• Évtizedek óta nem volt annyira éles a helyzet Oroszország és az USA, illetve a NATO között, mint ezekben a hetekben.
• Az amerikaiak teljes odaadással állítják, hogy küszöbön áll Ukrajna orosz lerohanása
• Az oroszok közben az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlítgatják a helyzetet, amikor tényleg órákra volt a világ az atomháborútól.
• Bár a casus belli Ukrajna státusa, Putyin valójában többet akarna elérni.
• Lényegében vissza akarná csinálni az elmúlt harminc év európai fejleményeit, és visszatérne a II. világháború utáni jaltai világrendhez, ahol széles pufferzóna választotta el a Szovjetuniót a NATO-tól.
• Január 10-től napokon át egyeztetnek magas szinten a felek, hétfőn orosz–amerikai, szerdán orosz–NATO, csütörtökön orosz–EBESZ egyeztetések lesznek.

„Nagyon valószínű", hogy Oroszország lerohanja Ukrajnát – jelentette ki január 2-án Adam Schiff, aki az amerikai képviselőház talán legnagyobb hatalmú – a titkosszolgálatok tevékenységét felügyelő – bizottságának demokrata elnöke. Azon kevesek közé tartozik, akiket az USA leginkább féltve őrzött titkaiba is beavatnak. Az egyszerű újságolvasó, de a hírlapíró is nehezen lát persze bele a titkosszolgák és politikai vezetők agyába, nem tudhatjuk, hogy valójában mennyire tartják valósnak az orosz invázió gyakorta felemlegetett veszélyét. Most mindenesetre elég hitelesen adják elő, hogy igenis annak tartják.

Oroszország a NATO – vagyis lényegében az amerikai hadsereg – felderítői szerint az elmúlt hetekben-hónapokban százezres hadsereget sorakoztatott fel Ukrajna határán, mindezt akkor, amikor az ottani időjárás egyáltalán alkalmas a gyors csapatmozgatásra, tehát az invázióra. Az ukrán vidék tavasszal és ősszel majdhogynem járhatatlanná változik, páncélos hadseregek reálisan nyári szárazságban vagy a téli fagyok idején mozgathatók errefelé. Most ráadásul még egy fontos körülmény is adottá vált az invázió megindításához: lényegében megépült az a két gázvezeték, a Déli Áramlat és az Északi Áramlat 2, amelyekkel már kikerülhető Ukrajna, vagyis az ukrán kormány elvesztette az orosz gáz eltérítésének lehetőségét.

Az ukrán fejlemények miatt intenzív diplomáciai egyeztetések kezdődtek, Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök decemberben kétszer is kapcsolatba lépett közvetlenül. És bár Biden azt egyértelművé tette, hogy nem kíván amerikai katonákat küldeni Ukrajna védelmére, minden korábbinál súlyosabb szankciókat helyezett kilátásba a feltételezett orosz invázió esetére. Putyin erre azonban nemhogy nem rettent vissza, friss követelésekkel állt elő, lényegében azzal, hogy a NATO vonuljon vissza keleti tagországaiból, visszaállítva a Szovjetunió szétesése előtti állapotokat.

Világháborúsdit játszanak