor (még) tényleges többséget jelentett, ám 2014-ben és 2018-ban már úgy nyert a Fidesz, hogy képviselője az új Szabolcs 2-es választókörzetben nem szerzett többséget. Az átalakított, többségi elvű, egyfordulós választási rendszer eredményeként tehát egy kisebbség akarata jelent/jelenik meg a politikai reprezentációban többségiként. Ez az, amit a fentebb idézett tanulmány antidemokratikusnak nevez.

A 2018-as országgyűlési választásokat követően odáig jutunk, hogy a nem fideszes ellenzéki erők nagy része az összefogásban, a 2022-es választásokon az együttműködésben látja a politikai céljai megvalósítását. Ennek kapcsán idéztük Tölgyessy Pétertől, hogy „(…) az összefogást egy megképződő társadalmi csoport, illetve ennek igénye kényszerítette ki a gyenge ellenzéki pártokból (…)”

Az összefogás esélyeit latolgató kalkulációk az egyik legfontosabb „billegőként” vagy „csatatér körzetként” azaz az összefogó ellenzék számára nyerhetőként kezelik a Szabolcs 2-es választókerületet (lásd például itt vagy itt.) Ahogy láttuk, matematikailag az összefogó ellenzék szavazói ’14-ben és ’18-ban is többen voltak, mint a győztest támogató szavazók.

Tudomásunk szerint a Fideszben a 65 nyerendő választókerületből a Szabolcs 2. a sorban 64. a vélt esélyesség szempontjából. A választókerületek átszabásával konzekvensen baloldali zárványként kialakított, Nyíregyháza nagy részét magában foglaló Szabolcs 1-es választókörzet pedig a 92. a Fidesz-listán, amit ennek megfelelően „ellenzéki” választókerületként tart számon a szakma és az érdeklődő közvélemény. A Szabolcs 2. tehát „az egyik olyan billegő körzet a huszonöt-harmincból, amit - Sanyó Ádám választási szakértő szerint

„ha ezerrel megcélozza az ellenzék, akkor van esélye, egyébként nincs. Ehhez többek között a lehető legjobban felépített együttműködésre és kampányra van itt szükség”.Ez tehát a kiindulóhelyzet, ami miatt az előválasztás itt a 2022-es kampány egyik kulcsfontosságú állomásának, egyfajta fel- vagy rákészülésnek látszik.

Fontos adalék Sanyó Ádám 2018-as esélylatolgatása, illetve a választások utáni becslésértékelése (lásd a taktikaiszavazas.hu Szabolcs 2-es értékelőoldalát). Bár számszerűleg igaz, hogy a most összefogó ellenzéki erők 2018-ban összesen több szavazatot kaptak, mint a Fidesz-KDNP jelöltje, ahogy az alábbi ábrából látszik, a megjelenő új pártok az ellenzéki tortából vágták ki a maguk szeletét, illetve a jobbikos, valamint az országosan és megyeszerte is ismert, DK-színekben induló baloldali jelölt 2018-ban alulteljesítettek az előzetes várakozásokhoz képest.

Ez az átszavazás és a mozgósítás terén fogós kérdéseket vet fel, és közel sem egyszerű feladványt fogalmaz meg a választókerületben összefogni akaróknak.

Forrás: taktikaiszavazas.hu

A választókerületet 2010 óta képviselő Vinnai Győző közéleti aktivitása megfelel a felfokozott helyzetnek: szinte minden helyi eseményen jelen van a választókerületben, amiről a vele barátságos helyi médiumok rendre hírt is adnak.

Vinnai Facebook-oldaláról megtudhatjuk például, hogy két hétig elhúzódóan, de sikerült megszervezni a választókerület nyolc településén is az idősek világnapját úgy, hogy Vinnai képviselő mindenhol személyesen köszönthesse az ünnepelteket.

Előválasztás Szabolcs 2-ben: mi látszik az adatokból?

  • Alacsony részvétel

Szabolcs 2-ben 2859-en adtak le érvényes szavazatot valamelyik egyéni jelöltre az előválasztáson. 2018-ban, a kimondottan magas részvételű országgyűlési választásokon 23 098-an szavaztak a most összefogó pártokra, az előválasztási részvétel tehát 12,38 százaléka a 2018-asnak.

Viták tárgya a részvételi mutatók értékelése, de Miklósi Zoltán szerint valójában sikeres volt a vidéki mozgósítás. Ebben az összefüggésben érdekes, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nógrád után, országosan a legalacsonyabb volt a mozgósított szavazók aránya. Ez a ’19-es EP-választások arányában Miklósi számolása szerint azt jelenti, hogy az akkor ellenzéki pártra szavazókat országosan 43,43 százalékban sikerült az előválasztáson aktivizálni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez 35,25 százalék.

Tóka Gábor úgy fogalmazott, nyugodtan kijelenthetjük, hogy több tucat választókerületet alig érintett meg a kampány. A Szabolcs 2-es választókerületről - a részvételi adatok ismeretében - kijelenthetjük, hogy talán az egyik ezek közül.

  • Az előválasztás választókerületi eredményei

Ahogy az alábbi táblázatban látszik, az előválasztást a Párbeszéd, a DK és a Momentum által is támogatott MSZP-s jelölt nyerte. Ez talán meglepő lehet a fentebb bemutatott, korábbi választási eredmények tükrében.

Az online szavazáson a jobbikos jelölt végzett az első helyen. A későbbiek fényében különös jelentősége van annak, hogy a jobbikos jelölt és az MMM jelöltje együtt több szavazatot kapott, mint a győztes szocialista jelölt.

Érdemes a miniszterelnök-jelöltekre leadott szavazatok összefüggésében is megnézni az eredményeket. A miniszterelnök-jelöltek versenyét Szabolcs 2-ben magasan nyerte Dobrev Klára, de az országos tendenciáktól eltérően Jakab Péter megelőzte Karácsony Gergelyt és Márki-Zay Pétert is. Az egyes pártok miniszterelnök-jelöltjeire leadott szavazatokat azonban nem követték az általuk támogatott képviselőkre leadott szavazatok (lásd a lenti táblát).

A győztes, Aranyos Gábor (MSZP) kevesebb szavazatot kapott, mint Karácsony Gergely és Dobrev Klára együtt, míg a jobbikos Gyüre Csaba lényegesen, a Mindenki Magyarországát képviselő Kiss Krisztán pedig számottevően többet, mint az őt támogató párt miniszterelnök-jelöltje.

A jobbikos jelölt meglepőnek tűnő alacsony támogatottságának értelmezésére még visszatérünk, de az eredmények már első ránézésre is jól illeszkedőnek látszanak a b1-HVG-blog elemzője által vázolt tendenciába: „vidéken nem sikerült mozgósítani a kormányellenes, de nem DK-s szavazókat. Ami azért a jövő évi választásra tekintettel nem nagyon biztató annak, aki kormány- és rendszerváltást szeretne látni”.

Mielőtt a nyilvános adatok mögé néznénk, fontos észrevétel és előrejelzés Sanyó Ádám egyéni választókerületi szintű becslése, amit Tóka Gábor kumulált közvélemény-kutatási adatbázisa alapján végzett. A Szabolcs 2-re vonatkozó 2022-es előrejelzést az alábbi ábra mutatja. E szerint a történtek, bár szoros kimenetelt eredményeznek, a jelenlegi formájukban nem vezetnek az ellenzéki összefogás sikeréhez.

Forrás: taktikaiszavazas.hu

Ami nem látszik az adatokból

  • Elérési és hozzáférési problémák

Alapvető élménye volt sok interjúalanyunknak, hogy a választókerületben sokak nem értesültek az előválasztásról: sokan egyáltalán nem hallottak róla, sokan nem tudták, hogy mi az. A KESMA-birodalom által tovább torzított magyarországi „polarizált pluralista vagy mediterrán” nyilvánosság Polyák Gábor szerint többek között a gyenge médiapiacnak, a magas politikai párhuzamosságnak (a pártpolitikai törésvonalak mentén megosztott nyilvánosságnak), az alacsony szintű újságírói professzionalizációnak és az erősen beavatkozó államnak a közös eredőjeként alakult ki. A „véleménybuborékosodó” közegben a politikai megosztottság mentén képződő törésvonalak és médiatér-megosztottság teremtette körülmények még inkább megnehezítik az aktorok számára egy, az előválasztáshoz hasonló kezdeményezés során az érintettek elérését.

Legalább ilyen problematikus a választási lehetőséghez való hozzáférés is. Ahogy László Róbert megfogalmazta: egy már kialakult országos választásnál mindenkinek néhány sarkot kell csak lesétálnia, hogy szavazhasson, ahogy azt négyévente megszokta. Az előválasztásnál ez teljesen másképp volt. Önmagában már az is napokig tartó kavarodás, ellentmondásos információk közepette alakult Szabolcs 2-ben, hogy hol és mikor lehet szavazni. Mást kommunikáltak a pártközpontokból, mást a helyi koordinációs bizottságból. A helyiek által kialakított szavazópont-állítási tervet a budapesti központból felülbírálták. A kezdeti anomáliáról szinte minden beszélgetőpartnerünk - az egész előválasztást alapvetően pozitívan megélve - markáns negatív élményként számolt be. Többen jelentek meg olyan helyeken, ahol nem lehetett szavazni. Ehhez jött még aztán az informatikai rendszer leállása a nyitóhétvégén.

Profán összetevője a helyzetnek, de a 21 település közül 12-ben volt személyesen szavazási lehetőség. A 4 ezresnél kisebb lakosságszámú 9 településen szavazni akarók csak egy közeli nagyobb településen vagy online szavazhattak.. Ez alapjaiban határozta meg az előválasztás kimenetét.

Ahol helyben volt lehetőség szavazni, ott is erős szűrő lehetett a sátrak nyitvatartása. Az előválasztás első fordulójában a választópolgárok Nyíregyháza és Tiszavasvári esetében mind a 8 napon szavazhattak, ugyanis ez a két város rendelkezett állandó szavazóhellyel, a többi 10 település esetében egy-egy napon, átlagosan 3 órás időintervallumban lehetett szavazni az úgynevezett mozgósátrakban.

Itt több helyen olyan időpontokban volt a szavazás, amikor az emberek a munkahelyükön vagy a kertjükben dolgoznak. Ez a probléma még az állandó szavazóhellyel rendelkező Tiszavasvári esetében is fennállt, ahol 10 és 14 óra között lehetett szavazni. Tehát aki napi 8 órában dolgozik, az gyakorlatilag jó eséllyel elesett a választás lehetőségétől.

  • A fenyegetettség, az előválasztás zavarásának problémája

Nem mondhatni, hogy rendszerszerű volt, de az interjúalanyaink elmondása szerint több helyen is előfordult, hogy fenyegetve érezhették magukat a résztvevők, illetve hogy megpróbálták megzavarni az előválasztást.

Tiszavasvári esetében például többen jelezték, hogy a helyi polgármester állítólag több helyen elmondta, melyik házból fogja figyeltetni a szavazni érkezőket. Ez, ha nem is történt aztán meg, mégis egyértelműen megfélemlítőleg hathatott az emberekre.

Soha máskor, de az aláírásgyűjtés idején pultoztak a Mi Hazánk helyben nem ismert képviselői, és többek elmondása szerint hirtelen megszaporodtak az „ellenrendezvények” is: az 1 . forduló idején járt a településen a gyurcsányozó „Elkur*tuk” kamion, és a 2. forduló idején tartott lakossági fórumot Gulyás Gergely miniszter. Egy, a lebonyolításban résztvevő beszélgetőpartnerünk elmondása szerint, a választásokon résztvevők közül

jó néhányan ugyanarról a telefonszámról kaptak megtévesztő hívást arról, hogy aznap elmarad az előválasztás Tiszavasváriban, menjenek be Nyíregyházára. Többen beszámoltak arról is, hogy sosem látták még ilyen gyakran a településen Vinnai Győzőt. Az elmesélések szerint sokszor megjelent azokon a településeken is, ahol éppen szavazni lehetett.

  • A pártszervezeti, –működési sajátosságok és problémák

Aranyos Gábor, az MSZP-Párbeszéd-Momentum-DK jelöltje 2014-ben Juhász Ferenc, 2018-ban Helmeczi László (DK) képviselőjelölt kampányában dolgozott a választókerületben. Aranyosnak van tehát helyi tapasztalata, de viszonylag kevéssé ismert. Elmondása szerint az előválasztáson nem folytattak erős kampányt, de az országgyűlési választásokra azt terveznek.

Aranyos Gábor (jobb oldalon) Fotó: MSZP/Facebook

Gyüre Csaba a Jobbik megyei elnöke, a Jobbik Szabolcs 2-es választókerületi elnöke és a tiszavasvári alapszervezet elnöke. Ahogy elmondta, a párt vezetése egészen júliusig a kisvárdai választókörzetben akarta indítani, ahol a helyi fideszes erős ember, Seszták Miklós gyakorlatilag nem verhető. Júliusban fogadta el kérését a pártvezetés, hogy máshol jelöljék, de ekkor is váratlanul érte, hogy a Szabolcs 2-ben indítják. Itt az egykori tiszavasvári polgármester, Fülöp Erik parlamenti képviselővé válásával, aztán a pártból való kilépésével tulajdonképpen szétesett a helyi alapszervezet, a helyi Jobbikot egykor létrehozó, aztán a „lelkét” jelentő Császár József azóta el is költözött a településről.

Gyüre politikai tapasztalatai a többi jelölthöz képest is vitathatatlan előnyt jelentenek, azonban a kampányidőszak közepére helyi beágyazottság nélkül megérkezni még egy sokat látott jelölt számára is óriási kihívás, és ezt csak tovább nehezítette, hogy szinte semmilyen kampány-, vagy mozgósítási kísérlet nem volt észlelhető a régióban és a választókörzetben a párt részéről.

Kiss Krisztián, a Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselőjelöltje 2019-ben az ellenzék közös jelöltjeként indult a tiszavasvári polgármester-választáson a Közös Jövőnk–Tiszavasváriért Egyesület képviseletében. Talán meglepő, de ő is a Jobbik tagja, a párt tiszavasvári alapszervezetének alelnöke. Elmondása szerint az előválasztáson indulási szándékát már januárban bejelentette, kereste a közvetlen kapcsolatot a pártvezetéssel, mégsem alakult ki érdemi párbeszéd, így „nem kapta meg a pártlogót” az induláshoz. Többek között ennek eredménye, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjeként indult el.

Kiss Krisztián 2019-ben Fotó: Halász Júlia

Tehát a Jobbik pártvezetése azzal, hogy nem koordinálta a helyi történéseket, elérte, hogy egymás ellen indult el két tagja, az egyikük egy másik szerveződés színeiben. Itt van különös jelentősége annak, hogy a két jelölt, ahogy fentebb erre felhívtuk a figyelmet, együtt több szavazatot szerzett, mint a győztes.

Az alapvetően jobboldali, a Jobbik számára mindig erős körzetet tulajdonképpen nem más nyerte meg, hanem a Jobbik bukta el az előválasztáson.A pártszintű meghatározók számbavételénél fontos Bódi Mátyás kutatása, amely azon keresztül próbálta megbecsülni az ellenzéki pártok szervezettségét, hogy hány tagot delegáltak a választási szavazatszámláló bizottságokba.

Ennek a gondolatmenetnek a belátása, hogy az ellenzéki pártok helyi szervezettsége tekintetében Nyíregyháza országos viszonylatban is igen rosszul áll. Mindegyik ellenzéki párt részéről. Ez egybevág az általunk is tapasztaltakkal.

Alig túlbecsülhető egy ilyen kontextusban az, ha valaki megfelelő képességgel és erőforrással rendelkezik ahhoz, hogy akár csak levélben elérje a potenciális támogatóbázisát. A helybéliek elmondása szerint a választóköri DK-támogatók levelet és telefonhívásokat kaptak Dobrev Klárától, reprezentálva a DK szervezeti képességeit és erőforrás-gazdagságát a többi párttal szemben.

Ennek kapcsán idéztük fentebb és idézzük most is a b1 HVG blog szerzőjét: „egyszerűen az ellenzék Budapesten és a nagyvárosokon kívüli bázisát sokkal kevésbé mozgatta meg az előválasztás, ami miatt az összetartó Gyurcsány-tábor viszonylag nagyobbnak és meghatározóbbnak látszik”.

Gyüre Csaba mesélte, hogy amikor az első előválasztási napokban látta a nyíregyházi sátraknál a Dobrev-levelet kezében tartó sok nyugdíjast sorban állni, tudta, hogy ezt az előválasztást nem fogja tudni megnyerni.A DK-s kompetenciája és erőforrásai - a pártok közötti megegyezés jegyében - itt Aranyos Gábort erősítették, aki tulajdonképpen ezzel nyerte meg az előválasztást és a közös jelöltséget.

Gyüre Csaba Fotó: Soós Lajos/MTI/MTVA
  • Pártközpontok és helyi szervezetek, a pártok közötti, illetve az OEVB helyi és a koordinációs bizottság együttműködési problémái

A mi értelmezésünkben, a lehető legtömörebben összefoglalva, a Jobbik a helyi és központi kommunikációs és érdekegyeztetési problémái miatt „veszítette el” a Szabolcs 2-es választókörzetben az előválasztást.

Az általánosan, de helyi viszonylatban is gyengének tűnő pártszervezetek választási együttműködése nyomán országos viszonylatban is alacsony volt az előválasztás mozgósítási hatása a választókerületben.

Nem láttuk az ellenzéki nyilvánosságban visszhangját, de a jelöltekkel, a települési pártaktivistákkal beszélgetve is nyilvánvalóvá, a helyzetet elemzőként megközelítve pedig problémává vált, hogy a választási részvételi adatok és eredmények nem hozzáférhetők települési, esetleg sátrankénti bontásban, sem a jelöltek, sem a résztvevők számára.

Történik mindez akkor, amikor Tiszavasváriban az ellenzéki szavazók közül többen beszámoltak arról, hogy egy telefonszámról megtévesztő hívásokat kaptak az előválasztással kapcsolatban. Lehet, hogy csak nekünk jut eszünkbe a Kubatov-lista, de az biztos, hogy ez egy érdekes görbetükre annak, hogy egyik oldalon milyen tudás és szervezettség állhat rendelkezésre, a másik oldalon pedig a pártok közös jelöltjének kiválasztása során mégsem lett szempont a megkeletkező tudás terepen hasznosításának lehetősége. Ennyire nem illeszkedik egymáshoz az, amiben megegyeztek a szervezők és a pártközpontok az előválasztás kapcsán, és amire a terepen a helyieknek szükségük lenne. Szó-mi-szó, az előválasztás, egyelőre úgy tűnik, nem lesz használható adatalapú tudásbázis a résztvevőknek.

***

Összefoglalva még egyszer, úgy tűnik, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2. számú egyéni választókörzetében

  1. a mozgósítás országos viszonylatban is gyengén sikerült;
  2. nem feltétlenül a legnagyobb eséllyel rendelkező pártalakulat jelöltje nyert;
  3. egyáltalán nem vették figyelembe a terepen dolgozó aktivisták szempontjait, a jövőbeni mozgósítás feladatát. Maguk a választásban érintettek, a jelöltek, az őket támogató helyi civil szervezők sem tudnak részletes, legalább településszintű részvételi és párpreferencia-eredményeket.

Ahogy írtuk fentebb, ez az átszavazás és a mozgósítás terén fogós kérdéseket vet fel, és véleményünk szerint, ha nem is lehetetlen, de közel sem egyszerű feladványt fogalmaz meg a választókerületben továbbra is összefogni akaróknak 2022-re, ahol Sanyó Ádám már fentebb hivatkozott számításai szerint a közös jelölt egyelőre (0,36 százalékos) hátrányban van a fideszes jelölttel szemben.

Gyüre Csaba mesélte el – amit a jelentősége miatt szó szerint idézünk –, hogy: „Veres János gyakorlatilag már akkor [a 2018-as választásokat megelőzően] próbált megegyezni velünk abban, hogy egy helyért kettőt adott volna. Tehát ha mi a nyíregyházi 1-ben [azaz a Szabolcs 1-ben] visszalépünk, akkor Tiszavasváriban ők visszaléptek volna, illetve Nyírbátorban visszaléptek volna, és akkor tuti, hogy az egyest elhozza az MSZP-nek a jelöltje, Fülöp Erik meg elhozta onnan a kettes körzetet. Már nem lett volna meg a kétharmada a Fidesznek 2018-ban, de a központ sajnos nem járult hozzá, hogy mi ezt meglépjük, mi ezt helyben meg tudtuk volna oldani szépen már akkor is”.

Ha ennek ismeretében értékeljük a két bekezdéssel ezelőtt megfogalmazott konklúziót, akkor úgy tűnik, helyben már 2018-ban előrébb tartottak, mint ahol most áll az ellenzék az előválasztást követően.

A szerzőkről:

Balázs Anna a Partizán munkatársa, Hain Ferenc a Wesley János Lelkészképző Főiskola és Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója. 2016 óta civil aktivisták Tiszavasváriban, tevékenységükről a KözTér - Tiszamenti Közösségfejlesztési Hálózat Facebook-oldalon tájékozódhatóak az érdeklődők. Jelenleg Láthatatlan történetek címen egy átfogó helytörténeti kutatáson dolgoznak, amiről bővebben a kutatás weboldalán lehet olvasni.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt