Hasznosnak és nyitottnak minősítette mai tárgyalásait Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel Szergej Lavrov, aki szintén ma azt követelte, hogy a NATO vonja ki csapatait önmagából. Az ilyen, leginkább hergelésként, vagy legyünk diplomatikusak, provokációként értékelhető, nyilvánvalóan teljesíthetetlen orosz követelések fényében talán nem meglepő, hogy amerikai partnere, Blinken már a tárgyalások előtt arról beszélt, hogy "nem számítok rá, hogy ma feloldjuk a nézeteltéréseinket".

Nem is oldották. Blinken "egységes, gyors és súlyos" választ ígért arra az esetre, ha Oroszország bármilyen agressziót hajtana végre Ukrajnában, aminek a keleti határán már százezres haderőt állított csatasorba. Az ukrán hírszerzés friss jelentése szerint pedig harckocsikat, tüzérségi eszközöket és lőszert dobtak át Ukrajna keleti, az oroszbarát szakadárok kezén lévő területeire. Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága pénteki Facebook-posztjában azt is írta, hogy Oroszországban zsoldosokat is toboroznak, akiket intenzív kiképzés után szintén át akarnak dobni a szakadár területekre.

Genfi egyeztetésük után Lavrov sajtótájékoztatóján azzal vádolta a NATO-t, hogy a katonai szövetség "Oroszország ellen dolgozik", miközben "Oroszország sosem fenyegette az ukrán népet". Azt mondta, Blinken ígéretet tett rá, hogy az USA a jövő héten írásban válaszol az orosz követelésekre, köztük az olyan lehetetlen kérésekre, mint hogy a NATO vonuljon vissza az 1997-es határai mögé - vagyis gyakorlatban zárja ki a soraiból a kelet-európai volt szocialista országokat, így Magyarországot is. Oroszország azért követeli ezt, mert saját érdekszférájaként tekint a térségre, így Magyarországra is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök február 1-én Moszkvába utazik Putyinnal parolázni.

Blinken a maga részéről megismételte, hogy az Egyesült Államok kész engedményekre Oroszország aggályainak mérséklése érdekében, de csak kölcsönösségi alapon. A Wall Street Journal beszámolója szerint ez a békülékeny hangnem a NATO egyes tagállamaiban - egyszerű kikövetkeztetni, hogy a keleti arcvonal az oroszoktól történelmi tapasztalataik miatt ódzkodó országairól, Lengyelországról, Romániáról és a balti államokról lehet szó - nem váltott ki egyöntetű tetszést, különös tekintettel az országokban állomásozó haderő létszámának csökkentésére vonatkozó felvetés.

Oroszország nem tett hasonló gesztusokat, sőt. Egyrészt finoman utalgatni kezdtek rá, hogy akár atomtöltettel szerelt rakétákat is telepíthetnek határaikra. Másrészt csütörtökön bejelentették, hogy 140 hadihajóval és hatvan repülővel tartanak erőfitogtató tengeri hadgyakorlatot. Harmadrészt pedig az amerikai hírszerzés értesülései szerint orosz kémek toboroznak jelenlegi és volt ukrán kormánytisztviselőket arra, hogy szükség esetén ideiglenes kormányként átvegyék a hatalmat és együttműködjenek a megszálló orosz csapatokkal. Az értesülések elég konkrétak voltak ahhoz, hogy az amerikai pénzügyminisztérium két ukrán parlamenti képviselő és két volt kormánytisztviselő ellen is személyi szankciókat léptessen életbe.

A diplomáciai megoldáskeresés állását mi jellemezné jobban annál, hogy Lavrov és Blinken egy dologban teljes mértékig egyetértett: egyelőre még semmi értelme se volna Vlagyimir Putyin és Joe Biden csúcstalálkozójának, így a továbbiakban is ők tárgyalnak majd. (Via BBC, MTI)