Katarral és más nagy gáztermelőkkel egyeztet az Egyesült Államok, jelentette a Financial Times. A cél, hogy ha egy Ukrajna elleni orosz invázió fennakadásokat okozna Európa gázellátásában, legyen elég tengeren szállítható LNG kiszolgálni az európai igényeket.

"Annak járunk utána, hogy mit lehet tenni ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy nagyon alacsonyak a tárolókban a gázkészletek" - nyilatkozta a lapnak egy vezető amerikai kormánytisztviselő, aki szerint most arról tárgyaltak, hogy "mit lehet mozgatni a piacon, mi segíthet, hogyan készülhetünk fel ennek bevetésére, ha a válság eszkalálódna".

Egy másik, a tárgyalások részleteit ismerő forrásuk szerint arról is szó volt a dohai egyeztetésen, hogy Katar tudna-e hosszú távon garanciát vállalni az LNG-biztonságra, "pláne, hogy Katar a következő években nagy mértékben növelni akarja az LNG-termelését". Mindez persze nagyban múlik azon, hogy a termelők hajlandók-e átirányítani készleteiket, és egyáltalán rendelkeznek-e olyan gázkészletekkel, amik még nincsenek kiutalva más vevőknek. Ez a forrás annyiban bizakodó volt, hogy Katar 2011-ben, amikor a cunami miatt Japán teljes nukleáris energiatermelését leállították, átirányították a készleteket. "Tehát volt már erre példa, de csak válsághelyzetben" - mondta.

A katari gáztermelés nagy része most Ázsiába irányul, ahol a vevőik általában hosszú távra kötnek le fix mennyiséget. Ez pedig nagyon is megnehezítheti a hirtelen támadó európai igények kielégítését. "Nincs varázsvessző, ez nagyon-nagyon nehéz, nagyon bonyolult ügy" - mondta a már említett névtelen forrás.

Európában az ősszel elszabadultak az energiaárak, ám ezt nem a piac, hanem az orosz külpolitikai stratégia diktálta. Oroszország a gázcsap manipulálásával mesterségesen teremtett hiányt, ezzel is nyomást gyakorolva az Európai Unióra nagyobb geopolitikai céljai elérése érdekében. Vlagyimir Putyin elnök december közepén teljesen világossá tette, hogy a célja valójában az egykori szovjet birodalmi tér helyreállítása, ezért, miközben Ukrajna határán százezres hadserőt összevonva mesterségesen szítja a feszültséget, teljesen abszurd követelésekkel állt elő: lényegében azt akarja elérni, hogy a NATO vonuljon ki az egykori szovjet blokk országaiból, amibe, nem győzöm hangsúlyozni, Magyarország is bele tartozik. Ezt legutóbb Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken közölte - az a Lavrov, aki 2021. december 30-án, bő három hete Barátságért érdeméremmel tüntette ki magyar kollégáját, Szijjártó Pétert. Vlagyimir Putyin szerint ugyanis ez a térség, vagyis hazánk is az orosz érdekszféra része. Erre a helyzetre a kelet-európai volt szocialista országok szinte kivétel nélkül azonosan reagáltak, a Wall Street Journal jelentése szerint többségük még azt is nehezményezte, hogy az Egyesült Államok kölcsönösségi alapon hajlandó lenne csökkenteni az itt állomásozó haderő létszámát. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor velük szemben február 1-én Moszkvába utazik barátkozni Vlagyimir Putyinnal.