Karácsony Gergely azt mondja, nem tudja, dolgoznak-e romák a hivatalában

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
január 13., csütörtök 7:52
33
  • Roma civilek szerint Karácsony Gergely romákat célzó, 2019-es választási ígéretei vagy meg sem valósultak, vagy közel sem úgy, ahogy eredetileg elhangzottak.
  • Hiányérzetük van amiatt is, hogy a romák nincsenek reprezentálva a főváros intézményeiben.
  • Neuralgikus pont az egyetlen fővároshoz tartozó roma kulturális és oktatási központ, a hányattatott sorsú FROKK is.
  • A főpolgármester sok kérdésben egyetértett a megfogalmazott kritikákkal, és ígéretet tett többek közt arra, hogy a még megvalósulás előtt álló esélyegyenlőségi irodában legyenek roma referensek.
  • Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

    Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

    Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

32 roma civil szervezet kezdeményezésére Budapest a romáké is! címmel rendeztek online eseményt kedd este, melyen vitára hívták a főpolgármestert. (A Mérce közvetítését itt lehet visszanézni.) Többek közt azt szerették volna megtudni tőle, hogy az elmúlt két évben mi teljesült a 2019-es kampány során a romáknak tett ígéretekből: hogy halad a roma emberek integrációja Budapesten, mit tesz a városvezetés értük az oktatás, a kultúra és a szociális ellátás területén.

A civileket Szénási Szilvia, az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány igazgatója, Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke és Kadét Ernő, a Polgár Alapítvány az Esélyekért munkatársa képviselte, a moderátor pedig Szegedi Dezső volt az 1 Magyarország Kezdeményezéstől.

Mielőtt a főpolgármester elkezdte volna a beszámolóját, elöljáróban azt mondta, az utóbbi években folyamatosan különböző sérülékeny társadalmi csoportok kerültek célkeresztbe, de reméli, megszólalásaival egyértelművé tette, hogy a főváros szembeszáll ezekkel. Számukra a társadalmi szolidaritáson és kohézión van a hangsúly, és elkötelezettek az etnikai kisebbségek, főleg a roma emberek mellett.

Ösztöndíjak, lakhatás, munka

Elsőként Karácsony Gergely három ösztöndíj-programról beszélt, ezek közül a Trambulin nevű program hátrányos helyzetű, felső tagozatos diákok számára érhető el. A második a Budapest Esély TámogatLak nevű programja, amely kifejezetten roma fiataloknak segít nehéz élethelyzetekben, és 90 százalékos eredményességgel működik. Ez egyre több kerületben van jelen, 20 ösztöndíjat ítélnek oda, és havi 45 ezer forintra lehet pályázni, de például jogsegélyt is nyújtanak. A harmadik pedig a FROKK (Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ) ösztöndíjprogramja, amely tanodákat támogat.

A hányattatott sorsú FROKK-ot illetően, melynek működését évek óta számos roma civil szervezet kritizálja, Karácsony egyetért azzal, hogy át kell alakítani az intézményt. Azonban az igazgatóváltásra jelenleg nincs jogszerű megoldás, a személyi cseréhez ugyanis kellene a FROKK teljes egyetértése, de ez hiányzik.A főpolgármester azt mondta, fél éven belül kiírják a pályázatot, így legkésőbb 2023 elején már új vezetője lehet az intézménynek. Emellett beszámolt arról, hogy a FROKK korábbi, Szentkirály utcai épületét el kellett adni, de az ingatlanért kapott összegből egy másik ingatlant vesznek. Arra is marad keret, hogy felújítsák belőle az intézményhez tartozó, Nagy Fuvaros utcai Napházat, melyet zenei rendezvényekre is alkalmassá szeretnének tenni. A Rádió C egykori ingatlanjának újbóli hasznosítására is éppen előkészítenek egy pályázatot, ezt januárban tárgyalja a fővárosi közgyűlés.

Roma zászló egy Duna-parti megemlékezésen. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Szociális területen a városvezetés kiemelt témája a lakhatás biztonsága, szeretnék programjaikkal Budapest 20 ezer legszegényebb háztartását megcélozni. Ennek kapcsán beszélt arról, hogy újragondolják a fővárosi szolidaritási alapot, és a 2020-2027 között felhasználható EU-s forrásokból is kiegészítik a komolyabb lakhatási csomagot. Ennek egyik legfontosabb intézménye az önkormányzati lakásügynökség lesz, mely nemcsak elérhető árú albérlethez segítené hozzá a jelentkezőket, de a roma emberek által az albérletpiacon tapasztalt diszkriminációt is elkerülhetővé tenné. (Szurovecz Illés cikke a lakásügynökségről: Ha nem lesz több bérlakás, nem lesz semmi.)

A szóban forgó 20 milliárd forintos TOP+ pályázati, EU-s forrás másik részét munkaerőpiaci problémák enyhítésére fordítja majd a főváros, a munkaerőpiaci szempontból sérülékeny csoportok, például a romák pozícióját szeretnék javítani.Ezek jelentős források, és bár Karácsony szerint is elmaradnak a probléma méretéhez képest, mégis ugrásszerű pluszt jelentenek majd a lakosság életében. Karácsony megemlítette azt is, hogy a szociális ellátórendszernél is szeretnének kapacitásbővítést és több roma munkavállalót ezeken a területeken.

Ezenkívül tervezik a Romaversitas Alapítvánnyal együttműködésben egy roma gyakornoki program indítását, mellyel az a cél, hogy roma hallgatók tapasztalatot szerezzenek a fővárosi önkormányzat intézményeinél és cégeinél, és később bekapcsolódjanak a közigazgatásba, amely Budapesten 25 ezer munkavállalót jelent. A pilot program szeptemberben kezdődik majd, de szándékuk szerint később más intézmények felé is lehetne bővíteni.

Nincs információáramlás, nincsenek bevonva a romák

A civilek képviselői közül elsőként Szénási Szilvia reflektált az elmúlt két évre. Szerinte a roma reprezentáció kardinális kérdés, de úgy látja, a főváros részéről az erre tett vállalások többsége ígéret maradt. Nincs a városvezetés tagjai közt roma szakember. (Setét Jenő ezt később kiegészítette azzal, hogy egyetlen fővárosi bizottságban, még a nemzetiségiben sincs roma szakember, sem az állandó, sem a külsős tagok között. Arról sem tudnak, hogy bármilyen más pozícióban alkalmazna az önkormányzat roma munkavállalót.)

Az intézkedések roma civil szervezetek és szakemberek nélkül valósulnak meg, pedig ők azok, akik évtizedek óta a konkrét területeken dolgoznak, és alacsony költségvetésből sokszor olyan szolgáltatásokat látnak el, ami közfeladat lenne.

Szénási úgy gondolja, hogy a jelenlegi városvezetés sem veszi igénybe a roma szakemberek, civil szervezetek, művészek erejét, pedig azáltal számos területen gyors és látványos eredményeket lehetne elérni, és a kulturális elismerést is hiányolta. Azt mondta, intézményesített struktúrát kellene teremteni az előrelépéshez. A közigazgatási roma gyakornoki program híre nem jutott el hozzá, és a TámogatLakról is most hallott először, tehát az információáramlás sem megfelelő a főváros és a civil szervezetek között. Ezt később Setét Jenő is megerősítette, szerinte sincs érdemi együttműködés a két fél között.

Az Uccu vezetője kritizálta a FROKK működését is, egyrészt mert a gyűjteményébe tartozó mintegy 2400 roma képzőművészeti alkotás el van zárva nemcsak a romák elől, de a lakosság egészétől is, miközben a művészet alapja lehetne a társadalmi párbeszédnek. Másrészt a FROKK a gyermeküdülőket is elzárja a szélesebb roma közönségtől. Ráadásul az ösztöndíjai kizárólag tanodai ellátáshoz kapcsolódnak, így sok gyerek esik ki a körből, aki rászorulna a támogatásra.

Szénási Szilvia azt kérdezte Karácsony Gergelytől, hogy új vezetővel miben működne máshogy a FROKK, mint eddig, és mi lesz a FROKK-kal a pályázat kiírásáig, hiszen az még sok idő. Mégiscsak 80 millió forintból gazdálkodik az intézmény, ami így kidobott pénz. Karácsony azt mondta, addig a fizikai infrastruktúra fejlesztésével tudnak foglalkozni, szerinte a költözéssel már el tudják indítani egy új irányba az intézményt, és az új épület alkalmas lesz kortárs kiállítások helyszínének is.

Kevés, hiányos, passzív

Setét Jenő azzal kezdte, értékeli, hogy a főpolgármesterben megvan az együttműködési készség, mégis elég csalódott. Főleg annak fényében, hogy a kampány idején Karácsony Gergely elfogadhatónak tartotta az Idetartozunk által írt javaslatcsomagot, és azt ígérte, be is építi a programjába. Karácsonnyal ellentétben, aki szerint a pohár félig tele van, Setét szerint a pohár teljesen üres.

Elszomorítónak nevezte Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes korábbi nyilatkozatát, aki azt mondta, hogy Budapesten nincs szükség esélyegyenlőségi irodára, ezt a passzív hozzáállást Setét felháborítónak tartja. Felvetette, hogy miért nincs kulturális feladatellátási szerződése a fővárosnak a IV. kerületi, impozáns roma helytörténeti gyűjteménnyel és a Bura Károly Galériával. Karácsony azt mondta, utánanéz, ilyen szerződésnek nem látja akadályát.

Az Idetartozunk vezetője arról is érdeklődött, hogy az a 6-8 tanoda, amelyiket roma civil szervezetek működtetnek, miért nem kap fővárosi támogatást. Az ösztöndíjprogramokkal kapcsolatban is fenntartásai vannak: nagyon szűknek tartja a kedvezményezettek körét a város 100 ezres roma lakosságához képest.

A gyakornoki programot pedig épp csak nem nevezte viccnek - mint mondta, Budapesten koncentrálódik az ország roma értelmiségének többsége, több száz, több ezer képzett, diplomás roma szakembert lehetne alkalmazni a főváros intézményeinél már most is. Setét nagyon fontosnak tartaná, hogy hozzanak létre egy fővárosi civil alapot, melyhez a kulturális önszerveződő csoportok fordulhatnak támogatásért vagy olyan szolgáltatásokért, mint egy médiaműhely vagy jogvédelem. Szerinte a Roma Civil Alapot kellene a 2010 előtti formájában visszahozni. A FROKK-ot illetően pedig azt kérte Karácsonytól, teremtsen tiszta helyzetet, és adja vissza a roma közösségnek az intézményt.

Kadét Ernő felidézte a Budapest Mindenkié kampány „alkotmányának” egy mondatát, ami arról szólt, hogy minden döntést azok körében kell meghozni, akiket az a döntés érint. Úgy érzi, mintha még most is a választási ígéreteket hallgatná, és ő sem elégedett. Szerinte

ahhoz, hogy érzékelni lehessen a főváros valós elkötelezettségét roma ügyekben, a struktúrákban kellene látni a garanciákat, jelen pillanatban azonban ezek hiányoznak. Akkor viszont, tette fel a kérdést, hogy lehet hitelesen beszélni a roma integrációról?

Nyitottság van, pénz nem nagyon

Karácsony Gergely a kapcsolat hiányára azt válaszolta, megvannak annak a jogszabályi feltételei, hogy a roma civil szervezetek bekapcsolódjanak a fővárosi önkormányzat munkájába. Emellett a civil kerekasztalok tematikus csoportjai is működnek már, nyitott struktúrában. Nyitott arra is, hogy a roma civil szervezetek részt vegyenek az esélyegyenlőségi terv újraírásában, illetve az uniós programokban.

A roma reprezentáció hiányával ő sem tudott vitatkozni. Ugyanakkor a bizottságokkal kapcsolatban azt mondta, oda a pártok delegálják az embereket, ez nem fővárosi döntés kérdése. A munkavállalókat illetően pedig azt mondta, nincs információja a roma dolgozók számáról. Szegedi és Setét korábban felvetették, hogy a fővárosnál egyáltalán nincsenek romák. A főpolgármester lényegében azzal védekezett, hogy nem tudhatja, ki roma és ki nem:

"Őszintén, én nem tudom megmondani, hogy hány, magát romának gondoló ember dolgozik a Főpolgármesteri Hivatalban."De azt azért szeretné, ha többen lennének. Elképzelhetetlennek tartja, hogy diszkrimináció miatt ne kapnák meg a közigazgatási pozíciókat az azokra jelentkező roma emberek. Azt is mondta, hogy szeptembertől már nem tanodai ösztöndíjakat is terveznek.

Az információáramlásban kérte a civil szervezetek segítségét, hogy vigyék hírét az önkormányzati törekvéseknek, és annak is, hogy milyen pozíciókra keres munkatársakat a főváros, akár a FROKK, akár az esélyegyenlőségi iroda élére. (Utóbbi pályázatát elvileg egy-másfél hónap múlva írják majd ki.) Setét Jenő azt kérte, hogy legyen az esélyegyenlőségi irodának része egy önálló roma referatúra, ami elvégezné a kapcsolattartást és a programokkal is összekapcsolná a megfelelő szervezeteket, embereket. Karácsony megígérte, hogy lesz ilyen, még ha csak néhány fő is.

A Roma Civil Alappal kapcsolatos felvetésre viszont azt mondta, a fővárosnak jelenleg semmilyen civil támogatási rendszere nincs, ugyanis nincs rá pénz - csődközeli helyzetben van Budapest, az alapvető közszolgáltatásait sem tudja finanszírozni. Karácsony szerint több százmillió kellene ehhez, most legfeljebb néhány milliót tudnának erre szánni, aminek nincs értelme, ezért nem lehet most felelősen ilyen támogatási rendszert elindítani. Ha a főváros anyagi helyzete olyan lenne, mint 2019 első felében volt, akkor lehetne szó róla, de ez nagyban múlik a választás kimenetelén. Most a legnagyobb lehetőséget az EU-tól nyert pénzek jelentik.

Setét Jenő erre úgy reagált: a „nincs pénz” érvet nem tudja elfogadni, ezt már 20 éve hallgatják. Szerinte a valami és a semmi között van különbség, és a politikai elismerés hiányát tanúsítja, ha a javaslataiknak nincs fogadtatása.

Kadét Ernő a vita végén még annyit tett hozzá, hogy lát némi előrelépést, de jó lenne, ha néhány havonta tudnának egyeztetni Karácsonnyal arról, hogy mi hol tart, az esélyegyenlőségi irodához pedig minél hamarabb garanciára lenne szükség. Zárásként Karácsony Gergely is azt mondta, hogy örülne, ha rendszeresebbek lennének ezek a beszélgetések.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt